(Robert T. Kiyosaki könyvei és tanításai)
Blog szerkesztője: Szabadi Tibor Gyula (Facebookon is.)
Az EU előírásainak megfelelően tájékoztatom a t. idelátogatókat, hogy adatokat nem gyűjtök, cookikat én önállóan nem használok, ha ilyennel itt találkoznak, azt a blogger tette ide, mert énnekem a cookikra sincs semmi szükségem a nemlétező adatgyűjtéseimhez. A blogom kizárólag egy hitrendszert közvetít, amely az enyém. Aki nem ért egyet az én hitrendszeremmel, amit itt publikálok, az kérem, ne olvassa. Köszönöm, hogy vette a fáradtságot, és beleolvasott. Szabadi Tibor Gyula.
4 saját blog:
1. Tibor gondolatébresztői - Téma: Ezotéria, és MLM.( http://tibor7.blogspot.com ) Nyelv: magyar
2. Kérlek, segíts - Téma: Ezotéria a Facebookon ( http://tibor8.blogspot.hu )Nyelv: magyar
3. Lelki ok, testi tünet -Téma: Egészség, Ezotéria, Gyógyítás zenével ( http://tibor4.blogspot.hu )Nyelv: magyar
4. Tibor's provoking trouth ( http://tibor7-english.blogspot.com/ ) Téma:Ezotéria, MLM Nyelv: english
A Facebookon: Tibor Gyula Szabadi, és "Ébredezők" ezoterikus csoport (rengeteg tanulságos megosztással.) Ha ismerősnek jelölsz engemet a Facebookon, vagy jelentkezel a csoportba, be tudlak tenni. Régebben könyvek és CD-k alapján szerkesztettem a blogokat, most pedig ezen írások alapján. Sok ismerősöm ezúton mintegy társszerzőjévé vált, és válik ezeknek a blogoknak. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni mindenkinek, akinek az írásait átvettem. ♥
Tartalom
Bevezető
Előszó...
Robert Kyosaki könyvei a pénzügyi intelligenciáról...
Hitrendszer...
A média...
Bevezető
Íme egy nagyszerű tanulmány...
A megszentelt gazdaságtan c. könyv fejezetenként...:
A jobb oldalt az egyes fejezetekre kattintva pdf formátumban olvasható és letölthető:
Amely ugyan nem teszi feleslegessé az alábbiakat, de segít, hogy egy kicsit más szemmel nézz ezentúl a pénzre.
És íme egy másik nagyszerű könyv PDF alakban:
Közgáz egyetemen kötelezővé és vizsgatárggyá tenném:
http://www.penzugyiterkep.hu/osember.pdf
Közgáz egyetemen kötelezővé és vizsgatárggyá tenném:
http://www.penzugyiterkep.hu/osember.pdf
Meztelen igazságot akarsz? Tényleg ezt akarsz?
Akkor nézd ezt meg!
A kormányaink és a bankok összejátszanak,
hogy kiraboljanak bennünket!
http://baloghbela.hu/cms/videok_-_balogh_bela_eloadasok.html
Esküvő
- Ábrahám! 25éves vagy, itt az ideje, hogy megnősülj, és valami állást keressek neked.
- Ki jönne hozzám, hát én nem nagyon ismerek senkit. - mondja a fia.
- Mit szólnál a Bill Gates lányához? - kérdi az öreg.
- Nem lenne rossz...
Elballag az öreg Bill Gateshez, és azt mondja neki:
- Helló Bill! Mit szólnál hozzá, ha a fiam elvenné a lányodat feleségül?
- Miért venné? Ki a te fiad? - kérdezi Gates.
- Hát ő az Amerikai Nemzeti Bank elnökhelyettese. - feleli az öreg.
- Hát, lehet róla szó....
Elballag az öreg az Amerikai Nemzeti Bank elnökéhez, és mondja neki:
- Nem venné fel a fiamat ide a bankba alelnöknek?
- Miért venném? Ki a maga fia? - kérdezi az elnök.
- Hát nem tudja? Ő a Bill Gates veje.......
- Hát, lehet róla szó....
Na, így működik a világ ...
- Ki jönne hozzám, hát én nem nagyon ismerek senkit. - mondja a fia.
- Mit szólnál a Bill Gates lányához? - kérdi az öreg.
- Nem lenne rossz...
Elballag az öreg Bill Gateshez, és azt mondja neki:
- Helló Bill! Mit szólnál hozzá, ha a fiam elvenné a lányodat feleségül?
- Miért venné? Ki a te fiad? - kérdezi Gates.
- Hát ő az Amerikai Nemzeti Bank elnökhelyettese. - feleli az öreg.
- Hát, lehet róla szó....
Elballag az öreg az Amerikai Nemzeti Bank elnökéhez, és mondja neki:
- Nem venné fel a fiamat ide a bankba alelnöknek?
- Miért venném? Ki a maga fia? - kérdezi az elnök.
- Hát nem tudja? Ő a Bill Gates veje.......
- Hát, lehet róla szó....
Na, így működik a világ ...
Rafinált, székely bácsi
Egy székely paraszt utazik a vonaton egy mérnök úrral. Csak ketten vannak a fülkében, hát a mérnök így szól a bácsikához:
- Tud sakkozni?
- Nem tudok.
- Tud pókerezni?
- Nem tudok.
- Akkor játsszuk azt, hogy felteszünk egymásnak kérdéseket és a másik, ha nem tud válaszolni, fizet.
- Jó, jó, de magának sok iskolája van, meg pénze is sokkal több, mint nekem, úgyhogy maga fizessen 100 lejt én pedig csak 10 lejt, ha nem tudok válaszolni.
Gondolja a mérnök,hogy úgyis ő nyer, hát beleegyezik, sőt, hogy mutassa nagylelkűségét, engedi a bácsit kezdeni.
- Akkor azt találja ki, mi az:
Ha feldobják vörös, majd zöld, majd lila és mikor leér, akkor sárga.
Gondolkodik a mérnök, de csak nem jön rá.
- Ide a százast – mondja a bácsika.
Fizet a mérnök, majd kéri a bácsikát, hogy legalább mondja meg mi az.
- Nem tudom én sem, tessék a 10 lej.
- Tud sakkozni?
- Nem tudok.
- Tud pókerezni?
- Nem tudok.
- Akkor játsszuk azt, hogy felteszünk egymásnak kérdéseket és a másik, ha nem tud válaszolni, fizet.
- Jó, jó, de magának sok iskolája van, meg pénze is sokkal több, mint nekem, úgyhogy maga fizessen 100 lejt én pedig csak 10 lejt, ha nem tudok válaszolni.
Gondolja a mérnök,hogy úgyis ő nyer, hát beleegyezik, sőt, hogy mutassa nagylelkűségét, engedi a bácsit kezdeni.
- Akkor azt találja ki, mi az:
Ha feldobják vörös, majd zöld, majd lila és mikor leér, akkor sárga.
Gondolkodik a mérnök, de csak nem jön rá.
- Ide a százast – mondja a bácsika.
Fizet a mérnök, majd kéri a bácsikát, hogy legalább mondja meg mi az.
- Nem tudom én sem, tessék a 10 lej.
Előszó
20 év számokban, avagy a magyar kapitalizmus diszkrét bája...
Magyarország népessége :
1989-ben: 10 millió 374 ezer fő
2009-ben: 10 millió 016 ezer fő
Magyarország külső adóssága :(bruttó)
1989-ben: 21 milliárd USD
2009-ben: 225 milliárd USD
Nyilvántartott munkanélküliek száma :
1989-ben: mintegy 30 ezer fő
2009-ben: mintegy 470 ezer fő
Létminimum alatt élők száma :
1989-ben: mintegy 900 ezer fő
2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fő
Hajléktalanok száma :
(becsült adat)
1989-ben: 5-10 ezer fő
2009-ben: 50-70 ezer fő
Új építésű lakások száma :
1989-ben: 51 ezer 500 db.
2009-ben: 28 ezer 400 db.
Házasságkötések száma :
1989-ben: mintegy 70 ezer
2009-ben: mintegy 42 ezer
Válások száma :
1980-as évek: 1000 házasságkötésből 350 válás
2000-es évek: 1000 házasságkötésből 590 válás
Élve születések száma :
1989-ben: mintegy 127 ezer
2009-ben: mintegy 96 ezer
Házasságon kívül született gyermekek száma :
1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül
2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül
Összes bűncselekmények száma :
1989-ben: mintegy 225 ezer bűneset
2009-ben: mintegy 410 ezer bűneset...
20 év számokban, avagy a magyar kapitalizmus diszkrét bája...
Magyarország népessége :
1989-ben: 10 millió 374 ezer fő
2009-ben: 10 millió 016 ezer fő
Magyarország külső adóssága :(bruttó)
1989-ben: 21 milliárd USD
2009-ben: 225 milliárd USD
Nyilvántartott munkanélküliek száma :
1989-ben: mintegy 30 ezer fő
2009-ben: mintegy 470 ezer fő
Létminimum alatt élők száma :
1989-ben: mintegy 900 ezer fő
2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fő
Hajléktalanok száma :
(becsült adat)
1989-ben: 5-10 ezer fő
2009-ben: 50-70 ezer fő
Új építésű lakások száma :
1989-ben: 51 ezer 500 db.
2009-ben: 28 ezer 400 db.
Házasságkötések száma :
1989-ben: mintegy 70 ezer
2009-ben: mintegy 42 ezer
Válások száma :
1980-as évek: 1000 házasságkötésből 350 válás
2000-es évek: 1000 házasságkötésből 590 válás
Élve születések száma :
1989-ben: mintegy 127 ezer
2009-ben: mintegy 96 ezer
Házasságon kívül született gyermekek száma :
1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül
2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül
Összes bűncselekmények száma :
1989-ben: mintegy 225 ezer bűneset
2009-ben: mintegy 410 ezer bűneset...
Robert T. Kiyosaki 7 magyarul megjelent könyvét megvettem és olvastam, mindegyik szenzációs. Sokáig átsiklottam az első könyvében, az első fejezetben leírt alábbi párbeszéd felett, pedig ez a lényeg, mert ez tartalmazza Robert hozzáállásának változását, amely 9 éves korában történt vele a barátja apjának hatására, amikor még gyermekként nyitott volt az elméje.
Bevezető
Új válaszok kellenek!
Felmerültek már ezek a kérdések: Felkészíti – e az iskola a gyerekeket a való világra?
„Tanulj szorgalmasan, szerezz jó jegyeket, akkor majd jól fizető állást találsz, bőséges juttatásokkal” mondták a szüleim. Ezt mondták a Te szüleid is?
A gyerekek, amikor hazajönnek az iskolából, gyakran kérdezik ezt: - Minek töltsem az időmet azzal, hogy olyan tantárgyakat tanulok, amiket soha nem fogok hasznosítani a gyakorlati életben?” Talán gondolkodás nélkül így válaszolsz: „Mert ha nem szerzel jó jegyeket, nem jutsz be az egyetemre.”
Mire a gyermeked:” Mindegy, hogy bejutok – e az egyetemre, úgyis gazdag leszek”.
„- Ha nem szerzel diplomát, nem lesz jó állásod! Ha pedig nem lesz jó állásod, hogyan akarsz gazdag lenni?”
A gyerek önelégült mosolyra húzza a száját, és valamelyest unottan csóválja a fejét. Szülői bölcsességed ismét süket fülekre talált.
„ – Apa, haladj a korral! Nézz körül! A világ leggazdagabb emberei nem az iskolázottságuknak köszönhetik a pénzüket. Gondolj Michael Jordanra és Madonnára. Vagy ott van Bill Gates, aki kibukott a Harvardról, és megalapította a Mikrosoftot.
Hosszú csönd ereszkedik közétek. Talán ráébredsz, talán nem, hogy ugyanazokkal a tanácsokkal látod el a fiadat, amelyekkel a szüleid Téged. A világ megváltozott körülöttünk, de a tanácsok nem.
A magas szintű oktatás és a jó tanulmányi eredmények ma már nem garantálják a sikert, és ezt úgy tűnik, csak a gyerekeink veszik észre.
„ - Apa, folytatja a gyerek – Én nem akarok olyan sokat dolgozni, mint Te meg anya. Ti sokat kerestek ugyan, nagy házban lakunk és van egy csomó játékunk. De ha a ti példátokat követem, akkor úgy fogok járni, mint ti: egyre többet dolgozom, hogy egyre több adót fizessek, és végül kölcsönöket kell kérnem. Ma már nincs biztos állás; jól tudom, hogy mi az a leépítés és racionalizálás. Azt is tudom, hogy ma a diplomások kevesebbet keresnek, mint ti, amikor befejeztétek az egyetemet. Nézd meg az orvosokat! Ma már közel sem keresnek annyit, mint korábban. Tudom, hogy nem számíthatok a szociális hálóra, sem a cégek biztosította nyugdíjra. Új válaszok kellenek!”
Mint szülő, tudod, hogy a gyerekek semmilyen pénzügyi képzést nem kapnak az iskolában. Sok mai fiatal már középiskolás korában hitelkártyával rendelkezik, noha sohasem vettek részt olyan tanfolyamon, hol megtanították volna nekik, hogyan fektessék be a pénzt, a hitelkártyákra vonatkozó összetett kamatozási rendszerről pedig végképp fogalmuk sincs. Egyszerűen szólva nincsenek meg a megfelelő pénzügyi ismereteik a pénz mozgásáról, és nincsenek felkészítve a rájuk váró világra, amelyben a pénzköltés előtérbe kerül a megtakarítással szemben.
Amikor a gyereked reménytelen adósságokba keveredik a - Vásárolj ma, fizess holnap! - reklámok hatására, lemeríti a hitelkeretét és több banknál eladósodik, egyrészt elkezdhetsz küzdeni, hogy valahogyan megmentsd, hogy élete hátralévő részében a híd alatt lakjon, másrészt törheted a fejed, hogyan találj olyan lehetőséget, amely a helyzetnek megfelelő pénzügyi képzést nyújt.
Robert T. Kyjosaki ez a megfelelő ember. Üzletember és befektető. Minden, amit a pénzügyekről tudok, az ő könyveiből tanultam. Egyetemi közgazdasági képzésemet követően addig fogalmam sem volt, mekkora pénzügyi analfabéta vagyok, amíg az ő könyveivel nem találkoztam. Első könyve, a Gazdag papa, szegény papa annyira megdöbbentett és elgondolkoztatott, hogy az összes magyarul megjelent könyvét a kiadást követően azonnal megvettem. Neki köszönhetem, hogy vállalkozó lévén, zilált pénzügyeim felett a következő néhány évben fokozatosan úrrá tudtam lenni, és már évek óta nincs anyagi gondom. Nagyon megéri befektetni a könyveibe. Az ő könyveire fokozottan igaz ez a mondás: „ A könyvekre kiadott pénz eldobott pénz – akár a vetőmag.”
A következőkben mindegyik könyvéből kiemelek néhány fontos gondolatmenetet a teljesség igénye nélkül.
1.Gazdag papa, szegény papa, avagy mit tanítanak a gazdag szülők gyermekeiknek a pénzről, amit a szegények és a középosztálybeliek nem tanítanak meg?
1.fejezet
Két apja volt, egy gazdag és egy szegény. Biológiai apja nagyon művelt és tanult ember volt, barátjának apja tanulatlannak számított, de kimagasló pénzügyi intelligenciája volt. Mindketten sikeresek voltak a szakmájukban és egész életükön át keményen dolgoztak. Mindketten tekintélyes összegeket kerestek. Az egyikük mégis állandóan anyagi gondokkal küszködött, a másik Hawaii leggazdagabb emberei közé küzdötte fel magát. A z egyik több tízmillió dollárt hagyott a családjára, különféle jótékonysági célokra és az egyházra, amikor meghalt. A másik után kifizetetlen számlák maradtak. Mindketten ellátták tanácsokkal, különböző tanácsokkal és más – más tanulmányokat javasoltak. Mindketten épphogy elindultak a pályájukon, és mindketten küszködtek a pénzzel és a családjukkal De nagyon különböző álláspontot képviseltek, ami a pénzt illeti.
Mivel mindkét apját szerette, kénytelen volt elgondolkodni, és végül kikristályosítani a saját álláspontját. Hosszú távon a saját gondolkodásmód kialakítása sokkal hasznosabbnak bizonyult, mintha csak egyszerűen elfogadta volna bármelyikük álláspontját.
Az egyik ok, amiért a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények tovább szegényednek, a középosztály pedig adósságokkal küzd, hogy a pénzről az ember nem az iskolában tanul, hanem otthon. A legtöbbünket a szüleink vezetnek be a pénz rejtelmeibe. Mit mondhat egy szegény szülő a gyermekének a pénzről? Egyszerűen azt mondja: „Tanulj tovább, és tanulj szorgalmasan!” Lehet, hogy a gyerek ezek után jelesre diplomázik, de egy szegény ember pénzügyi programját és szellemi alapállását hozza magával, mert gyermekkorában azt tanulta meg!
Az iskolában nem tanítanak a pénzről. Az iskolai tantervek a hagyományos elméleti és gyakorlati ismeretekre koncentrálnak, de a pénzügyi ismeretek elsikkadnak. Ezzel magyarázható, hogy néhány kiváló eredménnyel végzett, tanult bankár, orvos és könyvelő egész életében szegénységgel küszködik. Meghökkentő mértékű államadósságunk is nagyrészt a magasan képzett politikusoknak és kormányzati tisztviselőknek köszönhető, akik úgy hoznak pénzügyi döntéseket, hogy alig, vagy egyáltalán nincsenek fogalmaik a pénzről.
Az egyik apa gyakorta ezt mondta: „Nem engedhetem meg magamnak!” A másik ezt megtiltotta, és ragaszkodott az ilyen fogalmazáshoz: „Hogyan engedhetem meg magamnak? (Az egyik feladásra késztet, - és ettől az agy automatikusan leáll, - a másik elgondolkoztat.) Gazdag papa úgy él, hogy megszállottan dolgoztatja az agyát, mert a megfelelő fizikai mozgás javítja az egészségi állapotot, a megfelelő szellemi mozgás pedig az anyagit.
Egyik apa úgy gondolta, a gazdagoknak több adót kellene fizetniük, hogy gondoskodjanak a szegényekről. A másik azt mondta: „Az adók azokat sújtják,akik termelnek, és megjutalmazzák azokat, akik nem termelnek.
Az egyik azt tanácsolta: „tanulj szorgalmasan, és akkor majd elhelyezkedhetsz egy jó cégnél.” A másik azt mondta:”Tanulj szorgalmasan, és akkor majd vehetsz magadnak egy jó céget!”
Az egyik azt akarta, hogy beszéljenek az asztalnál a pénzről, a másik megtiltotta.
Az egyik azt állította: „Ha pénzről van szó, ne kockáztass!”, a másik azt: „Tanuld meg kezelni a kockázatot!”
Az egyik abban hitt, hogy a házunk, otthonunk a legnagyobb vagyoni eszközünk, a másik tudta, hogy forrás, amely kötelezettségekkel jár.
Az egyik abban hitt, hogy a házunk, otthonunk a legnagyobb vagyoni eszközünk, a másik tudta, hogy forrás, amely kötelezettségekkel jár.
Mindkettő kifizette a számlákat, de az egyik elsőnek fizette, a másik utolsóként.
Az egyik abban hitt, hogy az állam, vagy egy cég gondoskodik rólunk és az igényeinkről. A másik a teljes anyagi önellátásban hitt.
Az egyik küszködött, hogy megtakarítson pár dollárt, míg a másik egyszerűen befektetéseket hozott létre.
Az egyik apa megtanította, hogyan kell hatásos önéletrajzot írni, hogy jó álláshoz jusson. A másik megtanította, hogyan kell hatásos üzleti és pénzügyi terveket írni, hogy munkahelyeket teremtsen.
Két erős egyéniségű apjának köszönhette, hogy megfigyelhette, milyen hatással vannak a különféle gondolatok az ember életére. Rájött, hogy az emberek valóban maguk alakítják az életüket a gondolataik által.
Szegény apja például azt szokta mondani: „Sosem leszek gazdag.” A jóslata bevált. Gazdag apja ezzel szemben mindig gazdag embernek minősítette magát. Olyasmiket mondott, mint „Én gazdag ember vagyok, és a gazdagok nem csinálnak ilyet.” Még akkor is gazdagnak tartotta magát, amikor jelentős veszteség érte. Azzal érvelt, hogy „Alapvető különbség van a gazdagság és a szegénység között. Az anyagi csőd állapota időleges, a szegénység viszont örök.”
Szegény apja ezt is mondogatta: „Engem nem érdekel a pénz.” Vagy: „A pénz nem számít.” Gazdag apja viszont úgy vélte: „A pénz hatalom.”
A gondolatok hatalmát nem lehet felmérni, vagy megbecsülni, de már kisgyermekkorában világossá vált előtte, hogy oda kell figyelnie a gondolataira és a kifejezéseire. Felfedezte, hogy szegény apja nem azért volt szegény, mert keveset keresett, hiszen elég jelentős jövedelme volt, hanem a gondolatai és a tettei miatt. Két apja mellett már kora gyermekkorban nagy gonddal válogatta meg a magáénak vallott gondolatokat. Kire hallgasson – a gazdag apjára, vagy a szegényre?
Mindketten nagyra értékelték a tanulást. Szegény apja azt akarta, hogy jó állásban jó pénzért dolgozzon. Gazdag apja szerint azért kellett tanulnia, hogy meggazdagodjon, hogy megértse a pénz működését, és hogy a pénz dolgozzék neki. „Én nem dolgozom pénzért – mondogatta – a pénz dolgozik nekem.”
Kilenc éves korában elhatározta, hogy gazdag apja tanácsát fogadja meg a pénzzel kapcsolatban. Úgy döntött, elveti szegény apja elveit, noha ő számos egyetemi diplomával rendelkezett.
Amint letette a voksát gazdag apja életelvei mellett, megkezdődött a pénzzel kapcsolatos okítása. Gazdag apja több, mint 30 éven át tanítgatta, egészen 39 éves koráig. Amint rájött, hogy megtanulta, és tökéletesen megértette, abbahagyta a tanítását.
A pénz a hatalom egyik formája. A pénzügyi képzettség azonban még ennél is nagyobb hatalom. A pénz egyszer jön, másszor megy, de ha az ember ért hozzá, akkor úrrá lehet rajta, és elkezdhet gazdagodni. A pozitív gondolkodás önmagában nem elegendő, mert a legtöbb ember járt ugyan iskolába, de sosem tanult a pénz működési elvéről, ezért egész életét pénzért gürcöli végig.
Mivel még csak 9 éves volt, amikor elkezdte az okulást, gazdag apja egyszerű leckéket adott neki. Miután mindent megtanított, mindössze hat pontban fogalmazta meg a lényeget, amelyeket 30 éven át ismételgetett. Ez a könyv erről a hat leckéről szól a lehető legegyszerűbb megfogalmazásban, úgy, ahogyan gazdag apjától hallotta őket. A hat lecke nem válasz, csupán irányelv. Olyan irányelv, amely segít megtalálni az olvasó és gyermekei számára a gazdagodáshoz vezető utat egyre gyorsabban változó és egyre bizonytalanabb világunkban.
1. lecke: A gazdagok nem a pénzért dolgoznak
2. lecke: Miért fontos a pénzügyi műveltség?
3. Törődjünk a magunk vállalkozásával!
4. lecke: Az adók története és a nagyvállalatok hatalma
5. lecke: A gazdagok teremtik a pénzt
6. lecke: A tanulásért dolgozzunk - ne a pénzért!
1. lecke: A gazdagok nem a pénzért dolgoznak
- Apu, meg tudod nekem mondani, hogyan lehetek gazdag?
- Miért akarsz gazdag lenni, fiam?
- Nos, fiacskám, ha gazdag akarsz lenni, akkor meg kell tanulnod pénzt csinálni. – mondta lassan.
- Hogyan csináljak pénzt?
- Használd az agyadat fiam – felelte szegény apja mosolyogva. Ez annyit jelentett: „Magam sem tudom a választ, ne hozz zavarba.” Így kezdődött. Kreatív ötletekkel, és próbálkozásokkal folytatódott.
Gazdag apja számtalanszor elismételte nézetét, melyet Robert Kiyosaki
1. – es pontnak hív:”A szegények és a középosztálybeliek pénzért dolgoznak” – „ A gazdagok a pénzt dolgoztatják a maguk javára.”
Folytatás következik…..
Gazdag apja számtalanszor elismételte nézetét, melyet Robert Kiyosaki
1. – es pontnak hív:”A szegények és a középosztálybeliek pénzért dolgoznak” – „ A gazdagok a pénzt dolgoztatják a maguk javára.”
- Örülök, hogy feldühített a 10 centes órabér – mondta gazdag papa Robertnek. –Látod, az igazi tanulás energiát, szenvedélyt, égő vágyat mozgósít. A düh fontos összetevő, hiszen mi más a szenvedély, mint düh és szeretet egyvelege. Amikor pénzről van szó, a legtöbb ember biztonságra törekszik, és nem kockáztat. Így tehát nem a szenvedély vezérli őket, sokkal inkább a félelem.
- Ezért fogadnak el rosszul fizető állásokat?
- Igen. Vannak, akik azt mondják, kizsákmányolom az embereket, de szerintem az emberek önmagukat zsákmányolják ki. Ők félnek, nem én.
- De nem érzi úgy, hogy többet kellene fizetnie?
- Nem kell többet fizetnem. Azonkívül a több pénz nem oldja meg a problémát. Gondolj csak apádra! Sok pénzt keres, mégsem tudja kifizetni a számláit. A legtöbb ember csak nagyobb adósságokba veri magát, ha magasabb a jövedelme.
- Tehát ezért volt a 10 centes órabérem a lecke része!
- Bizony ezért! Gondold el, apád iskolába járt és kitűnő képzést kapott, így jól fizető állást kereshetett magának. Meg is tette. De még mindig anyagi gondokkal küzd, mert az iskolában semmit nem tanult a pénzről. Mindennek tetejébe még hisz is benne, hogy pénzért kell dolgozni.
- Maga nem hisz?
- Nem nagyon. Ha azt akarod megtanulni, hogyan kell pénzért dolgozni, tanulj tovább az iskolában. Ha azonban azt akarod elsajátítani, hogyan dolgoztasd a pénzt a magad javára, arra majd én tanítalak meg. De csak akkor, ha akarod.
- Nem mindenki ezt akarja megtanulni?
- Nem. Egyszerűen azért nem, mert könnyebb megtanulni pénzért dolgozni, különösen, ha az embert elsősorban a félelem motiválja, amint a pénz szóba kerül.
- Hogy megtanuljam a pénzt dolgoztatni a magam javára, ahhoz egészen másfajta tanulmányok kellenek?
- Merőben másfajták. Megtartottam az ígéretemet. Már kilencévesen megtapasztalhattad, milyen érzés pénzért dolgozni. Szorozd csak meg az utóbbi 1 hónapot annyival, hogy 50 év kijöjjön, és nagyjából világos lesz, mivel tölti a legtöbb ember az életét.
- Nem értem.
- Hogy érezted magad, amikor 3 óra robotért megkaptad a 3 db 10 centest?(Gazdag papa kérdése a 9 éves Roberthez.)
- Úgy éreztem, hogy kevés, hogy ez semmi.(A válasz.)
- Így érez a legtöbb alkalmazott. Különösen az adók és járulékok levonása után. Te legalább megkaptad a teljes összeget.
- Úgy érti, hogy a dolgozók többsége nem kapja meg a teljes összeget?
- Hogy kapná meg? Az állam mindig levonja, ami neki jár.
- Azt hogyan csinálja?
- Adók formájában. Megadóztat, ha keresel. Megadóztat, ha költesz. Megadóztat, ha pénzt takarítasz meg. S végül megadóztat, amikor meghalsz.
- Miért hagyják az emberek, hogy ezt tegye velük az állam?
-A gazdagok nem hagyják. – mondta gazdag papa,. – Csak a szegények és középosztálybeliek hagyják. Fogadok, hogy én többet keresek, mint a te apád, mégis ő fizet több adót.
- Hogy lehet az? (Ennek semmi értelme nem volt a 9 éves Robert számára.)
- Készen állsz a tanulásra? – Robert rábólintott. – Mint mondtam, sok mindent meg kell tanulnod. Annak elsajátítása, hogyan dolgoztassuk a pénzt a magunk javára, egy egész életet igényel. A legtöbb ember végképp befejezi a tanulmányait, miután kijárta a főiskola 4 évét. Én már tudom, hogy a pénzről egész életemen át tanulni fogok. Egyszerűen azért, mert minél többet megtudok róla, annál inkább feltűnik, hogy még mennyi mindent kellene tudnom. A legtöbb ember életéből teljesen kimarad ez a tantárgy. Elmennek dolgozni, megkapják a fizetési csekkjüket, kiegyenlítik a számláikat, és ez minden. Az után még csodálkoznak, hogy anyagi gondjaik vannak, és azt hiszik, hogy a több pénz megoldaná ezeket a gondokat. Kevesen jönnek rá, hogy a pénzügyi képzés hiánya okozza a problémát.
- Vagyis az apámnak azért vannak gondjai az adózással, mert nem ért a pénzhez?
- Nézd, az adózás csak egy apró részlete mindannak, amit meg kell tanulni ahhoz, hogy a pénzt dolgoztassuk a magunk javára. Ma csak arról akartam megbizonyosodni, hogy még mindig tanulni akarsz – e a pénzről. A legtöbb ember ugyanis nem akar. Inkább iskolába járnak, szakmát tanulnak, jól érzik magukat a munkahelyükön, és sok pénzt keresnek. Mígnem egy napon súlyos anyagi gondokkal ébrednek, de attól kezdve látástól – vakulásig dolgoznak. Ilyen árat fizetnek azért, hogy csak azt tanulják meg, hogyan kell a pénzért dolgozni, de azt már nem, hogyan dolgoztassák a pénzt a maguk javára. Azt mondtad, tanulni akarsz. Jól van. A legtöbb embernek van ára. Méghozzá két emberi érzés, a félelem és a mohóság miatt. A pénztelenségtől való félelem indít bennünket kemény munkára, azután, ha végre megkapjuk a fizetést, a mohóság ébreszti fel bennünk a vágyat mindazon csodálatos dolgok iránt, melyeket pénzen megvehetünk, és máris kész a képlet.
- Milyen képlet?
- Az a képlet, hogy az ember felkel, elmegy dolgozni, kifizeti a számláit, aztán újra felkel, elmegy dolgozni, kifizeti a számláit. Egész életét örökösen 2 érzés kormányozza, a félelem és a mohóság. Ha több pénzt keres, akkor is ugyanazt a kört járja be, hiszen akkor többet költ. Ezt nevezem én mókuskeréknek.
- Lehetne másképp is?
- Igen, de alig néhány ember jön rá, hogy hogyan.
- És hogyan?
- Nos, az első lépés az igazmondás. Nem kell megosztanotok másokkal, csak magatokkal legyetek őszinték.
- Azt akarja mondani, hogy a maga alkalmazottai nem ezt teszik?
- Kétlem, hogy ezt tennék. Inkább csak félnek a pénztelenségtől. Ahelyett, hogy szembenéznének a félelmükkel, és gondolkodnának, csak reagálnak. Érzelmileg reagálnak, és nem használják a fejüket. Azután, amikor pár dollárt éreznek a markukban, újból átveszi az irányítást az öröm, a vágyakozás, a mohóság, és megint csak reagálnak, de nem gondolkoznak.
- Vagyis az érzelmeik alapján döntenek?
- Úgy van. Ahelyett, hogy bevallanák maguknak az igazat az érzéseikkel kapcsolatban. Reagálnak rájuk, és nem gondolkoznak. Érzik a félelmet és elmennek dolgozni abban a reményben, hogy a pénz majd elmulasztja, de csalódnak. A régi félelem egyre kísérti őket, erre megint elmennek dolgozni, megint csak abban bíznak, hogy a pénz majd lecsillapítja a félelmüket, de újra csalódnak. A félelem nem engedi kiszállni őket a munka, pénzkeresés, munka, pénzkeresés és a félelem megszűnésébe vetett remény ördögi köréből. Emberek milliói emiatt a félelem miatt forgolódnak éjszakánként álmatlanul gyötrődve az ágyukban. Ezért aztán másnap, amikor felkelnek, megint csak elmennek dolgozni, és megint csak feltámad bennük a remény, hogy a fizetésnapon elmúlik a lelküket marcangoló félsz. A pénz irányítja az életüket, de ezt nem vallják be. A pénz uralja az érzelmeiket, és ebből következően a lelküket is.
- Azt akarom, hogy kerüljétek el ezt a csapdát, fiuk! Ez az, amit meg szeretnék tanítani nektek. Nem egyszerűen azt akarom megmutatni, hogyan legyetek gazdagok, mert a gazdagság nem megoldás a problémára.
- Nem?
- Nem, nem az. Hadd fejtsem ki a második érzést is, a vágyat. Néhányan mohóságnak hívják, én inkább vágynak nevezném. Teljesen rendjén való, hogy az emberek valami jobbra, szebbre, szórakoztatóbbra vagy izgalmasabbra vágynak. Így aztán az embereket a vágy is arra sarkallja, hogy pénzért dolgozzanak. Több pénzre vágynak, mert azt hiszik, hogy azon több örömöt vásárolhatnak. A pénzen vett örömök azonban sokszor kérészéletűek, ezért az embereknek több pénzre van szükségük, hogy még több örömöt, még több élvezetet, több kényelmet, több biztonságot vásároljanak. Ennélfogva tovább gürcölnek, mert azt hiszik, a pénz majd elcsitítja félelemtől és vágyaktól háborgó lelküket. A pénz azonban erre nem alkalmas.
- Még a gazdagok esetében sem?
- Még a gazdagok esetében sem. Valójában sok gazdag embert nem annyira a vágy, mint inkább a félelem ösztönöz gazdagsága megszerzésére. Azt hiszik, a pénz megszünteti a pénztelenségtől, a szegénységtől való félelmet, ezért hatalmas mennyiséget halmoznak fel belőle, de hiába, mert félelmeik egyre fokozódnak. Most már attól félnek, hogy elveszíthetik, amijük van. Ismerek olyanokat, akik sokkal jobban félnek most, mint amikor szegények voltak. Rettegnek, hogy minden pénzüket elveszíthetik. rettegnek, hogy minden pénzüket elveszíthetik. A félelmük egyre erősödik, lelkük gyenge, kívánós része hangosabban kiáltozik. Nem akarnak megválni a nagy háztól, az autóktól, a magas életszínvonaltól, amit a pénznek köszönhetnek. Amiatt is aggódnak, mit szólnának a barátaik, ha elveszítenék a vagyonukat. Sokan közülük kétségbeesetten vergődnek, és neurotikusok, pedig gazdagnak látszanak, és több pénzük van.
- A szegények boldogabbak?
- Nem, nem hiszem. A pénz elkerülése lelkileg ugyanolyan egészségtelen, mint a pénzhez való túlzott ragaszkodás.
- Akkor mi a teendő? Ne dolgozzunk pénzért mindaddig, míg ki nem veszik belőlünk a félelem és a mohóság legutolsó foszlánya is?
- Nem, az időpocsékolás lenne. Az érzelmek teszik az embert emberivé. Az érzelem: mozgásba lendült energia. Legyetek őszinték magatokhoz az érzelmeitekkel kapcsolatban, és használjátok az agyatokat meg az érzelmeiteket a magatok javára, ne magatok ellen!
- Tudna erre példát mondani?
- Persze. Amikor valaki ezt mondja: „állást kell találnom,” biztos, hogy érzelmi alapon gondolkodik. A gondolatot a pénztelenségtől való félelme sugallja. Ha felébred az emberben a pénztelenségtől való félelem, munka után rohangálás helyett feltehetné magának a kérdést: „Vajon hosszú távon egy állás a legmegfelelőbb megoldás a félelem ellen?” Szerintem a válasz „NEM,” főleg, ha egy egész élet távlatában tekintjük a dolgot. Az álláskeresés valójában egy hosszú távú probléma rövid távú megoldása.
- De az én apám mindig azt mondja: „Járj iskolába, szerezz jó jegyeket, akkor majd biztos állást találsz magadnak.”
- Megértem, hogy ezt mondja, de ezt a javaslatot is a félelem szüli. Ugyanaz a félelem, ami arra készteti, hogy reggelente felkeljen pár dollárért, felelős azért is, hogy olyan megszállottan erőlteti, járj iskolába.
- Akkor maga mit javasol?
- Meg akarom tanítani nektek, hogyan legyetek úrrá a pénzen, hogy ne féljetek tőle. Ezt nem tanítják az iskolában. Ha pedig nem tanuljátok meg, akkor a pénz rabszolgáivá váltok.
Robert végre megértette. Azt akarta, hogy a gyerek átlássa, amit a tanult apja, és az alkalmazottai nem látnak át. Olyan példákkal érvelt, amelyek akkor kegyetlennek tűntek, de mindörökre megragadtak benne. Attól a naptól kezdve másként látta a világot.
- A legtöbb ember önmaga ellen fordítja a félelmet és a mohóságot. Ez a tudatlanság alapja. A legtöbben úgy élik le az életüket, hogy mindvégig a pénzt, a fizetésemelést, a munkahelyi biztonságot hajszolják, mert a vágy és a félelem érzése vezérli őket: nem kérdőjelezik meg, hová juttatják el őket ezek az érzelmi alapú gondolatok. Olyan ez, mint egy kocsit húzó szamár, melynek gazdája egy répát lenget az állat orra előtt. A szamár gazdája oda megy, ahova menni akar, de a szamár csak egy illúziót kerget. Másnap is csak egy répát kap jutalmul.
- Úgy érted, ha magam elé képzelek egy új baseballkesztyűt, egy tábla csokoládét, és játékokat, az ugyanaz, mint a répa szamárnak?
- Igen. És ahogy egyre idősebbek lesztek, a játékok egyre drágulnak. Új autó, vitorlásjacht, és egy új ház, hogy ámulatba ejtsétek a barátaitokat. A félelem indít útnak a vágy pedig hívogat, csalogat. Ez a csapda.
Gazdag apja elmagyarázta, hogy az emberek élete a tudatlanság és a megvilágosodás közötti küzdelemből áll. Elmondta, hogy amint az ember megszűnik információ és önismeret után kutatni, beáll a tudatlanság állapota. Ezt a küzdelmet percről percre új döntések sorozata alakítja, ahogy az ember megtanulja kinyitni az elméjét, vagy félelemből bezárja azt.
– Sajnos nagyon sok ember számára az iskola a vég, nem a kezdet. Ma egy kicsit kegyetlen voltam. Azért voltam kegyetlen, mert azt akarom, hogy soha ne felejtsétek el ezt a beszélgetést. Azt akarom, hogy mindig jusson eszetekbe a szamár. Ne felejtsétek el, mert a félelem és a vágy érzése az élet legnagyobb csapdájába csalhat titeket, s ha ez nem tudatosul bennetek, irányítják a gondolataitokat. Félelemben élni, egy életen át szőnyeg alá söpörni az álmaitokat, kegyetlen dolog. Pénzért robotolni, abban a hitben, hogy a pénzen megvásárolhatjátok mindazt, ami boldoggá tesz, szintén kegyetlen dolog. Éjnek évadján felriadni, és a kifizetetlen számlák miatt rettegni, borzalmas életforma. A fizetéstől függő élet, nem élet. Azt hinni, hogy egy állás biztonságot ad, önámítás. Ez mind – mind kegyetlen dolog, és ez az a csapda, amelyet szeretném, ha elkerülnétek. Én láttam, hogyan irányítja a pénz az emberek életét. Ne hagyjátok, hogy veletek is ez történjen!
- Mi közte a tudatlanságnak a mohósághoz és a félelemhez?
-A pénzügyi tudatlanság okozza a mértéktelen mohóságot és az erős félelmet. Az árak a pénzügyi tudatlanság okozta félelem és mohóság következtében emelkednek, pedig valójában esniük kellene. Ha igazán akartok tanulni, beviszlek benneteket a mélyvízbe, ahonnét mindenki menekül. Megmutatom nektek azt a helyet, amitől a legtöbb ember fél.
- Létezik mélyvíz?
- Hogyne létezne! A mélyvíz a félelmünk és a mohóságunk. A kiút, hogy a félelmeink mélyére hatolunk, szembenézünk a mohóságunkkal, a gyengeségeinkkel, a kívánságainkkal. A kiutat az agyunkkal találjuk meg, azáltal, hogy megválogatjuk a gondolatainkat. A legtöbb ember agyában csupán egyetlen probléma motoszkál, és az rövid távú: a számlák és a hónap vége, a sárkány. A félelem, és a pénzügyi tudatlanság irányítja az életüket. Ezért aztán szüleik példáját követik: Mindennap felkelnek, és elmennek dolgozni a pénzért. Nincs idejük megkérdezni, hogy „van más lehetőség,” Az érzelmeik uralják a gondolkodásukat, nem az agyuk.
- Meg tudod mondani, hogy mi a különbség az érzelmi alapú gondolkodás és az agy alapú gondolkodás között?
- Hát persze, naponta hallom. Olyasmiket mondanak, mint” Mindenkinek dolgoznia kell.” Vagy: „A gazdagok csalók.” Vagy: „Másik munkahelyet keresek. Megérdemlem a fizetésemelést.” Vagy: „Azért szeretem a munkahelyemet, mert biztos.” Ahelyett, hogy azt kérdeznék: „Nem hiányzik itt nekem valami?” Ez a kérdés megtöri az érzelmi alapú gondolatok sorát, és időt ad a világos gondolkozásra.
Visszafelé menet gazdag papa elmagyarázta, hogy a gazdagok valójában pénzt teremtenek. Nem dolgoznak érte. Azt is elmondta, hogy a gazdagok tudják, hogy a pénz csak illúzió, és igazából a szamár kedvéért szeretik a répát. Pusztán a félelem és a mohóság tartja fenn a pénz illúzióját oly sok milliárd ember számára, akik mind azt hiszik, hogy a pénz valóságos. A pénz valójában kitaláció. Csak a tömegek illúzióba vetett hite, és tudatlansága tartja össze a kártyavárat. „Tulajdonképpen – mondta – a szamár répája sok tekintetben értékesebb, mint a pénz.”
Folytatás következik…..
2. lecke: Miért fontos a pénzügyi műveltség?
3. Törődjünk a magunk vállalkozásával!
4. lecke: Az adók története és a nagyvállalatok hatalma
5. lecke: A gazdagok teremtik a pénzt
6. lecke: A tanulásért dolgozzunk – ne a pénzért!
Álljon itt egy 20 perces szakközgazdász képző. Ha megnyitod, az felfedi előtted a világ legnagyobb csalását, amelyet a többség hitrendszere befogadott, és igaznak vél. Azért vagy rabszolga, mert a hitrendszered ezt elfogadta! A nagy többség vevő volt és ma is vevő erre az ökörszarra, ami a link megnyitásával most 20 percben következik.
Minden hitrendszer korlátoz! Na de ennyire?:
http://www.youtube.com/watch?v=YRmihiEs7NY&feature=player_detailpage
http://www.youtube.com/watch?v=hCCQ3rFq3Yk&feature=player_detailpage
http://www.youtube.com/watch?v=FZ0P87w5TIg&feature=player_embedded
Mi az, amit Te tehetsz az ellen, hogy ne silányítsanak rabszolgává?
http://www.youtube.com/watch?
https://mail.google.com/mail/?shva=1#inbox/13156f24ebfea304
https://mail.google.com/mail/?shva=1#inbox/13156f56a1410361
Ne hallgass a médiára!
Heti elemzésünket megtalálhatja itt!
http://www.youtube.com/watch?
Meddig maradsz rabszolga? Amíg meg nem tanulod egészséges kételkedéssel, kívülállóként szemlélni a világot, anélkül, hogy érzelmileg belebonyolódnál a körülményekbe, amelyek mindig okozatok.
szerző: Elek Attila 2011. 06. 06.
Miért nagy az államadósság?
www.szabadeuropa.com
Meddig nem gondolkodik egy ember? A válasz, amíg nincs ideje. Nos, az emberektől kétféleképpen lehet az idejüket elrabolni.
1. Addig kell őket dolgoztatni, őket, hogy hulla fáradtan rogyjanak az ágyba. Ezért tartják mesterségesen alacsonyan az életszínvonalat, mert tudják, hogy a magyar amúgy dolgos és tud termelni. Ha egy kicsivel jobban megy, vagy menne neki, rögtön jön az áremelés. (Benzin, cukor, étolaj, stb.) És a magyar újra nem gondolkodik, hanem leszegi a fejét és hajt tovább. Kell a pénz a sárga csekkekre. Másod- harmad állás, 10-14 óra munka naponta az első infarktusig.
2. Ha valamilyen csoda folytán mégis lenne ideje, vagy már nyugdíjas, vagy munkanélküli, akkor is meg kell akadályozni abban, hogy gondolkodjon, mert még rájönne a pénzügyi átverésre. A megoldás, a szórakoztatás. Odaszögezik a TV készülék elé a magyart. Az emberek persze tudják, hogy átverik őket a TV-vel, szégyenlik is ezt, és ugye azt mondják, hogy láttad a Győzikét, én ugyan nem nézem, de éppen átkapcsoltam. A frászt. 2 millió (!) ember nézte. Minden ötödik magyar...
Akit Győzikével nem tudnak beugratni, annak is ott a TV drog. A magyarok ahelyett, hogy napi fél órát elmélkednének a világ dolgain, vagy a családjukkal töltenék az időt, izgulnak Alekoszon, várják a Mega X átverő faktort, még mindig milliók tapadnak a képernyőre a Barátok köztért. Ha valaki azt hiszi, hogy ő nem ilyen. Dehogynem! Nem sokban különbözik ezektől, az NCIS, a különböző helyszínelők, a Gyilkos elmék, a Dr.Csont, a Bajnokok ligája, a Született feleségek, a Szex és New York, a vészhelyzet, a Grace Klinika, vagy a drogot népszerűsítő Dr. House...
Nézzük tehát, honnan lenne pénz? Pénz mindössze 3 helyről jöhet.
1. A pénz kibocsátásával, vagyis pénznyomtatással. Ezt a jogot minden magára valamit is adó nemzetállam megtartja magának. Sajnos, akkori miniszterelnökünk ugye, mint azt már többször megírtuk, 2001-ben odaadta ezt a jogot és a Magyar Nemzeti Bankot az Uniónak. Így tehát pénzt nem tudunk nyomtatni, hiába van rá fedezet, a magyar munka, és a magyar javak.
2. Pénz, lehet még, hitelfelvétellel.
3. A pénzt pedig meg lehet termelni, munkával.
Mi történik most? A csata abból áll, hogy aktuális miniszterelnökünk áll a csatamezőn, két tigris tankkal szemben, és rázza az öklét és köpdösi, rugdalja a tankokat. Pedig volt egy csúzlink és egy furkósbotunk is, de elcseréltük őket két MOL papírra. Este hazajön és elmondja nekünk a Híradóban, hogy ma is jól harcolt...
Lehet, hogy Biri néne lesz a megmentőnk? Nem! Valós megoldások kellenek nem ráolvasás!
A kérdés csak az, hogy mi lesz, ha a tigris tankok köhögnek egyet és beindítják a motorokat. Tudjuk, kik vezetik őket! Persze lehet, hogy vannak még titkos csodafegyvereink, mint a szappanbuborék fújás, és állítólag nagy reményekre jogosít a vajákos Biri néne visszavezetése a munkavilágába, a Ludas Matyiból. Hát nem tudom...http://www.youtube.com/watch?v=AL8kFU_QktU&feature=player_embedded#at=43
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése