2010. december 18., szombat

Gondolatébresztő 1. A kis kíváncsi...

Blog szerkesztője: Szabadi Tibor Gyula (Facebookon is.)

Az EU előírásainak megfelelően tájékoztatom a t. idelátogatókat, hogy adatokat nem gyűjtök, cookikat én önállóan nem használok, ha ilyennel itt találkoznak, azt a blogger tette ide, mert énnekem a cookikra sincs semmi szükségem a nemlétező adatgyűjtéseimhez. A blogom kizárólag egy hitrendszert közvetít, amely az enyém. Aki nem ért egyet az én hitrendszeremmel, amit itt publikálok, az kérem, ne olvassa. Köszönöm, hogy vette a fáradtságot, és beleolvasott. Szabadi Tibor Gyula.


4 saját blog:


1.  Tibor gondolatébresztői - Téma: Ezotéria, és MLM.( http://tibor7.blogspot.com )  Nyelv: magyar
2.  Kérlek, segíts - Téma: Ezotéria a Facebookon ( http://tibor8.blogspot.hu )Nyelv: magyar
3. Lelki ok, testi tünet -Téma: Egészség, Ezotéria, Gyógyítás zenével ( http://tibor4.blogspot.hu )Nyelv: magyar
4. Tibor's provoking trouth   ( http://tibor7-english.blogspot.com/ ) Téma:Ezotéria, MLM Nyelv: English




A TÉRIDŐRŐL dióhéjban:


A RELATIVITÁS-ELMÉLETRŐL:


UTAZÁS AZ UNIVERZUM SZÉLÉRE ÉS VISSZA:



Honnan tudjuk, mi történt több milliárd évvel ezelőtt:






Kedves Látogató!

Én gépészmérnöknek tanultam eredetileg. Mindig érdekelt a kvantumfizika.
Mára a kvantumfizika utolérte a több ezer éves vallási tanítókat. Eredetileg az összes tanító kvantumfizikai magyarázatokat adott  a Teremtésről, és a Világegyetemről. De a szavak csak félreértésekre jók, a követőknek sem sikerült megbirkózniuk ezzel a problémával. Mintegy 3000 vallás létezik a világban, és mindenki a maga igazát magyarázza. A világtörténelemben ez miatt a vallásháborúk alapvető - többnyire negatív szerepet játszottak.

Ebben a blogban én is megkísérlem a lehetetlent: A kvantumfizika nyelvezetének közérthető magyar nyelvre tolmácsolásával közkinccsé tenni:
Számmisztikailag MINDEN ISTEN. MINDEN AZ 1-BŐL SZÁRMAZIK.

Isten a SZERETET.
Nem olyan, mint a szeretet, hanem Ő a SZERETET.
A szeretet az egyetlen valóságos erő.
A fizikai Világegyetemben eltorzult szeretetként nyilvánul meg, mert nincs a középpontban.
Isten a TISZTA TUDAT, AKI egy holografikus duális mátrix szerkezetben létezik.
Minden energia, az anyag nem más, mint lelassított rezgő energiakvantum halmaz.
Te Isten szellemszikrája vagy. Nem a tested vagy. És nem a lelked.
Ők a kísérőid az utadon.

Mindenki egyedi, megismételhetetlen, ezért különleges.
Van 7 egyetemes Világegyetemi Törvény, melyek az automatikus szabályzó kör szerepét játsszák.
Minden számlád mindig kiegyenlítődik. A Tartozik-követel mérlegszabály szerint.
A karmádat Te teremted. Sőt: Mindent az életedben Te teremtesz.
Semmit ne higgy nekem. Ha nem hiszed, járj utána!
Olvass tovább, vagy hagyd el kérlek a blogomat!
Minden a Te döntésed. A következményeket is Te viseled!
Mindig minden számít! Vagy nem...

http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2016/05/a-vibracios-kvantumelmeletet-egy-2000.html



A Facebookon: Tibor Gyula Szabadi, és "Ébredezők" ezoterikus csoport (rengeteg tanulságos megosztással.) Ha ismerősnek jelölsz engemet a Facebookon, vagy jelentkezel a csoportba, be tudlak tenni. Régebben könyvek és CD-k alapján szerkesztettem a blogokat, most pedig ezen írások alapján. Sok ismerősöm ezúton mintegy társszerzőjévé vált, és válik ezeknek a blogoknak. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni mindenkinek, akinek az írásait átvettem. ♥


„Az Igazság keresőjének alázatosabbnak kell lenni a pornál. A világ lábbal tiporja a port, de az Igazság keresőjének olyannyira meg kell aláznia Önmagát, hogy még a por is eltiporhassa. Csak akkor, és nem korábban pillanthatja meg az igazságot.”   Gandhi.




Mottó 1.: Szeress, és szolgálj, és ne felejts! (Mit ne felejts: Szeretni és szolgálni....)

Mottó 2.: "Szeretném megismerni Isten gondolatait. Minden más csak részletkérdés." Albert Einstein.

Mottó 3.:Mindenki TANÍTÓMESTER. 

(Mindenki Téged segít.
Hívtad, és kérted a segítségét.
Készséges volt, és jött, mert Te hívtad.
Ugyanakkor ő is hívott Tégedet, hogy tanítsd,
és Te is készséges voltál, és jöttél, amikor hívott.
Mindenki játszótárs. MINDENKI.
Legtöbbször haragszunk rá, mert nem úgy tanít, ahogyan szerintünk "kellene", hogy tanítson.
Csodálatos ez a duális holisztikus világegyetem.
És csodálatos ez a bizalom, hogy Isten általunk, általad fejlődik.
Legtöbbször elvéted a célt. Legtöbbször mások is elvétik a célt...
Ne hallgass az ostobákra, akik azt állítják, hogy ez BŰN.
Nincs bűn, csak gyakorlatlan ember, aki sokszor elvéti a célt, mert nem próbálkozott elégszer.
Az a dolgod, hogy tovább próbálkozz!)
A szeretet nem más, mint az a gyakorlat, hogy eltalálod elsőre a célodat, mert gyakorlott kezed megfeszíti a szeretet nyilát, amely szinte célzás nélkül követi az útját...



Minden normális felnőtt  gondolkozik a világról...
De csak a gyermekek kérdeznek...
Az én titkom, hogy gyermek maradtam...
Akinél az EGO hatalmas, az nem kérdez... 
Az mindent tud...         (Albert Einstein)

Az idő nem abszolút, hanem relatív...
Lassabban telik annak, aki halad...
                                   (Albert Einstein: Relativitáselmélet.)


Tesla felfedezése a számmisztikáról feltétlenül ide (IS) kívánkozik:

https://www.facebook.com/photo.php?v=10200180081463309


És a BIZONYÍTÉK arról,hogy

a MAGYAR nyelv a Világmindenség számmisztikai kódja, és ténylegesen az ŐSNYELV:

http://www.azember.info/




http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=40PDCjH05ro









Új blogbejegyzés Vonzó Vera honlapján a VonzoVera.com-on.
Kattints a blog címére:
Mi az a CouchSurfing (CS)?
Várunk szeretettel a VonzoVera.com-on!
Vonzó Vera
VonzoVera.com


Az elveszett Jézus videó nyomában:



ÉS ÍME EGY FANTASZTIKUS LINK:
 
A 104  csodán felül - mindegyiknél - rá tudsz kattintani további, témához
tartozó kisfilmekre is.
Meg vannak számozva a videók , te csak rá kell kattints a képekre ..és már
nyílik is a világ minden csodájával .
Még pluszt is kapsz a témával kapcsolatosan...
Ingyen utazás a világban...
Érdemes elindulni , legalább így bejárni , megcsodálni azt amit egy emberi
élet során lehetetlen.
 
http://www.wondersoftheworld.tv/
 


Üzenőfalra feltöltött fényképek

Kezdetben nincs nagy különbség egy gyáva és egy bátor ember között. Az egyetlen eltérés abban mutatk...
(Gyógyító beszélgetések album).

A siker titka szerintem az, hogy  tudj gyermekként (is) rácsodálkozna a világra, ugyanakkor hajlandó legyél felnőni!

Hogyan tudsz gyermek maradni? Talán néha olvasd el ezt:

Antoine de Saint-Exupéry
A kis herceg


Fordította: Rónay György




Léon Werth-nek

Kérem a gyerekeket, ne haragudjanak, amiért ezt a könyvet egy fölnőttnek ajánlom. Komoly mentségem van rá: ez a fölnőtt széles e világon a legjobb barátom. De van egy másik mentségem is: ez a fölnőtt mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyveket is. Harmadik mentségem pedig a következő: ez a fölnőtt Franciaországban él, s ott éhezik és fázik. Nagy szüksége van vigasztalásra. Ha pedig ez a sok mentség nem elegendő, akkor annak a gyereknek ajánlom könyvemet, aki valaha ez a fölnőtt volt. Mert előbb minden fölnőtt gyerek volt. (De csak kevesen emlékeznek rá.) Ajánlásomat tehát kijavítom, ilyesformán:
Léon Werth-nek,
amikor még kisfiú volt.

1.

Hatéves koromban egy könyvben, mely az őserdőről szólt, és Igaz Történetek volt a címe, láttam egy nagyszerű képet. Óriáskígyót ábrázolt, amint egy vadállatot nyel el. Tessék, itt a rajz másolata.
A könyvben ez állt: "Az óriáskígyó egészben, rágás nélkül nyeli le zsákmányát. Utána moccanni sem bír, és az emésztés hat hónapját végigalussza."
Akkoriban sokat tűnődtem a dzsungelek kalandjain, és egy színes ceruzával nekem is sikerült megrajzolnom első rajzomat. Az 1. számút. Ilyesformán:
Remekművemet megmutattam a fölnőtteknek, és megkérdeztem őket, nem félnek-e tőle.
- Miért kellene félni egy kalaptól? - válaszolták.
Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Óriáskígyót ábrázolt, amint épp egy elefántot emészt. Erre lerajzoltam az óriáskígyót belülről is, hogy a fölnőttek megérthessék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell magyarázni. Ez a 2. számú rajz ilyesforma volt:
Most aztán a fölnőttek azt ajánlották, ne rajzoljak többé óriáskígyót se nyitva, se csukva, hanem inkább foglalkozzam földrajzzal, történelemmel, számtannal és nyelvtannal. Így mondtam le hatéves koromban nagyszerű festői pályafutásomról. Kedvemet szegte 1. és 2. számú rajzom kudarca. A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik.
Más mesterséget kellett választanom tehát: megtanultam repülőgépet vezetni.
Nagyjából az egész világot berepültem. És való igaz, hogy közben nagy hasznát vettem a földrajznak. Első pillantásra meg tudtam különböztetni Kínát Arizonától. Ez pedig fölöttébb hasznos dolog, ha éjszaka eltéved az ember.
Így aztán életem folyamán nagyon sokszor kerültem kapcsolatba komoly emberekkel. Jócskán akadt dolgom a fölnőttekkel. Közvetlen közelből láthattam őket. És nem mondhatnám, hogy ettől jobb lett róluk a véleményem.
Ha olyannal találkoztam, aki kicsit értelmesebbnek látszott, kipróbáltam rajta 1. számú rajzomat, mert azt mindig magamnál tartottam. Meg akartam tudni, valóban megérti-e a dolgokat. De a válasz mindig így hangzott: "Ez egy kalap."
Erre aztán nem beszéltem neki se óriáskígyókról, se őserdőkről, se csillagokról. Alkalmazkodtam hozzá. Bridzsről beszéltem neki, meg golfról meg politikáról és nyakkendőkről. Az illető fölnőtt pedig nagyon örült neki, hogy ilyen okos emberrel került ismeretségbe.
2.

Így éltem magányosan, anélkül, hogy igazában bárkivel is szót érthettem volna, míg egyszer, hat esztendővel ezelőtt, kényszerleszállást nem kellett végeznem a Szaharában. Valami eltörött a motoromban. És mivel se gépészem nem volt, se utasom, magamnak kellett nekilátnom, hogy zöld ágra vergődjem valahogyan, és kijavítsam a súlyos hibát. Élet és halál kérdése volt ez számomra. Alig egy hétre való ivóvizem volt.
Ott dőltem álomra az első este a homokon, ezermérföldnyire minden lakott helytől. Elhagyatottabb voltam, mint tutaján a hajótörött az óceán közepén. Elképzelhető hát, mennyire meglepődtem, amikor hajnalban egy fura kis hang ébresztett föl. Azt mondta:
- Légy szíves, rajzolj nekem egy bárányt!
- Micsoda?
- Rajzolj nekem egy bárányt...
Fölugrottam, mintha villám csapott volna le mellettem. Megdörgöltem a szememet, aztán jól kimeresztettem. És egy apró emberkét láttam, egy teljességgel rendkívüli kis emberkét, amint komoly figyelemmel szemlél. Itt a legjobb kép, amit később csinálnom sikerült róla.
Csakhogy az én rajzom kétségkívül sokkal kevésbé elragadó, mint amilyen a mintája volt. Igaz, nem az én hibámból. Mert ami festői pályafutásomat illeti, attól már hatesztendős koromban elvették a kedvemet a fölnőttek, így aztán nem is tanultam meg rajzolni, kivéve a csukott meg a nyitott óriáskígyókat.
Ámulattól kerek szemmel néztem hát a különös tüneményt. Ne feledjük el: ezer mérföldre voltam minden lakott vidéktől. Emberkémen pedig semmi jele nem volt annak, mintha eltévedt volna, vagy halálosan fáradt, halálosan éhes, halálosan szomjas lenne, esetleg halálosan félne. Egyáltalán nem úgy festett, mint egy szerencsétlen gyerek, aki eltévedt a sivatagban, ezermérföldnyire minden lakott helytől. Mikor végre szavamra leltem, azt kérdeztem tőle:
- De hát... hogy kerülsz te ide?
Erre szelíden, és mintha valami nagyon komoly dolgot kérne, megismételte:
- Légy szíves, rajzolj nekem egy bárányt...
Ha valami nagyon lenyűgözően rejtélyes, az ember nem meri megtenni, hogy ne engedelmeskedjék. Akármilyen képtelenségnek találtam, hogy ezer mérföldre minden lakott helytől és ráadásul halálos veszedelemben: elővettem a zsebemből egy darab papirost meg a töltőtollamat. Hanem akkor eszembe jutott, hogy én főként földrajzot, történelmet, számtant és nyelvtant tanultam, és egy kicsit kedvetlenül közöltem az emberkémmel, hogy nem tudok rajzolni.
- Annyi baj legyen - felelte. - Rajzolj nekem egy bárányt.
Minthogy bárányt soha életemben nem rajzoltam, papírra vetettem neki a két rajz közül, amire egyáltalán képes voltam, az egyiket: a csukott óriáskígyót. De hogy elképedtem, mikor az emberke azt mondta rá:
- Nem! Nem! Nem elefántot akarok óriáskígyóban! Az óriáskígyó nagyon veszedelmes, az elefánt meg olyan behemót nagy. Nálam odahaza minden apró. Nekem bárányka kell. Rajzolj nekem egy bárányt.
Hát erre rajzoltam egyet.
Figyelmesen szemügyre vette, aztán:
- Nem! - mondta. - Ez már nagyon beteg. Csinálj egy másikat nekem.
Rajzoltam egy másikat.
Kis barátom kedvesen, de elnézően mosolygott.
- Jó, jó... Csakhogy ez nem bárány, hanem kos. Ennek szarva van.
Megint újat rajzoltam.
Ez se volt jó neki, akárcsak az előzők.
- Nagyon öreg. Nekem olyan bárány kell, amelyik sokáig él.
Erre már kifogytam a türelemből. Mielőbb neki akartam kezdeni a motorom szétszerelésének; ráfirkáltam hát a papírra a mellékelt rajzot.
- Tessék - mondtam. - Ez itt a ládája. Benne van a bárány, amit akarsz.
Nagy meglepetésemre egyszeriben fölragyogott az arca.
- Ez az! Éppen így akartam! Mit gondolsz, sok fű kell ennek a báránynak?
- Miért?
- Hát mert nálam odahaza minden olyan kicsi...
- Biztosan elég lesz neki. Egészen kicsi bárány.
A rajz fölé hajolt.
- Nem is olyan kicsi... Nézd csak! Elaludt...
Így ismerkedtem meg a kis herceggel.
3.

Hosszú időbe tellett, míg megértettem, honnét jött. A kis herceg ugyanis engem elhalmozott kérdésekkel, az enyéimet azonban mintha meg se hallotta volna. Lassanként, véletlenül elejtett szavakból tudtam meg, amit megtudtam. Így mikor először látta meg a repülőmet (nem rajzolom le: repülőgépet rajzolni az én számomra túl fogas föladat volna), azt kérdezte:
- Hát ez meg mi a szösz?
- Ez nem szösz. Ez repül. Repülőgép. Az én repülőgépem.
Szinte hetvenkedtem neki azzal, hogy repülök.
- Hogyan?! - kiáltott föl. - Az égből pottyanttál le?
- Igen - feleltem szerényen.
- Hát ez furcsa...
És fölkacagott, gyöngyöző kacagással; ez határozottan bosszantott. Megkívánom, hogy komolyan vegyék a szerencsétlenségeimet.
- Szóval te is az égből jöttél? - tette hozzá. - Melyik bolygóról való vagy?
Mintha hirtelen fény világította volna meg rejtélyes jelenlétét.
- Eszerint egy másik bolygóról való vagy? - szegeztem neki a kérdést.
Nem felelt. Csak a fejét csóválta lassan, és a repülőmet nézte.
- Igaz, ezen nem jöhetsz valami messziről...
És hosszas töprengésbe merült. Aztán elővette zsebéből a bárányomat, és kincse szemlélésébe mélyedt.
Képzelhetni, hogy izgatott ez az elharapott vallomás a "másik bolygóról". Próbáltam hát többet is megtudni.
- Honnét jöttél, emberkém? Hol van az az "odahaza"? Hová akarod magaddal vinni a bárányomat?
Tűnődve hallgatott, aztán azt mondta:
- Az a jó ebben a ládában, amit adtál, hogy éjszakára háznak is megfelel neki.
- Persze, persze. Ha jó leszel, kötelet is adok, amivel megkötheted. Meg egy karót.
Ajánlatom szemlátomást meghökkentette a kis herceget.
- Megkötni? Milyen ostoba ötlet!
- De ha nem kötöd meg, elkószál, elvész...
Kis barátom erre megint fölkacagott.
- Elkószál? Hová?
- Mit tudom én. Az orra után...
A kis herceg elkomolyodott.
- Annyi baj legyen. Hiszen nálam odahaza olyan kicsi minden... - És mintha egy kis szomorúság bujkált volna a hangjában, ahogy hozzátette: - Nem valami sokáig mehet az orra után az ember...
4.

Így tudtam meg egy másik fontos dolgot: hogy a bolygó, ahonnét jött, alig nagyobb egy háznál.
Ezen nem is kellett különösebben csodálkoznom. Hiszen tudtam, hogy a nagy bolygókon kívül, amilyen a Föld, a Jupiter, a Mars, a Vénusz, s aminek mind megvan a maga neve, van még száz és száz más bolygó is, és köztük egyik-másik olyan parányi, hogy távcsövön is csak alig-alig lehet kivenni. Ha egy csillagász fölfedezi valamelyiket, név helyett egyszerűen számot ad neki. Például elkereszteli "a 3251. kisbolygó"-nak.
Minden okom megvan rá, hogy azt higgyem: a bolygó, ahonnét a kis herceg jött, a B-612-es kisbolygó. Távcsövön ezt a csillagocskát csak egyetlenegyszer észlelték: 1909-ben egy török csillagász.
Fölfedezéséről akkor nagy előadást tartott a Nemzetközi Csillagászati Kongresszuson. Öltözéke miatt azonban nem hitt neki senki. Mert ilyenek a fölnőttek.
A B-612-es kisbolygó hírnevének nagy szerencséjére azonban egy török diktátor utóbb halálbüntetés terhe mellett megparancsolta népének, hogy öltözködjék európai módra. A csillagász 1920-ban megismételte előadását, ezúttal fölöttébb elegáns öltönyben. És ezúttal egyet is értett vele mindenki.
Csak a fölnőttek miatt mesélem el ezeket a részleteket a B-612-es kisbolygóról, és a számát is csak miattuk árultam el; a fölnőttek ugyanis szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: "Milyen a hangja?" "Mik a kedves játékai?" "Szokott-e lepkét gyűjteni?" Ehelyett azt tudakolják: "Hány éves?" "Hány testvére van?" "Hány kiló?" "Mennyi jövedelme van a papájának?" És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik. Ha azt mondjuk a fölnőtteknek: "Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok..." - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: "Láttam egy százezer frankot érő házat." Erre aztán fölkiáltanak: "Ó, milyen szép!"
Ugyanígy, ha azt mondanánk nekik: "Íme a bizonyság arról, hogy a kis herceg létezett: elragadó teremtés volt, és nevetett, és egy bárányt akart; s ha valaki bárányt akar, akkor ez nyilvánvaló bizonyság rá, hogy létezik" - ha ezt mondanánk nekik, vállat vonnának, és gyereknek tartanák az embert. Ha ellenben azt mondjuk nekik: "A bolygó, ahonnét jött, a B-612-es kisbolygó" - ez meggyőzi őket, és békén hagynak a kérdéseikkel. Egyszerűen ilyenek; még csak haragudni sem kell rájuk miatta. A gyerekeknek nagyon elnézőknek kell lenniük a fölnőttek iránt.
De mi, akik megértjük az életet, mi bizony fütyülünk a számokra! Ezt a történetet is a legszívesebben úgy kezdtem volna, mint egy tündérmesét. Ilyesformán:
"Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis herceg. Ez a kis herceg egy parányi bolygócskán lakott, olyan parányin, hogy a bolygója alig volt nagyobb nála; ezen a bolygón élt, és nagyon szerette volna, ha van egy jó barátja..." Azoknak, akik értik az életet, ez így sokkal igazabbul hangzott volna.
Mert semmiképp sem szeretném, ha félvállról vennék a könyvemet. Hiszen úgy elfog a bánat, mikor ezeket az emlékeimet elmesélem. Hat esztendeje már, hogy a barátom búcsút vett tőlem a bárányával. Azért próbálom meg leírni itt, nehogy elfelejtsem. Szomorú dolog elfelejteni a barátunkat. Nem mindenkinek van barátja. S ki tudja, még utóbb belőlem is lehet olyan fölnőttforma ember, akit nem érdekelnek, csak a számok. Többek között ezért vásároltam egy doboz festéket meg egy doboz színes ceruzát. Persze nem könnyű dolog ilyen vén fejjel újra nekifogni a rajzolásnak, mikor egyebet sem próbáltam soha, mint hatesztendős koromban egy nyitott meg egy csukott óriáskígyót! De igyekezni fogok, hogy a képeim hasonlítsanak, amennyire csak lehet. Hogy sikerül-e, abban már egyáltalán nem vagyok biztos. Az egyik rajz megjárja, a másik egyáltalán nem. Elvétem olykor egy kicsit a termet arányait is. Emitt a kis herceg túl nagy. Amott túl kicsi. A ruhája színét sem tudom egészen biztosan. Így aztán csak tapogatódzom, hol így, hol úgy; lesz, ahogyan lesz. Végül bizonyos fontosabb részleteket illetőleg is tévedni fogok. Ezt azonban meg kell bocsátanotok nekem. Barátom sosem magyarázkodott; talán azt hitte, én is olyan vagyok, amilyen ő. Nekem azonban, sajnos, nem volt semmiféle tehetségem hozzá, hogy meglássam ládájuk fáján keresztül a bárányokat. Ki tudja, nem vagyok-e egy kicsit magam is olyan, mint a fölnőttek? Alighanem megöregedtem.
5.

Naponta megtudtam valamit a bolygójáról, az útrakeléséről, az utazásáról. Szép lassacskán, egy-egy elejtett megjegyzés jóvoltából. Így szereztem tudomást harmadnap a majomkenyérfák drámájáról.
Ezt is a báránynak köszönhettem, mert a kis herceg, mintha valami súlyos kétsége támadt volna, hirtelen azt kérdezte tőlem:
- Igaz, hogy a bárányok cserjéket esznek?
- Igaz.
- Ó, akkor jól van.
Sehogyan sem értettem, miért olyan fontos, hogy a bárányok cserjéket egyenek. A kis herceg azonban hozzátette:
- Szóval a majomkenyérfákat is megeszik?
Erre megjegyeztem neki, hogy a majomkenyérfák nem cserjék, hanem hatalmas, templomtorony nagyságú fák, és magával vihetne akár egy csordára való elefántot is: egyetlenegy majomkenyérfával sem bírnának el.
Az elefántcsorda ötlete megnevettette a kis herceget.
- Egymás tetejébe kellene rakni őket...
Hanem aztán komolyan azt mondta:
- Mielőtt megnőnek, a majomkenyérfák is úgy kezdik, hogy kicsinyek.
- Pontosan így van! De miért akarod, hogy a bárányok megegyék a majomkenyérfákat?
Azt felelte: "Miért ne?" - mintha valami nyilvánvaló dologról volna szó. Alaposan össze kellett szednem az eszemet, hogy magamtól jussak a probléma nyitjára.
Nos, mint minden bolygón, a kis hercegén is voltak jó növények meg rossz növények; tehát voltak jó növényektől származó jó magvak meg rossz növényektől származó rossz magvak is. A magvak azonban láthatatlanok. A föld titkos mélyén alusznak, míg csak az egyiknek eszébe nem jut, hogy fölébredjen... Akkor nyújtózik egyet, és először csak egy elbűvölő, ártatlan kis hajtással kezd félénken a nap felé kapaszkodni. Ha rózsa vagy retek hajtása, hagyhatjuk, hadd nőjön kedvére. De ha rossz növényről van szó, mihelyt fölismertük, azonnal ki kell tépni. A kis herceg bolygóján pedig félelmetes magvak voltak: majomkenyérfa-magvak. A bolygó egész földjét megfertőzték. A majomkenyérfával meg úgy van, hogy ha az ember későn kap észbe, soha többé nem bír megszabadulni tőle. Egyszerűen elborítja a bolygót. Átlyuggatja a gyökereivel. Ha aztán a bolygó túl kicsi, a majomkenyérfák meg túl sokan vannak, előbb-utóbb szétrobbantják.
- Fegyelem kérdése - mondta egyszer később a kis herceg. - Miután reggel gondosan rendbe szedte magát az ember, gondosan rendbe kell szednie a bolygóját is. Neki kell látnia, s annak rendje és módja szerint ki kell gyomlálnia a majomkenyérfákat, mihelyt meg tudja különböztetni őket a rózsáktól; mert amíg egészen zsengék, nagyon hasonlítanak egymáshoz. Igen unalmas munka, de igen könnyű.
És egy szép napon azt ajánlotta, próbáljam mindezt lerajzolni, hogy a hazámbeli gyerekek jól megértsék a dolgot.
- Hasznukra lehet - mondta -, ha egyszer utazni fognak. Néha semmi baj sem származik belőle, ha valamilyen munkát későbbre halasztunk. De mindig végzetes következményekkel jár, ha a majomkenyérfákról van szó. Tudok egy bolygót: lusta gazdája volt, figyelmen kívül hagyott három cserjét...
Itt van, ezt a bolygót rajzoltam a kis herceg útmutatásai szerint. Sosem szerettem az erkölcsi intelmek modorában írni; a majomkenyérfák veszedelmét azonban olyan kevéssé ismerik, és azt, aki netán egy kisbolygóra tévedne, akkora kockázat fenyegeti, hogy ezúttal kivételesen legyőzöm a viszolygásomat, és azt mondom: "Gyerekek! Ügyeljetek a majomkenyérfákra!" Azért dolgoztam annyit ezen a rajzon, hogy figyelmeztessem barátaimat egy veszélyre, melyet nem ismernek, noha régtől fogva ott leselkedik a sarkukban, akárcsak az enyémben. A tanulság, melyet nyújtok, megérte a fáradságot. Lehet, hogy fölteszitek majd a kérdést: "Miért nincs több ilyen nagyszabású rajz a könyvben, amilyen a majomkenyérfáké?" Erre egyszerű a válasz: "Próbálni próbáltam, de nem sikerült. Amikor a majomkenyérfákat rajzoltam, lelkesített az az érzés, hogy sürgősen kell cselekednem ."
6.

Így aztán, hercegecském, apránként megértettem szomorú kis életedet. Sokáig nem volt egyéb szórakozásod, mint a naplementék szelíd szépsége. Ezt az újabb részletet negyednap reggel tudtam meg, amikor azt mondtad:
- Nagyon szeretem a naplementéket. Gyerünk, nézzünk meg egy naplementét...
- De ahhoz várni kell...
- Várni? Mit?
- Hát hogy lemenjen a nap.
Először meglepetés látszott az arcodon, aztán nevettél egyet magadon.
- Folyton azt hiszem, hogy otthon vagyok! - mondtad.
Nos: mikor az Egyesült Államokban dél van, Franciaországban köztudomásúlag éppen lemegy a nap. Az embernek elég lenne egyetlen szempillantás alatt Franciaországban teremnie, hogy napnyugtát lásson. Ehhez azonban Franciaország, sajnos, túlságosan messze van. Neked viszont, a parányi bolygódon, egyéb sem kellett, mint pár lépéssel odébb húznod a székedet. S annyiszor láttad a naplementét, ahányszor csak akartad...
- Volt egy nap, amikor negyvenháromszor láttam lemenni a napot!
Kisvártatva hozzátetted:
- Tudod, az ember, ha olyan nagyon-nagyon szomorú, szereti a naplementéket...
- Hát annyira szomorú voltál azon a negyvenháromszoros napon?
Erre azonban a kis herceg nem felelt.
7.

Az ötödik napon, változatlanul a bárány jóvoltából, föltárult előttem a kis herceg életének ez a titka is. Hirtelen, minden bevezetés nélkül, mintha előzőleg sokáig töprengett volna a dolgon, halkan azt kérdezte tőlem:
- Ha a bárány cserjéket eszik, megeszi a virágokat is?
- A bárány mindent megeszik, ami az útjába akad.
- Az olyan virágot is, amelyiknek tüskéje van?
- Igen. Az olyan virágot is, amelyiknek tüskéje van.
- Hát akkor mire valók a tüskék?
Mit tudtam én! Minden figyelmemmel azon igyekeztem, hogy a motorom egyik beszorult csavarját kilazítsam. Tele voltam aggodalommal: gépem hibája egyre súlyosabbnak látszott, ivóvizem meg folyton fogyott, úgyhogy a legrosszabbtól kellett tartanom.
- Mire valók a tüskék?
Ha egyszer egy kérdést föltett, a kis herceg soha nem tágított tőle többé.
Én meg, mert nagyon bosszantott az a csavar, csak úgy vaktában válaszoltam:
- A tövisek nem valók semmire. A tövis puszta gonoszság a virág részéről.
- Ó! - De némi hallgatás után, már-már ingerülten vetette oda: - Nem hiszem! A virágok gyöngék. Gyanútlanok. Úgy védekeznek ahogy tudnak. Félelmetesnek képzelik magukat a tüskéikkel.
Nem feleltem. Éppen azt gondoltam magamban: "Ha ez a csavar semmiképp sem mozdul, ráverek a kalapáccsal, úgy ugratom ki a helyéből." De a kis herceg újra megzavarta töprengésemet.
- És te, mondd, te is azt hiszed...
- Nem! Nem! Nem hiszek semmit. Csak úgy mondtam. Én komoly dolgokkal foglalkozom.
Elképedve nézett rám.
- Komoly dolgokkal?
Látta, ahogy kezemben a kalapáccsal, olajtól fekete ujjakkal görnyedek valami fölé, amit szerfölött rondának talált.
- Úgy beszélsz, mint a fölnőttek.
Erre elszégyelltem magam. Ő azonban könyörtelenül hozzátette:
- Mindent összezavarsz... Mindent összekeversz...
Szemlátomást nagyon haragudott. Megrázta aranyhaját a szélben.
- Tudok egy bolygót, egy vörös képű uraság lakik rajta. Az soha egyetlen virágot meg nem szagolt életében. Soha egyetlen csillagot meg nem nézett. Soha senkit nem szeretett. Soha nem csinált egyebet, mint folyton csak számolt. És egész álló nap azt hajtogatta, amit te mondtál az imént: "Én komoly ember vagyok! Én komoly ember vagyok!", és csak úgy dagadt a kevélységtől. Hát ember ez? Dehogy ember! Gomba!
- Micsoda!
- Gomba!
A kis herceg most egészen sápadt volt az indulattól.
- Millió és millió éve, hogy a virágok tüskéket gyártanak. Millió és millió éve, hogy a bárányok mégis megeszik a virágokat. Hát akkor miért ne volna komoly dolog, ha meg akarjuk érteni, mi végre a sok fáradozás, amivel olyan tüskéket csinálnak maguknak, amelyek soha semmire sem jók? A bárányok és a virágok háborúja talán nem fontos? Nem komolyabb és nem fontosabb, mint annak a kövér, vörös úrnak a számadásai? És ha én tudok egy virágot, egy egyetlen virágot az egész világon, olyat, amilyen sehol másutt nem létezik, egyedül csak az én bolygómon, aztán egy bárányka egy csapásra megsemmisítheti, csak úgy, anélkül, hogy akár csak sejtené is, hogy mit művel: ez talán nem fontos?
Elpirult, folytatta:
- Ha valaki szeret egy virágot, amely csak egyetlen példányban létezik a csillagmilliókon: ez épp elég neki, hogy boldog legyen, ha a csillagokra pillant. "Ott van valahol az én virágom" - gondolja magában. De ha a bárány megeszi a virágot: ez az ő számára olyan, mintha hirtelen valamennyi csillag kialudnék. És ez talán nem fontos?
Többet nem bírt mondani. Váratlanul kitört belőle a zokogás.
Közben már leszállt az éjszaka. Letettem a szerszámaimat.
Bántam is én a kalapácsomat, a csavart, a szomjúságot és a halált! Egy csillagon, egy bolygón, az enyémen, a Földön volt egy kis herceg, akit meg kellett vigasztalni! A karomba vettem, ringatni kezdtem.
- Ne félj - mondtam neki -, semmi veszedelem nem fenyegeti a virágot, amit szeretsz... Szájkosarat rajzolok a bárányodnak... A virágodnak meg rajzolok majd vértet... És... - Már nem is tudtam, mint mondjak neki. Nagyon ügyetlennek éreztem magam. Nem tudtam, hogyan férkőzzem hozzá, hogyan találjak közösséget vele... Olyan titokzatos világ a könnyek országa.
8.

Rövidesen jobban is megismerhettem ezt a virágot. A kis herceg bolygóján mindig voltak virágok, nagyon egyszerű virágok, egy sor szirommal, helyet is alig foglaltak, és nem zavartak senkit. Reggel megjelentek a fűben, estére elhervadtak. De ez egy szép napon egyszerre csak kicsírázott, magva a jó ég tudja, honnét került oda, és a kis herceg aprólékos gonddal figyelte a zsenge hajtást, amelyik semmilyen más hajtáshoz sem hasonlított. Ki tudja, nem holmi majomkenyérfa-féleség-e? A vesszőcske növekedése azonban abbamaradt, és a kis növény hozzákezdett a virágkészítéshez. A kis herceg szemmel kísérte, hogyan jelenik meg rajta egy óriási bimbó, és sejtette, hogy csodálatos tünemény fog kibontakozni belőle; a virág azonban végevárhatatlanul, egyre csak szépítgette magát odabent a zöld szobájában. Nagy gonddal válogatta meg a színeit. Lassan öltözködött, egyenként igazította magára a szirmait. Nyilván nem akart olyan gyűrötten napvilágra lépni, mint a pipacsok. Nem akart megmutatkozni, csak szépsége teljes sugárzásában. Úgy bizony! Nagyon kacér virág volt! Így aztán hosszú napokon át tartott a titokzatos öltözködése. Aztán egy hajnalban, éppen napkeltekor, végre megjelent.
Ásított egyet, és azt mondta, ő, aki olyan aggályos pontossággal dolgozott:
- Ó, még szinte föl sem ébredtem... Elnézést kérek... Még meg se fésülködtem...
A kis herceg nem bírta magába fojtani a csodálkozását:
- Milyen szép vagy!
- Ugye? - felelte kedvesen a virág. - És épp egyszerre születtem a nappal...
A kis herceg ebből könnyen kitalálta, hogy a virág nem valami szerény; viszont olyan megható volt!
- Azt hiszem, épp most van a reggeli ideje - tette hozzá a virág kisvártatva. - Volnál szíves gondoskodni rólam?
A kis herceg pedig, mélységes zavarban, sietve kerített egy öntözőkannát, és kiszolgálta a virágot.
Az meg már mindjárt az elején zaklatni kezdte az ijedős hiúságával. Egy napon például, mikor a négy töviséről beszélt, azt mondta a kis hercegnek:
- Most aztán jöhetnek a tigrisek a karmaikkal!
- Az én bolygómon nincsenek tigrisek - jegyezte meg erre a kis herceg. - A tigrisek különben sem esznek füvet.
- Én nem vagyok fű - felelte szelíden a virág.
- Bocsáss meg...
- Különben sem félek a tigrisektől. A huzattól viszont irtózom. Nincs véletlenül valamilyen szélfogód?
"Irtózni a huzattól - gondolta a kis herceg - elég kockázatos kilátás egy növénynek. - Furcsa egy virág ez..."
- Esténként tégy majd bura alá. Nagyon hideg van itt nálad. Rosszul vagy berendezkedve. Ahonnét én jöttem...
De nem folytatta. Hiszen mag formájában jött: más világokról nem tudhatott semmit. Szégyenében, hogy ilyen együgyű füllentésen kapatta rajta magát, kettőt-hármat köhintett, így akart fölébe kerekedni a kis hercegnek.
- A szélfogó?
- Épp azért indultam, de elkezdtél beszélni hozzám...
Erre a virág még jobban köhécselt, hadd furdalja csak a lelkiismeret a kis herceget.
Annak pedig, hiába volt tele jóakaró szeretettel, előbb-utóbb mégiscsak megrendült a bizalma a virágban. Minden lényegtelen megjegyzést a szívére vett, és kezdte nagyon-nagyon boldogtalannak érezni magát.
- Nem lett volna szabad meghallgatnom - vallotta meg egy napon. - A virágok szavát sosem szabad meghallgatni. Nézni kell őket, beszívni az illatukat. Az enyém egész bolygómat elárasztotta az illatával, mégse tudtam örülni neki. Annyira bosszantott az a tigriskarom-história, holott inkább meg kellett volna hatódnom rajta...
Aztán:
- Bizony, nagyon értelmetlen voltam én akkor! A tetteiből kellett volna megítélnem, nem a szavaiból. Beburkolt az illatával, elborított a ragyogásával. Sosem lett volna szabad megszöknöm! Szegényes kis csalafintaságai mögött meg kellett volna éreznem gyöngéd szeretetét. Minden virág csupa ellentmondás. De én még sokkal fiatalabb voltam, semhogy szeretni tudtam volna!
9.

Szökéséhez, azt hiszem, a vadmadarak húzását használta föl. Indulása reggelén szépen rendbe tette a bolygóját. Gondosan kipucolta a működő vulkánjait. Két ilyen működő vulkánja volt szerencsére: kényelmesen megfőzhette rajtuk a reggelijét. Volt egy kialudt vulkánja is. De mert úgy gondolta: "Sosem lehet tudni!", kipucolta ezt a kialudt vulkánt is. A vulkánok, ha jól kipucolják őket, szabályosan, enyhe lánggal égnek, kitörések nélkül. A vulkánkitörések olyanok, mint a mi kéménytüzeink. Mi itt a Földön nyilván túl kicsinyek vagyunk hozzá, hogy rendesen kipucoljuk a vulkánjainkat. Ezért okoznak annyi bajt.
A kis herceg némi kis szomorúsággal kigyomlálta az utolsó majomkenyérfa-hajtásokat is. Szentül hitte, hogy soha nem fog visszatérni többé. De aznap reggel nagyon-nagyon jólestek neki ezek a megszokott munkák. S amikor utoljára öntözte meg a virágot, és be akarta borítani a burájával, egyszeriben sírhatnékja támadt.
- Isten veled - mondta a virágnak.
A virág azonban nem felelt.
- Isten veled - ismételte.
A virág köhintett. Ezúttal azonban nem azért, mintha megfázott volna.
- Ostoba voltam - mondta végül a kis hercegnek. - Kérlek, ne haragudjál rám. Próbálj meg boldog lenni.
A kis herceget meglepte, hogy nem kap semmiféle szemrehányást.
Tanácstalanul állt, kezében a burával. Sehogy sem értette a virágnak ezt a kedves szelídségét.
- Hát igen, szeretlek - mondta a virág. - Te persze még csak nem is sejtetted, de ebben én vagyok a hibás. Különben nem is fontos. Te azonban éppen olyan ostoba voltál, mint én. Próbálj meg boldog lenni... Hagyd békén azt a burát. Nem kell.
- De a szél...
- Egyáltalán nem vagyok olyan náthás... Virág vagyok: jót fog tenni az éjszaka hűs levegője.
- De az állatok...
- Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat. Állítólag olyan szépek. Meg aztán ki más látogatna meg? Mert ami téged illet, te messze leszel. A vadállatoktól pedig egy csöppet sem félek. Nekem is vannak karmaim.
És ártatlanul megmutatta a négy tövisét.
- Ne ácsorogj itt ilyen ügyefogyottan - tette hozzá. - Idegesítő... Elhatároztad, hogy elmégy. Hát menj.
Nem akarta, hogy a kis herceg sírni lássa. Kevély virág volt.
10.

Ez a 325-ös, 326-os, 327-es, 328-as, 329-es és 330-as kisbolygók vidéke volt; a kis herceg tehát azzal kezdte, hogy sorra látogatta őket, foglalkozást keresni meg művelődni is.
Az elsőn egy király lakott. A király, bíborban és hermelinben, egy nagyon egyszerű, de méltóságteljes trónuson ült.
- Hohó! Itt egy alattvaló! - kiáltott föl, amikor megpillantotta a kis herceget.
"Hogyan ismerhet meg - gondolta magában a kis herceg -, ha még soha életében nem látott?"
Nem tudta, hogy a királyok szemében a világ fölöttébb egyszerű: minden ember alattvaló.
- Gyere közelebb, hogy jobban szemügyre vehesselek - mondta a király, és nagyon büszke volt rá, hogy végre valaki fölött királykodhatik.
A kis herceg körülnézett, hová ülhetne le, de a bolygót mindenestül beborította a pompás hermelin palást. Állva maradt hát, és mert fáradt volt, ásított egyet.
- Az etikett megtiltja, hogy a király jelenlétében ásítsanak - mondta az uralkodó. - Megtiltom.
- Nem bírom megállni ásítás nélkül - felelte a kis herceg zavartan. - Nagy utat tettem meg, és nem aludtam...
- Akkor megparancsolom, hogy ásíts - mondta a király. - Hosszú esztendők óta senkit sem láttam ásítani. Az ilyesmi ritka szórakozás nekem. Tessék, ásíts még egyet! Parancsolom.
- Csakhogy ettől lámpalázas lettem. Nem megy... - felelte a kis herceg, és elpirult.
- Hm... hm... - tűnődött a király. - Hát akkor... megparancsolom, hogy hol ásíts, hol meg...
Dünnyögött valamit, szemlátomást feszengve.
Mert a király föltétlenül ragaszkodott hozzá, hogy tiszteljék a királyi tekintélyét. Semmiféle engedetlenséget nem tűrt: abszolút uralkodó volt. De mivel ugyanakkor jóságos is volt, értelmes parancsokat osztogatott.
"Ha egy generálisnak megparancsolnám - mondogatta -, hogy változzék tengeri madárrá, és a generális nem engedelmeskednék: ebben nem ő lenne a hibás. Én lennék a hibás miatta."
- Leülhetek? - kérdezte a kis herceg félénken.
- Parancsolom, hogy ülj le - felelte a király, és méltóságteljesen odébb húzta egy kicsit a hermelin palástja szegélyét.
A kis herceg elcsodálkozott: a bolygó egészen parányi volt. Vajon min uralkodik akkor a király?
- Fölség - mondta -, engedelmet kérek, de kérdeznék fölségedtől valamit...
- Parancsolom, hogy kérdezz tőlem valamit - mondta sietve a király.
- Fölséged... min uralkodik?
- Mindenen - válaszolta mérhetetlen egyszerűséggel a király.
- Mindenen?
A király futó kis mozdulattal végigmutatott a bolygóján meg a többi bolygón meg a csillagokon.
- Ezen mind? - kérdezte a kis herceg.
- Ezen mind - felelte a király.
Mert nemcsak abszolút uralkodó volt, hanem egyetemes is.
- És a csillagok engedelmeskednek fölségednek?
- Természetesen - mondta a király. - Azon nyomban. Semmi fegyelmezetlenséget nem tűrök.
A kis herceg elámult ekkora nagy hatalmon. Ha neki ilyen hatalma lenne, napjában nem negyvennégy naplementét láthatna, hanem hetvenkettőt, sőt százat vagy akár kétszázat is, és még csak odébb se kellene húznia a székét! S mivel egy kicsit szomorú volt, mert eszébe jutott az elhagyott bolygócskája, olyannyira nekibátorodott, hogy egy kegyet merészelt kérni a királytól:
- Úgy szeretnék naplementét látni... Örvendeztessen meg fölséged. Parancsolja meg a napnak, hogy nyugodjék le...
- Ha egy generálisnak azt parancsolnám, szálljon virágról virágra, mint egy lepke, vagy írjon egy tragédiát, vagy változzék tengeri madárrá, és a generális nem hajtaná végre a parancsot, ki lenne a hibás emiatt: ő vagy én?
- Fölséged! - jelentette ki a kis herceg nagy határozottsággal.
- Látod. Mindenkitől azt kell követelni, amit az illető megtehet. A tekintély legelső alapja az értelem - mondta a király. - Ha népednek azt parancsolod, vesse magát a tengerbe: föllázad, forradalmat csinál. Azért van jogom engedelmességet követelni, mert ésszerűek a parancsaim.
- Akkor mi lesz a naplementémmel? - firtatta a kis herceg, mert ha már föltett egy kérdést, többé nem tágított tőle.
- Meg fogod kapni a naplementédet. Követelem. De kormányzói bölcsességemben megvárom, hogy kedvezőek legyenek hozzá a körülmények.
- És az mikor lesz? - tudakolta a kis herceg.
- Hm... hm... - felelte a király, és böngészni kezdett egy testes naptárban. - Hm... hm... mikor lesz... mikor lesz... ma este, hét óra negyven perc körül. És majd meglátod, milyen híven engedelmeskednek nekem.
A kis herceg ásított. Sajnálta, hogy oda a napnyugtája. Ráadásul egy kicsit unatkozott is már.
- Nincs itt semmi dolgom többet - mondta a királynak. - Megyek tovább.
- Ne menj! - mondta a király, hiszen olyan büszke volt rá, hogy végre akadt egy alattvalója. - Ne menj el, megteszlek miniszternek.
- Milyen miniszternek?
- Hát... igazságügyinek!
- De ha nincs, akinek igazságot szolgáltassak!
- Sosem lehet tudni - felelte a király. - Még nem jártam be a királyságomat. Öreg vagyok, hintóra nincs helyem, a gyaloglás meg fáraszt.
- Ó, hiszen már láttam! - mondta a kis herceg, és előrehajolt, hogy egy pillantást vessen a bolygó túlsó felére. - Ott sincs senki.
- Hát akkor ítélkezzél saját magadon - mondta a király. - Ez a legnehezebb. Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.
- De ítélkezni mindenütt ítélkezhetem magam fölött - jegyezte meg a kis herceg. - Ahhoz nem kell itt laknom.
- Hm... hm... - mondta a király. - Azt hiszem, van itt valahol a bolygómon egy vén patkány. Éjszaka hallom a motozását. Hát ítélkezzél e fölött a vén patkány fölött. Időről időre halálra ítéled; élete így a te igazságszolgáltatásodtól függ majd. Aztán minden egyes alkalommal megkegyelmezel neki, takarékosságból, mivel csak egy van belőle.
- Nem szeretem a halálos ítéleteket - mondta a kis herceg -, és minden bizonnyal elmegyek.
- Ne! - mondta a király.
A kis herceg azonban nekifogott az előkészületeknek, majd, mivel nem akart fájdalmat okozni az öreg uralkodónak, így szólt:
- Ha fölségednek az a kívánsága, hogy pontosan engedelmeskedjenek a parancsainak, nekem is adhatna egy ésszerű parancsot. Megparancsolhatná például, hogy egy percen belül keljek útra. A körülmények, úgy látom, kedvezőek...
A király nem felelt. A kis herceg először tétovázott, aztán egy sóhajtással mégis útra kelt.
- Kinevezlek nagykövetemnek! - kiáltott utána sietve a király.
Arcáról csak úgy sugárzott a tekintély.
"Hát bizony furcsák a fölnőttek" - gondolta útközben a kis herceg.
11.

A második bolygón lakott a hiú.
- Lám, lám! - kiáltotta már messziről, amikor megpillantotta a kis herceget. - Meglátogat egy csodálóm!
Mert aki hiú, annak az összes többi ember olybá tűnik, mint a csodálója.
- Jó napot! - mondta a kis herceg. - Fura kalapja van uraságodnak.
- Arra való, hogy megemeljem - felelte a hiú. - Hogy viszonozzam vele az ünneplést. De sajnos, soha nem jár erre senki.
- Úgy? - kérdezte a kis herceg, és egy szót sem értett az egészből.
- Csapd össze a tenyeredet - javasolta neki a hiú.
A kis herceg összeütötte a két tenyerét. A hiú szerényen megemelte a kalapját.
"Itt már mulatságosabb, mint az imént a királynál volt" - gondolta a kis herceg, és újra összeverte a tenyerét. A hiú meg újra megemelte a kalapját.
Így ment ez öt percig; akkor a kis herceg elunta az egyhangú játékot.
- Hát ahhoz mit kell csinálni, hogy a kalap leessék? - kérdezte.
A hiú ezt egyszerűen elengedte a füle mellett. Aki hiú, az csak a dicséretet hallja meg, soha mást.
- Valóban nagyon csodálsz engem? - kérdezte a kis hercegtől.
- Mit jelent az, hogy csodálni?
- Csodálni annyit jelent, mint elismerni az illetőről, hogy széles e bolygón ő a legszebb, a legjobban öltözött, a leggazdagabb és a legokosabb.
- De hiszen te egyedül vagy a bolygódon!
- Azért mégiscsak tedd meg! Azért mégiscsak csodálj!
- Csodállak - mondta a kis herceg, és egy parányit megvonta a vállát. - Csak azt nem értem, mire jó az neked!
És sietve odébbállt.
"Szó, ami szó - gondolta útközben -, a fölnőttek nagyon-nagyon furcsák."
12.

A következő bolygón egy iszákos lakott. Ez a látogatás nagyon rövid ideig tartott, de nagyon elszomorította a kis herceget.
Ott találta az iszákost egy sor üres meg egy sor teli palack előtt.
- Hát te mit csinálsz itt? - kérdezte tőle.
- Iszom - felelte gyászos képpel az iszákos.
- Miért iszol? - kérdezte a kis herceg.
- Hogy felejtsek - felelte az iszákos.
- Mit? - tudakolta a kis herceg, mert máris megsajnálta.
- Azt, hogy szégyellem magam - felelte az iszákos és lehajtotta a fejét.
A kis herceg szeretett volna segíteni rajta.
- Miért szégyelled magad? - kérdezte.
- Mert iszom - vágta el a további beszélgetést az iszákos, és mélységes hallgatásba süllyedt.
A kis herceg meghökkenve szedelőzködött.
"Bizony, bizony - gondolta út közben -, a fölnőttek rettentően furcsák."
13.

A negyedik bolygó az üzletemberé volt. Ennek annyi dolga volt, hogy még csak föl se nézett, amikor a kis herceg megérkezett.
- Jó napot! - mondta a kis herceg. - Uraságodnak kialudt a cigarettája.
- Három meg kettő, az öt. Öt meg hét, az tizenkettő. Tizenkettő meg három, az tizenöt. Jó napot! Tizenöt meg hét, az huszonkettő. Huszonkettő meg hat, az huszonnyolc. Nem érek rá újra rágyújtani. Huszonhat meg öt, az harmincegy. Hopp! Tehát összesen ötszázegymillió-hatszázhuszonkétezer-hétszázharmincegy.
- Ötszázmillió micsoda?
- Mi az? Még mindig itt vagy? Ötszázmillió izé... már nem is tudom... Annyi dolgom van! Én komoly ember vagyok, én nem fecsérlem léhaságokra az időmet! Kettő meg öt, az hét...
- Ötszázmillió micsoda? - ismételte a kis herceg, mert ha egyszer egy kérdést föltett, nem tágított tőle többé.
Az üzletember fölkapta a fejét.
- Ötvennégy éve lakom ezen a bolygón, de eddig még csak háromszor zavartak. Először huszonkét éve egy cserebogár; isten tudja, honnét pottyant ide. Iszonyatos zajt csapott, úgyhogy négy hibát is ejtettem a számadásomban. Másodszor tizenegy esztendeje köszvényrohamot kaptam. Keveset mozgok, nincs időm lófrálni; én komoly ember vagyok. Harmadszor pedig: most! Szóval azt mondtam, hogy ötszázegymillió...
- Micsoda?
Az üzletember látta: semmi reménye rá, hogy békén hagyják.
- Olyan kis apróság, amit az égen látni olykor.
- Légy?
- Dehogy! Olyan kis csillogó.
- Méhek?
- Dehogy! Azok az aranyos kis izék, amin a semmittevők ábrándozni szoktak. Én azonban komoly ember vagyok! Nekem nincs időm semmiféle ábrándozásra.
- Ahá! Csillagok.
- Az, az. Csillagok.
- És mit csinálsz azzal az ötszázmillió csillaggal?
- Ötszázegymillió-hatszázhuszonkétezer-hétszázharmincegy. Komoly ember vagyok, szeretem a pontosságot.
- Mit csinálsz ezekkel a csillagokkal?
- Hogy mit csinálok velük?
- Igen.
- Semmit. Birtoklom őket.
- Birtoklod a csillagokat?
- Igen.
- Találkoztam egy királlyal, aki...
- A királyok nem birtokolnak. A királyok "uralkodnak" valamin. Ez más.
- És mire jó neked, hogy birtoklod a csillagokat?
- Arra, hogy gazdag legyek.
- És mire jó a gazdagságod?
- Más csillagokat is megvenni, ha történetesen talál valaki.
"Ez körülbelül olyasformán okoskodik, mint a részegesem" - gondolta a kis herceg; de azért tovább faggatta:
- Hogyan lehet birtokolni a csillagokat?
- Kinek a tulajdona? - vágott vissza zsémbesen az üzletember.
- Nem tudom. Senkinek.
- Akkor az enyéim, mert nekem jutott eszembe először a birtoklásuk.
- És ennyi elég is?
- Természetesen. Ha gyémántot lelsz, amelyik senkié: akkor a tiéd. Ha szigetre bukkansz, amelyik senkié: akkor a tiéd. Ha kitalálsz valamit, ami még senki másnak nem jutott az eszébe: szabadalmaztatod, és a tiéd. Én pedig a csillagokat birtoklom, mert előttem soha senki nem gondolt rá, hogy birtokolja őket.
- Hát ez igaz - mondta a kis herceg. - És mit csinálsz velük?
- Kezelem őket. Megszámolom, aztán újraszámolom - felelte az üzletember. - Nehéz dolog. De én komoly ember vagyok.
A kis herceg azonban még ezzel sem érte be.
- Nekem, ha van egy selyemsálam, a nyakam köré tekerhetem, és magammal vihetem. Vagy ha van egy virágom, leszedhetem, és szintén magammal vihetem. De te nem szedheted le a csillagaidat!
- Azt nem. De bankba tehetem őket.
- Az meg mit jelent?
- Azt jelenti, hogy fölírom egy darabka papirosra a csillagaim számát; aztán ezt a papírdarabkát bezárom egy fiókba.
- Ennyi az egész?
- Mi kell több?
"Érdekes - gondolta a kis herceg. - Sőt költői. Csak éppen komolynak nem valami komoly."
A kis hercegnek ugyanis egészen más fogalmai voltak a komoly dolgokról, mint a fölnőtteknek.
- Nekem - mondta - van egy virágom, azt naponta megöntözöm. Van három vulkánom, azokat hetente kipucolom; mert azt is kipucolom, amelyik kialudt. Sosem lehet tudni. A vulkánjaimnak is meg a virágomnak is hasznukra válik, hogy birtoklom őket. Te azonban nem vagy hasznukra a csillagoknak.
Az üzletember eltátotta a száját, de felelni egy mukkot sem tudott, a kis herceg pedig szedte a sátorfáját, és ment tovább.
"Szó, ami szó: ezek a fölnőttek fölöttébb furcsák" - gondolta útközben.
14.

Az ötödik bolygó nagyon érdekes bolygó volt. Ez volt valamennyi közt a legkisebb. Éppen csak akkorka, hogy egy lámpa meg egy lámpagyújtogató elfért rajta. A kis herceg el sem tudta képzelni, mi értelme lehet valahol az égbolton egy bolygón - amelyiken se ház nincs, se emberek nem laknak - egy lámpának meg egy lámpagyújtogatónak. Mégis azt gondolta magában:
"Lehet, hogy ez az ember itt: merő képtelenség. Mégis kevésbé képtelen, mint a király, a hiú, az üzletember meg az iszákos. Az ő munkájának legalább van valami értelme. Ha meggyújtja a lámpáját, mintha egy csillagot segítene világra vagy egy virágot. Ha eloltja a lámpáját: elaltatja vele a virágot vagy a csillagot. Szép foglalkozás. És mert szép, valóban hasznos is."
Amikor a bolygó közelébe ért, tisztelettel köszöntötte a lámpagyújtogatót:
- Jó napot kívánok! Miért oltottad el a lámpádat?
- Mert ez a parancs - felelte a lámpagyújtogató. - Jó napot!
- Mi a parancs?
- Hogy oltsam el a lámpámat. Jó estét!
Azzal meggyújtotta a lámpát.
- De hát akkor miért gyújtottad meg újra?
- Mert ez a parancs - felelte a lámpagyújtogató.
- Nem értem - jegyezte meg a kis herceg.
- Nincs is mit érteni rajta - mondta a lámpagyújtogató. - A parancs: parancs. Jó napot!
És eloltotta a lámpát.
Aztán egy piros kockás zsebkendővel törölgetni kezdte a homlokát.
- Szörnyű mesterség ez! Valaha régen nagyon értelmes volt. Este meggyújtottam, reggel eloltottam a lámpát. Aztán reggeltől estig pihenhettem, és estétől reggelig alhattam.
- Azóta megváltozott a parancs?
- A parancs nem változott - mondta a lámpagyújtogató. - Éppen ez a baj! A bolygó évről évre gyorsabban forgott, a parancs viszont maradt a régi.
- És? - kérdezte a kis herceg.
- És most, hogy percenként fordul egyet a tengelye körül, nincs egy másodpercnyi nyugalmam! Percenként oltok meg gyújtok.
- Mulatságos! - mondta a kis herceg. - Egy nap egy percig tart nálad.
- Egyáltalán nem mulatságos - mondta a lámpagyújtogató. - Tudod, mióta beszélgetünk itt egymással? Egy hónapja!
- Egy hónapja?
- Úgy bizony. Harminc perce. Az harminc nap! Jó estét!
És meggyújtotta megint a lámpáját.
A kis herceg meg csak nézte, és megszerette ezt a lámpagyújtogatót, aki olyan híven ragaszkodik a parancshoz. Eszébe jutott, hogyan kereste annak idején a napnyugtákat, hogyan húzta odébb a székét. Szeretett volna segíteni a barátján.
- Figyelj csak ide... Tudok egy módot rá, hogy pihenhess, amikor csak akarsz.
- Vagyis mindig - jegyezte meg a lámpagyújtogató.
Mert lehet valaki egyszerre hűséges is meg lusta is.
- A te bolygód - folytatta a kis herceg - olyan kicsi, hogy három lépéssel körüljárhatod. Ahhoz, hogy állandóan a napvilágon maradj, egyebet sem kell tenned, mint elég lassan járnod. Így aztán, ha pihenni akarsz, elkezdesz járni... és a nappal addig fog tartani, ameddig kívánod.
- Ezzel nem sokra megyek - felelte a lámpagyújtogató. - Világéletemben egyet szerettem: aludni.
- Öreg hiba - mondta a kis herceg.
- Öreg hiba - mondta a lámpagyújtogató. - Jó napot!
És eloltotta a lámpáját.
"Ezt - gondolta a kis herceg, ahogy továbbment -, ezt a többiek mind megvetnék: a király is, a hiú is, az iszákos is, az üzletember is. Pedig szerintem ő az egyetlen, aki nem nevetséges. Talán mert mással törődik, nem saját magával."
És sajnálkozva sóhajtott egyet.
"Ő az egyetlen - folytatta gondolatait -, akivel meg tudnék barátkozni. Csakhogy igazán túl kicsi a bolygója. Nem férnek el rajta ketten..."
Magának sem merte bevallani, hogy legkivált a napi ezernégyszáznegyven napnyugtájáért sajnálja ezt az áldott bolygót.
15.

A hatodik bolygó tízszerte nagyobb volt. Egy öregúr lakott rajta, és óriási könyveket írt.
- Hohó! Itt egy kutató! - kiáltott föl, amikor megpillantotta a kis herceget.
A kis herceg leült az íróasztal szélére. Egy kicsit lihegett. Annyit utazott már!
- Honnét jössz? - kérdezte tőle az öregúr.
- Mi ez a nagy könyv? - kérdezte a kis herceg. - Mit csinál itt uraságod?
- Geográfus vagyok - felelte az öregúr.
- Mi az, hogy geográfus?
- Tudós, aki tudja, hol vannak a tengerek, folyamok, városok, hegyek és sivatagok.
- Ó, ez nagyon érdekes - mondta a kis herceg. - Végre egy igazi mesterség!
Körülpillantott a geográfus bolygóján. Ilyen fölséges bolygót még sosem látott.
- Hát ez nagyon szép - mondta. - Óceánok is vannak rajta?
- Azt én nem tudhatom - felelte a geográfus.
- Ó! - mondta a kis herceg csalódottan. - És hegységek?
- Azt én nem tudhatom - ismételte a geográfus.
- És városok és folyamok és sivatagok?
- Azt szintén nem tudhatom - felelte a geográfus.
- De ha egyszer geográfus!
- Az igaz - felelte a földrajztudós -, viszont nem vagyok kutató. Kutatóim, sajnos, egyáltalán nincsenek. Hogy jönne egy földrajztudós ahhoz, hogy elinduljon, és számba vegye a városokat és folyamokat, hegységeket és tengereket, óceánokat és sivatagokat? A geográfus sokkal fontosabb ember annál, semhogy ide-oda kószáljon a világban. Ül a dolgozószobájában, és fogadja a kutatókat. Kikérdezi őket, és lejegyzi emlékeiket. Aztán ha valamelyiknek az emlékeit érdekesnek találja, vizsgálatot indíttat az illető kutató erkölcsi megbízhatóságát illetőleg.
- Hát azt meg miért?
- Azért, mert ha egy kutató hazudnék, annak végzetes következményei lennének a földrajzkönyvekben. Valamint annak is, ha egy kutató többet innék a kelleténél.
- Miért? - érdeklődött tovább a kis herceg.
- Mert aki részeg, az duplán lát. Így a földrajztudós két hegyet tüntetne föl ott, ahol a valóságban csak egy van.
- Ismerek valakit - mondta a kis herceg -, akiből nagyon rossz kutató lenne.
- Lehet. Nos, ha a kutató erkölcsisége kifogástalannak bizonyul, következik fölfedezésének a megvizsgálása.
- Elmennek megnézni?
- Nem, nem. Az túl bonyodalmas lenne. Hanem fölszólítják a kutatót, hogy szolgáltasson bizonyítékokat. Ha például egy nagy hegy fölfedezéséről van szó, megkívánják tőle, hogy mutatóba szép, nagy köveket hozzon belőle.
Hirtelen izgalom vett erőt a geográfuson.
- De te, te nagyon messziről jöttél! Te kutató vagy! Írd le nekem a bolygódat!
Azzal fölütötte lajstromkönyvét, és hegyezni kezdte a ceruzáját.
A kutatók elbeszéléseit ugyanis először ceruzával jegyzik le. Megvárják, míg bizonyítékokat szolgáltat, és csak akkor következik a tintával való lejegyzés.
- Nos? - kérdezte a tudós.
- Ó! - mondta a kis herceg. - Az én bolygóm egészen apró, nincs rajta semmi különös. Van három vulkánom; kettő működik, egy kialudt. Bár sosem lehet tudni.
- Sosem lehet tudni - mondta a geográfus.
- Egy virágom is van.
- A virágokat nem jegyezzük föl - mondta a geográfus.
- Miért nem? Hiszen az a legszebb rajta!
- Mert a virágok múlékonyak.
- Mit jelent az, hogy "múlékony"?
- A földrajzkönyvek - mondta a földrajztudós - a világ legértékesebb könyvei. Nem avulnak el soha. Fölöttébb ritkán fordul elő, hogy egy hegy megváltoztassa a helyét. Fölöttébb ritka dolog az is, hogy egy óceánnak kiapadjon a vize. Mi csak örök dolgokat írunk le.
- De a kialudt vulkán egyszer csak működni kezdhet - szólt közbe a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "múlékony"?
- Számunkra teljességgel mindegy, hogy egy vulkán kialudt-e, vagy működik - felelte a geográfus. - Nekünk csak a hegy számít. Az pedig nem változik.
- De mit jelent az, hogy "múlékony"? - makacskodott a kis herceg, mert ha egyszer föltett egy kérdést, nem tágított tőle soha többet.
- Azt jelenti, hogy előbb-utóbb megsemmisül.
- Az én virágom előbb-utóbb megsemmisül?
- Úgy bizony.
"Múlékony a virágom - gondolta a kis herceg -, s mindössze négy tüskéje van, hogy a világtól védekezzék! És én magára hagytam otthon!"
Most érzett először valami lelkifurdalás-félét. De nyomban összeszedte magát.
- Mit tanácsol uraságod? - kérdezte. - Milyen bolygót látogassak meg!
- A Földet - felelte a földrajztudós. - Jó híre van...
A kis herceg útra kelt, de közben egyre a virágjára gondolt.
16.

A hetedik bolygó tehát a Föld volt.
Ez a Föld nem akármilyen bolygó ám! Van rajta száztizenegy király (beleszámítva természetesen a néger királyokat is), hétezer geográfus, kilencszázezer üzletember, hét és fél millió részeges, háromszáztizenegymillió hiú, vagyis körülbelül kétmilliárd fölnőtt.
Hogy valami fogalmunk legyen a Föld nagyságáról, gondoljuk meg, hogy az elektromosság fölfedezése előtt a hat kontinensen egész hadseregnyi lámpagyújtogatót kellett alkalmazni, szám szerint négyszázhetvenkétezer-ötszáztizenegyet.
Kissé távolabbról nézve mindez pompás látványt nyújtott. A hadmozdulatok éppolyan szabályozottan folytak, mint egy balett mozgása egy opera színpadán. Kezdték az új-zélandi és az ausztráliai lámpagyújtogatók. Meggyújtották a lampionjaikat, aztán aludni mentek. Utána beléptek a táncba a kínai meg a szibériai lámpagyújtogatók; majd ők is eltűntek a kulisszák mögött. Most került sor az oroszországi és indiai lámpagyújtogatókra. Utánuk az európaiakra és az afrikaiakra. Aztán a dél-amerikaiakra. Aztán az észak-amerikaiakra. És sosem vétették el színre lépésük rendjét. Nagyszerű volt!
Mindössze két lámpagyújtogató élt henyén és nemtörődöm módra: az Északi-sark egyetlen lámpájának gyújtogatója, valamint kartársa, a Déli-sark egyetlen lámpájáé. Ők évente csupán kétszer dolgoztak.
17.

Ha az ember mindenáron szellemes akar lenni, megesik, hogy egy kicsit elveti a sulykot. Én sem voltam egészen szavahihető, amikor a lámpagyújtogatókról beszéltem. Így aztán félő, hogy hamis fogalmat adok bolygónkról azoknak, akik nem ismerik. Az emberek ugyanis igen-igen kevéske helyet foglalnak el a Földön. Ha a Föld kétmilliárd lakosa kissé szorosabban egymás mellé állna, olyasformán, mint például egy futballmeccsen, könnyen elférne egy húszezer négyzetméternyi téren. Az egész emberiséget össze lehetne zsúfolni a Csendes-óceán legparányibb kis szigetére.
A fölnőttek ezt persze nem hinnék el. Ők igen nagy helyet tulajdonítanak maguknak. Azt képzelik magukról, hogy tekintélyesek, akár a majomkenyérfák. Föl lehet szólítani őket: tessék, számoljanak. Ez tetszeni fog nekik, mert imádják a számokat. De ne vesztegessétek az időtöket ilyen föladatra. Fölösleges. Inkább higgyetek nekem.
A kis herceg tehát, amint földet ért, alaposan meglepődött, hogy egy teremtett lelket sem lát. Már-már attól félt, elvétette a bolygót, amikor a homokban megmozdult előtte egy holdszínű gyűrű.
- Jó éjszakát! - mondta a kis herceg, csak úgy találomra.
- Jó éjszakát! - felelte a kígyó.
- Melyik bolygóra estem? - kérdezte a kis herceg.
- A Földre, Afrikában - felelte a kígyó.
- Ó... Hát senki sincs a Földön?
- Ez itt a sivatag. A sivatagban nincs senki. De a Föld nagy - mondta a kígyó.
A kis herceg leült egy kőre, és szemét az égre emelte.
- Nem tudom - mondta -, nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét. Nézd csak, az ott az én bolygóm. Éppen fölöttünk... De milyen messze van!
- Szép csillag - mondta a kígyó. - Mit keresel itt?
- Nézeteltérésem támadt egy virággal - mondta a kis herceg.
- Hajaj! - mondta a kígyó.
És sokáig hallgattak.
- Hol vannak az emberek? - kérdezte később a kis herceg. - Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.
- Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem - mondta a kígyó.
A kis herceg hosszasan szemügyre vette.
- Furcsa jószág vagy, vékony, mint az ujjam...
- De bármilyen király ujjánál hatalmasabb - mondta a kígyó.
A kis herceg elmosolyodott.
- Nem mondhatnám, hogy nagyon hatalmas vagy, hiszen még lábad sincs... utazni se tudsz.
- De nincs az a hajó, amelyik messzebbre bírna vinni, mint én - mondta a kígyó.
Azzal, mint egy aranypánt, a kis herceg bokájára tekeredett.
- Akit én megérintek, azt visszaadom a földnek, ahonnét származik - mondta. - Te azonban tiszta vagy, és egy csillagról jöttél.
A kis herceg nem felelt.
- Olyan gyönge vagy ezen a gránit Földön, hogy megesik rajtad a szívem. Ha egy szép napon majd nagyon visszavágyol a bolygódra, segíthetek rajtad. Mert én...
- Ó! - mondta a kis herceg. - Értem, nagyon is értem. De miért beszélsz mindig rejtélyekben?
- Valamennyit megfejtem - mondta a kígyó.
És hallgattak utána tovább.
18.

A kis herceg nekivágott a sivatagnak, de nem találkozott, csak egy virággal. Egy háromszirmú, semmi kis virággal.
- Jó napot! - mondta a kis herceg.
- Jó napot! - mondta a virág.
- Hol vannak az emberek? - kérdezte udvariasan a kis herceg.
A virág látott egyszer egy bandukoló karavánt.
- Az emberek? Van belőlük, azt hiszem, hat vagy hét. Évekkel ezelőtt láttam őket. De sosem lehet tudni, hol-merre vannak. Viszi, sodorja őket a szél. Nagy baj nekik, hogy nincs gyökerük.
- Viszontlátásra - mondta a kis herceg.
- Viszontlátásra - mondta a virág.
19.

A kis herceg fölkapaszkodott egy hegyre. Életében nem látott még más hegyet, mint a három vulkánját, de azok éppen csak a térdéig értek. A kialudt vulkánját zsámolynak használta. "Egy ekkora hegyről - gondolta - egyetlen szempillantással látni fogom az egész bolygót meg az összes embert." De nem látott egyebet, mint tűhegyes sziklacsúcsokat.
- Jó napot! - mondta találomra.
- Jó napot!... Jó napot!... Jó napot!... - válaszolta a visszhang.
- Ki vagy? - kérdezte a kis herceg.
- Ki vagy... ki vagy... ki vagy... - felelte a visszhang.
- Légy a barátom, olyan egyedül vagyok - mondta.
- Egyedül vagyok... egyedül vagyok... egyedül vagyok - felelte a visszhang.
"Milyen furcsa bolygó! - gondolta a kis herceg. - Milyen száraz, milyen hegyes, milyen sós. És az embereknek nincs semmi képzelőtehetségük. Folyton csak azt szajkózzák, amit mondanak nekik... Nekem otthon volt egy virágom: mindig ő kezdte a beszélgetést..."
20.

Egy szép napon aztán, miután sokáig vándorolt homokon, sziklákon, havon keresztül, a kis herceg végre rábukkant egy útra.
És az utak mind az emberekhez vezetnek.
- Jó napot! - mondta.
Virágzó rózsakert előtt állt.
- Jó napot! - mondták a rózsák.
A kis herceg csak nézte őket. Mind olyanok voltak, mint a virágja.
- Kik vagytok? - kérdezte meghökkenten.
- Rózsák vagyunk - felelték a rózsák.
- Ó! - mondta a kis herceg.
És nagyon boldogtalannak érezte magát. Neki a virágja azt mesélte, hogy sehol a világon nincsen párja; és most ott volt előtte ötezer, szakasztott ugyanolyan, egyetlen kertben!
"Hogy bosszankodnék, ha látná! - gondolta. - Iszonyatosan köhécselne, és úgy tenne, mint aki a halálán van, csak hogy nevetségessé ne váljék. Nekem pedig úgy kellene tennem, mintha ápolnám; különben még valóban meghalna, csak hogy megszégyenítsen..."
És utána még ezt gondolta: "Azt hittem, gazdag vagyok, van egy párjanincs virágom; és lám, nincs, csak egy közönséges rózsám. Ezzel meg a három térdig érő vulkánommal, melyek közül az egyik talán egyszer s mindenkorra kialudt, igazán nem vagyok valami híres nagy herceg..."
Lefeküdt a fűbe, és sírni kezdett.
21.

Akkor jelent meg a róka.
- Jó napot! - mondta a róka.
- Jó napot! - felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.
- Itt vagyok az almafa alatt - mondta a hang.
- Ki vagy? - kérdezte a kis herceg. - Csinosnak csinos vagy...
- Én vagyok a róka - mondta a róka.
- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...
- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.
- Ó, bocsánat! - mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Te nem vagy idevalósi - mondta a róka. - Mit keresel?
- Az embereket keresem - mondta a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Az embereknek - mondta a róka - puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?
- Nem - mondta a kis herceg. - Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.
- Kapcsolatokat teremteni?
- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...
- Lehet - mondta a róka. - Annyi minden megesik a Földön...
- Ó, ez nem a Földön volt - mondta a kis herceg.
A róka egyszeriben csupa kíváncsiság lett.
- Egy másik bolygón?
- Igen.
- Vannak azon a bolygón vadászok?
- Nincsenek.
- Lám, ez érdekes. Hát tyúkok?
- Nincsenek.
- Semmi sem tökéletes - sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: - Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...
A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.
- Légy szíves, szelídíts meg! - mondta.
- Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!
- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.
- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.
- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz...
Másnap visszajött a kis herceg.
- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.
- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.
Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kis herceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit sem nyertél az egésszel.
- De nyertem - mondta a róka. - A búza színe miatt. - Majd hozzáfűzte: - Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot.
A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.
- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.
A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:
- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
Azzal visszament a rókához.
- Isten veled - mondta.
- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
22.

- Jó napot! - mondta a kis herceg.
- Jó napot! - mondta a váltóőr.
- Mit csinálsz te itt? - kérdezte a kis herceg.
- Rostálom az utasokat, ezresével - mondta a váltóőr. - Hol jobbra küldöm a vonatokat, amik viszik őket, hol meg balra.
És egy kivilágított gyorsvonat rázkódtatta meg mennydörgő robajjal a váltóházat.
- De sürgős nekik - mondta a kis herceg. - Mit keresnek?
- Azt maga a mozdonyvezető se tudja - mondta a váltóőr.
Ellenkező irányból eldübörgött egy másik kivilágított gyorsvonat.
- Máris visszajöttek? - kérdezte a kis herceg.
- Ezek nem ugyanazok - mondta a váltóőr. - Ez egy ellenvonat.
- Nem érezték jól magukat ott, ahol voltak?
- Az ember sosem érzi jól magát ott, ahol éppen van - mondta a váltóőr.
Földübörgött egy harmadik kivilágított gyorsvonat.
- Ezek az első vonatnak az utasait üldözik? - kérdezte a kis herceg.
- Egyáltalán nem üldöznek semmit - mondta a váltóőr. - Alusznak odabent vagy ásítoznak. Csak a gyerekek nyomják az orrukat az ablaküveghez.
- Mert csak a gyerekek tudják, hogy mit keresnek - mondta a kis herceg. - Időt vesztegetnek egy rongybabára, amitől egyszerre nagyon fontos lesz az a rongybaba, és ha elveszik tőlük, sírnak...
- Könnyű nekik - mondta a váltóőr.
23.

- Jó napot! - mondta a kis herceg.
- Jó napot! - mondta a kereskedő.
Ez a kereskedő szomjúságoltó labdacsokat árult. Aki hetente egyet bevesz, az többé nem is kíván inni.
- Hát ezt meg minek árulod? - kérdezte a kis herceg.
- Rengeteg időt lehet megtakarítani vele - felelte a kereskedő. - A tudósok kiszámították: heti ötvenhárom percet!
- És mit csinál az ember azzal az ötvenhárom perccel?
- Amit akar...
"Én - gondolta a kis herceg -, ha nekem ötvenhárom fölösleges percem volna, szépen elindulnék egy forrás felé..."
24.

A defektemet követő nyolcadik napon voltunk, és úgy hallgattam a kereskedő históriáját, hogy közben vízkészletem utolsó csöppjeit kortyoltam.
- Kétségkívül szépek az emlékeid - mondtam a kis hercegnek -, én azonban még mindig nem javítottam meg a gépemet, viszont innivalóm sincs több, úgyhogy magam is nagyon örülnék neki, ha szépen elindulhatnék egy forrás felé!
- Barátom, a róka azt mondta...
- Édes kis öregem, hagyd már azt a rókát!
- Miért?
- Mert rövidesen szomjan halunk...
Nem értette az okoskodásomat, azt mondta:
- Jó az embernek, ha volt egy barátja, még ha rövidesen meg is kell halnia. Én a magam részéről nagyon örülök neki, hogy volt egy róka barátom...
"Képtelen fölfogni a veszélyt - gondoltam. - Nem volt soha se éhes, se szomjas. Beéri egy kis napfénnyel..."
Ő azonban rám nézett, úgy felelt a gondolatomra:
- Én is szomjas vagyok... Keressünk egy kutat...
Csüggedten legyintettem: képtelen vállalkozás vaktában kutat keresni a határtalan sivatagban. De azért mégis elindultunk.
Némán vándoroltunk órákon át, aztán leszállt az éjszaka, és sorra fölragyogtak a csillagok. Mintha álomban láttam volna őket: egy kicsit lázas voltam a szomjúságtól. Emlékezetemben ott táncoltak a kis herceg szavai.
- Azt mondtad, te is szomjas vagy? - kérdeztem.
De ő nem felelt a kérdésemre. Egyszerűen csak ennyit mondott:
- Néha a szívnek is jó a víz...
Nem értettem a válaszát, de nem szóltam többet. Tudtam, hogy őt sosem szabad faggatni.
Elfáradt. Leült. Én melléje ültem. Akkor némi csönd után azt mondta:
- A csillagok szépek. Attól, hogy van rajtuk egy láthatatlan virág...
Olyasmit feleltem, hogy "persze, persze", aztán szótlanul bámultam a holdfényben a homok redőit.
- A sivatag is szép - tette hozzá.
Igaza volt. Mindig szerettem a sivatagot. Az ember leül egy homokdombra. Nem lát semmit. Nem hall semmit. Valami mégis csöndesen sugárzik...
- Az teszi széppé a sivatagot - mondta a kis herceg -, hogy valahol egy kutat rejt...
Meglepődtem, mert egyszerre megértettem a homoknak ezt a titokzatos sugárzását. Gyerekkoromban egy régi házban laktam; a legenda szerint valahol kincs volt elásva benne. Igaz, soha senki nem jött a nyomára; meglehet, nem is kereste soha senki. Mégis elvarázsolta az egész házat. Titkot rejtett valahol a szíve mélyén...
- Igen - mondtam a kis hercegnek -, akár egy házról van szó, akár a csillagokról, akár a sivatagról: ami széppé teszi őket, az láthatatlan.
- Örülök neki, hogy egy véleményen vagy a rókámmal - mondta a kis herceg.
És mert elaludt, a karomba vettem, és úgy folytattam utamat. Meghatottságot éreztem: mintha törékeny kincset vittem volna. Sőt, mintha törékenyebb dolog egyáltalán nem is lett volna a Földön. Néztem a holdvilágban ezt a sápadt homlokot, ezt a csukott szempárt, ezeket a szélben meg-megrezdülő aranyfürtöket, és azt gondoltam magamban: "Amit látok, az csak a kéreg. Ami a legfontosabb, az láthatatlan..."
S mivel nyitott ajkai körül valami mosolyféle derengett, még ezt is gondoltam: "Ebben az alvó kis hercegben a legjobban a virágjához való hűsége hat meg: egy rózsa képe, mely akkor is úgy ragyog benne, mint egy lámpa lángja, amikor alszik..." És ettől még törékenyebbnek tűnt a szememben. A lámpákra nagyon kell vigyázni: elég egy hirtelen kis szél, hogy kioltsa őket...
Mentem, mentem, és hajnalban rábukkantam a kútra.
25.

- Az emberek - mondta a kis herceg - gyorsvonatokon zötykölődnek, de már nem tudják, mit keresnek. Erre elkezdenek ágálni, és csak forognak körbe-körbe...
Aztán még hozzátette:
- Nem éri meg...
A kút, amit találtunk, nem hasonlított a szaharai kutakhoz. A szaharai kutak egyszerűen homokba ásott lyukak. Ez meg olyan volt, mint egy falusi kút.
Holott falunak nyoma sem volt, úgyhogy azt hittem, káprázik a szemem.
- Nem furcsa? - mondta a kis herceg. - Minden készen van: csiga, vödör, kötél...
Nevetett, megfogta a kötelet, megmozgatta a csigát. A csiga nyikorgott, mint egy öreg szélkakas, ha hosszú szünet után fölébred a szél.
- Hallod? - mondta a kis herceg. - Fölébresztjük a kutat, ő meg énekel...
Nem akartam, hogy megerőltesse magát.
- Hagyd, majd én - mondtam. - Neked ez túl nehéz.
Lassan fölvontam a vödröt a káváig. Ráállítottam a kávára, jó szilárdan. Fülemben még tartott a csiga éneke; a vödörben még remegett a víz, és benne, láttam, ott remegett a nap.
- Éppen erre a vízre szomjazom - mondta a kis herceg. - Adj innom...
Egyszerre megértettem, hogy mit keresett!
Ajkához emelte a vödröt. Hunyt szemmel ivott. Olyan volt ez, mint egy ünnep. Ez a víz más volt, több volt puszta italnál. A csillagok alatti vándorlásból született, a csiga énekéből, a karom megfeszített erejéből. Olyan jólesett a szívnek, mint egy ajándék. Mikor gyerek voltam, így aranyozta be a karácsonyi ajándékot a karácsonyfa fénye, az éjféli mise zenéje meg a mosolyok varázsa.
- Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
- Nem találják meg - mondtam.
- Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák...
- Minden bizonnyal - feleltem.
- Csakhogy a szem vak - tette hozzá a kis herceg. - A szívünkkel kell keresni.
Én is ittam. Megkönnyebbültem tőle. Mikor a nap fölkel, mézszíne van a homoknak. Most ennek a mézszínnek is örültem. Miért is ért utol aztán a szenvedés...
- Meg kell tartanod, amit ígértél - mondta szelíden a kis herceg, és már újra ott ült mellettem.
- Mit ígértem?
- Tudod... szájkosarat a bárányomnak... hiszen felelős vagyok a virágomért!
Előszedtem a zsebemből a rajzaimat. A kis herceg rájuk pillantott, és elnevette magát.
- Ó, a majomkenyérfáid! - mondta. - Mint a káposztafejek...
- Ugyan!
Pedig olyan büszke voltam a majomkenyérfáimra!
- A rókád meg... a fülei... inkább mintha szarvak volnának... meg aztán túl nagyok is!
És megint nevetett.
- Igazságtalan vagy, barátocskám; megmondtam, hogy nem tudok egyebet rajzolni, mint nyitott meg csukott óriáskígyót.
- Semmi hiba - mondta. - A gyerekek megértik.
Rajzoltam hát egy szájkosarat. És elszorult a szívem, ahogy átnyújtottam neki.
- Neked valami titkos terved van...
Nem felelt. Azt mondta:
- Tudod... holnap lesz egy éve, hogy a Földre estem...
Majd némi szünet után:
- Egészen közel ide...
Elpirult.
S engem, magam sem tudom, miért, elfogott valami sötét szomorúság. Egyszerre fölötlött bennem egy kérdés:
- Akkor hát egy hete reggel, amikor megismertelek, nem csak úgy véletlenül kószáltál itt, egyszál-egyedül, ezer mérföldnyire minden lakott helytől? Oda akartál visszamenni, ahová leestél?
A kis herceg újra elpirult.
Én pedig habozva hozzátettem:
- Csak nem az évforduló miatt?
A kis herceg még jobban elpirult. Felelni nem felelt a kérdéseimre; de ha valaki elpirul, az ugye azt jelenti, hogy "igen".
- Ó - mondtam neki -, attól félek...
Azt felelte:
- Neked most dolgoznod kell. Vissza kell menned a gépedhez. Itt várlak majd, gyere vissza holnap este...
Én azonban nyugtalan maradtam. Eszembe jutott a róka. Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele...
26.

A kút mellett romladozó kőfal húzódott. Mikor másnap este, munkám után visszajöttem, már messziről észrevettem a kis herceget: lábát lógatva fönt ült a fal tetején. És hallottam, hogy beszél valakivel.
- Hát nem emlékszel rá? - mondta. - Nem egészen itt volt!
Erre egy másik hang felelhetett neki valamit, mert ő megint erősködni kezdett:
- Igen, igen! A napja ma van, de a helye nem egészen ez...
Mentem tovább a fal felé. Kívüle még mindig nem láttam, nem hallottam senkit. Ő azonban tovább vitatkozott:
- ...Úgy bizony. Nézd csak meg, hol kezdődik a nyomom a homokban. És csak várj rám. Ma éjszaka ott leszek.
Már csak húszméternyire voltam a faltól, de még most sem láttam semmit.
A kis herceg egy darabig hallgatott, aztán azt kérdezte:
- Jó mérged van? Biztos vagy benne, hogy nem fogok sokáig szenvedni?
Megtorpantam, elszorult a szívem, de még mindig nem értettem a dolgot.
- Most pedig menj el - mondta a kis herceg. - Le akarok jönni innét!
Erre magam is a fal tövébe néztem, hirtelen hőköléssel. Mert egy kígyó ágaskodott ott a kis herceg felé, egyike azoknak a sárga kígyóknak, amelyek harminc másodperc alatt végeznek az emberrel. Kezemet a zsebembe mélyesztettem, hogy előrántsam a revolveremet, és futni kezdtem feléjük; lépteim zajára azonban a kígyó puhán visszaernyedt a homokba, olyasformán, mint egy szökőkút elhaló sugara, és sietség nélkül, fémes kis nesszel eltűnt a kövek közt.
Épp jókor értem a falhoz, hogy a butácska hercegecskét fölfogjam a karomban. Sápadt volt, mint a hó.
- Hát ez meg mi volt? Most már kígyókkal társalkodol?
Kibontottam aranyszínű sálját, amit örökké a nyaka köré tekerve hordott. Megnedvesítettem a halántékát, és itattam vele pár kortyot.
De kérdezni már nem mertem tőle semmit. Komolyan nézett rám, karját a nyakamba fonta. Éreztem a szívét: úgy vert, mint egy meglőtt madáré.
- Örülök neki, hogy sikerült megjavítanod a gépedet. Most aztán hazatérhetsz...
- Honnan tudod?
Éppen azt akartam elújságolni neki, hogy minden várakozás ellenére mégiscsak zöld ágra vergődtem a munkámmal.
Nem felelt a kérdésemre. Aztán azt mondta:
- Én is hazamegyek ma... - És szomorkásan hozzátette: - De az sokkal messzebb van... és sokkal nehezebb...
Éreztem, hogy valami rendkívüli dolog történik. Úgy szorítottam a karomba, mint egy gyereket; közben mégis olyan volt, mintha függőlegesen elfolynék valami szakadékba, és én mit sem tehetek, hogy visszatartsam...
Tekintete komoly volt, és valahol a messzeségben járt.
- Mim van? A bárányod. Meg a bárány ládája. Meg a szájkosár...
Szomorúan elmosolyodott.
Vártam, hosszan, sokáig. Éreztem, hogy lassacskán átmelegszik.
- Kedves kis barátom, te féltél...
Igen, félt, de még mennyire félt! Hanem azért szelíden fölnevetett.
- Este sokkal jobban fogok félni...
Megint belém hasított a jóvátehetetlenség fagyasztó érzése. És tűrhetetlennek éreztem már a puszta gondolatát is, hogy nem hallom többet a nevetését. Hiszen olyan volt számomra, mint forrás a sivatagban.
- Kis barátom, hallani akarom még a nevetésedet...
De ő azt mondta:
- Ma éjszaka éppen egy éve. Ma éjjel a csillagom pontosan a fölött a hely fölött lesz, ahol egy esztendeje földre hullottam...
- Kedves kis barátom, ugye, ez az egész csak rossz álom, ez a kígyóhistória, ez a találkozó, ez a csillagmese...
Erre a kérdésre azonban nem válaszolt. Azt mondta:
- Ami fontos, azt nem lehet látni...
- Persze...
- A virágokkal is így van. Ha szeretsz egy virágot, valahol egy csillagon, jólesik éjszaka fölnézned az égre. Minden csillagon van egy virág.
- Persze...
- És a vízzel is így van. Amit innom adtál, olyan volt, mint a muzsika, a csiga meg a kötél miatt... Emlékszel?... Nagyon jó volt.
- Persze...
- Éjszaka majd fölnézel a csillagokra. Az enyém sokkal kisebb, semhogy megmutathatnám, hol van. De jobb is így. Számodra az én csillagom egy lesz valamerre a többi csillag közt. Így aztán minden csillagot szívesen nézel majd... Mind a barátod lesz. Azonfölül egy ajándékot is adok neked.
Megint nevetett.
- Ó, kedves kis barátom, hogy szeretem hallani a nevetésedet!
- Éppen ez lesz az ajándékom... olyasforma, mint a víz...
- Mit akarsz ezzel mondani?
- Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak...
- Hogyhogy?
- Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak!
És megint nevetett.
- S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel. És szívesen fogsz együtt nevetni velem. És néha kinyitod majd az ablakodat, csak úgy, kedvtelésből... És a barátaid nagyot néznek majd, ha látják, hogy nevetsz, amikor fölnézel az égre. Te meg majd azt mondod nekik: "Igen, engem a csillagok mindig megnevettetnek!" Erre azt hiszik majd, hogy meghibbantál. Szép kis tréfa lesz...
És nevetett újra.
- Mintha a csillagok helyett egy csomó kacagni tudó csengettyűt kaptál volna tőlem...
És újból nevetett. De aztán elkomolyodott.
- Ma éjszaka... tudod... ne gyere el.
- Nem hagylak magadra.
- Olyan leszek majd, mintha valami bajom volna... egy kicsit olyan, mintha meghalnék. Úgy bizony. Ne gyere el, semmi szükség rá, hogy végignézd... Nem éri meg...
- Nem hagylak magadra.
Ő szemlátomást gondterhelt volt.
- Azért mondom... a kígyó miatt. Nehogy esetleg téged is megmarjon... A kígyók komiszak. Puszta kedvtelésből is marnak...
- Nem hagylak magadra.
De valami megnyugtatta.
- Igaz, második marásra már nem marad mérgük...
Azon az éjszakán észre sem vettem, mikor kelt útra. Nesztelenül megszökött. Mikor végre utolértem, elszántan, gyors léptekkel menetelt. Csak ennyit mondott:
- Ó, hát itt vagy...
És kézen fogott. De még mindig bántotta valami.
- Nem jól tetted. Fájni fog neked. Olyan lesz, mintha meghaltam volna, pedig nem is igaz...
Én csak hallgattam.
- Ugye, érted? Nagyon messze van. Nem vihetem magammal ezt a testet. Túl nehéz.
Hallgattam.
- Olyan lesz, mint egy levetett, régi kéreg. Mért volna szomorú egy levetett kéreg?...
Hallgattam.
Egy kicsit elbátortalanodott. De aztán újra összeszedte magát.
- Tudod, milyen jó lesz? Én is nézem majd a csillagokat. Minden egyes csillag kút lesz, rozsdás csigával. És mind innom ad majd.
Hallgattam.
- Olyan mulatságos lesz! Neked ötszázmillió csengettyűd lesz, nekem ötszázmillió forrásom...
És most már ő is elhallgatott, mert sírt...
- Helyben vagyunk. Most hadd menjek pár lépést egyedül.
De leült, mert fél.
Aztán azt mondta:
- Tudod... a virágom... felelős vagyok érte. Hiszen olyan gyönge! És olyan gyanútlan. Egyebe sincs, mint négy semmi kis tövise, hogy a világtól védekezzék...
Leültem én is, mert nem bírtam tovább állva maradni.
- Hát igen - mondta. - Ennyi az egész.
Egy kicsit még tétovázott, aztán fölállt. Lépett egyet. Én moccanni se bírtam.
Csak ennyi volt: egy sárga villanás a bokájánál. Egy pillanatig mozdulatlanul állt. Nem kiáltott. Szelíden dőlt el, ahogyan a fák. Még csak zajt sem keltett, a homok miatt.
27.

És ennek bizony immár hat éve. S én még soha senkinek sem meséltem el ezt a történetet. Bajtársaim, mikor viszontláttak, örültek, hogy élve látnak. Én szomorú voltam, de azt mondtam: "Azért, mert nagyon fáradt vagyok..."
Most már egy kicsit megvigasztalódtam. Azaz... mégsem egészen. De tudom, hogy visszatért a bolygójára, mert mikor fölkelt a nap, nem találtam ott a testét. Annyira mégsem volt nehéz... És szeretem a csillagokat hallgatni éjszakánként. Mintha ötszázmillió csengettyű volna...
De lám csak, van itt egy rendkívüli kérdés! A szájkosárról, amit a kis hercegnek rajzoltam, lefelejtettem a bőrszíjat! Sose tudhatja fölcsatolni a bárányára. S én azt kérdezem magamban: "Mi történt a bolygón? Lehet, hogy a bárány megette a virágot..."
Egyszer azt gondolom: "Nem, semmiképpen sem! A kis herceg mindig üvegbura alá teszi éjszakára a virágját, és éberen vigyáz a bárányára..." Ilyenkor boldog vagyok, és a csillagok mind kedvesen nevetnek.
Másszor meg ezt gondolom: "Az ember olykor-olykor figyelmetlen, és máris kész a baj! Egy este elfelejti föltenni az üvegburát, vagy éjszaka nesztelenül kiszökik a bárány..." És ilyenkor a csengettyűk mind csupa könnyé változnak.
Nagy rejtelem ez. Mert ti szeretitek a kis herceget, nektek se mindegy, mint ahogy nem mindegy nekem sem, hogy valahol a mindenségben, ki tudja, hol, ki tudja, merre, egy bárány, akit nem is ismerünk, lelegelt-e egy rózsát, vagy sem...
Nézzetek föl az égre. És tegyétek föl a kérdést: megette vagy nem ette meg a virágot a bárány? S aszerint, igen vagy nem, meglátjátok, egyszerre megváltozik minden...
És soha, egyetlen fölnőtt sem fogja megérteni, hogy ez milyen rettentően fontos!
Számomra ez itt a világ legszebb és legszomorúbb tája. Ugyanaz a táj, mint az előző lapon, de még egyszer lerajzoltam, hogy jól lássátok. Itt jelent meg a Földön, s aztán itt tűnt el róla a kis herceg. Tanulmányozzátok figyelmesen, hogy biztosan ráismerjetek, ha egyszer Afrikában utaztok, a sivatagban. S ha netalán arra visz az utatok, kérve kérlek, ne siessetek, időzzetek el egy kicsit ott, pontosan a csillag alatt. Ha akkor egy gyerek lép hozzátok, és nevet, és aranyhaja van, és nem felel, ha kérdezik: nyilván kitaláljátok, ki az. S akkor aztán legyetek kedvesek, és ne hagyjátok, hogy tovább szomorkodjam: írjátok meg nekem, hogy visszajött...


A professzor és a diák vitája
A párbeszéd (egy valódi megtörtént eset)

Az ateista filozófia-professzor arról beszél a tanítványainak, mi a problémája a tudománynak Istennel, a Mindenhatóval. Megkéri az egyik új diákját, hogy álljon fel és a következő párbeszéd alakul ki:
Prof: Hiszel Istenben?
Diák: Teljes mértékben, uram.
Prof: Jó-e Isten?
Diák: Természetesen.
Prof: Mindenható-e Isten?
Diák: Igen.
Prof: A bátyám rákban halt meg, annak ellenére, hogy imádkozott Istenhez, hogy gyógyítsa meg. Legtöbbünk törekedne arra, hogy segítsen másokon, akik betegek. De Isten nem tette ezt meg. Hogyan lehetne akkor jó Isten? Hmm? - A diák hallgat. Erre nem tudsz választ adni, ugye? Kezdjük elölről, fiatalember. Jó-e Isten?
Diák: Igen.
Prof: Jó-e Sátán?
Diák: Nem.
Prof: Honnan származik Sátán?
Diák: Istentől?
Prof: Így van. Mondd meg nekem, fiam, van-e bűn ebben a világban?
Diák: Igen.
Prof: A bűn mindenhol jelen van, nemde?
Diák: Igen.
Prof: És Isten teremtett mindent. Így van?
Diák: Igen.
Prof: Tehát ki teremtette a bűnt? - A diák nem válaszol.
Prof: Vannak-e betegségek? Erkölcstelenség? Gyűlölet? Csúfság? Mindezen szörnyű dolgok léteznek ebben a világban, ugye?
Diák: Igen, uram.
Prof: Tehát, ki teremtette mindezeket?
A diák nem felel.
Prof: A tudomány állítása szerint öt érzékünk van, melyekkel felfogjuk és megfigyeljük a dolgokat magunk körül. Mondd meg nekem, fiam! Láttad-e már valaha Istent?
Diák: Nem, uram.
Prof: Mondd meg nekünk, hallottad-e már valaha a te Istenedet?
Diák: Nem, uram.
Prof: Érezted-e már valaha a te Istenedet, megízlelted-e a te Istenedet, vagy érezted-e már a te Istened illatát? Különben is, volt-e már valamilyen kézzelfogható tapasztalatod Istenről?
Diák: Nem uram, attól tartok nem.
Prof: És mégis hiszel benne?
Diák: Igen.
Prof: A tapasztalati, igazolható, bemutatható bizonyítékok alapján a tudomány kijelenti, hogy a te ISTENED nem létezik. Na, erre mit mondasz, fiam?
Diák: Semmit. Nekem „csak” HITEM van.
Prof: Igen. A hit. Pontosan ezzel van problémája a tudománynak.
***
Diák: Professzor, létezik-e a hő?
Prof: Igen.
Diák: És létezik-e a hideg?
Prof: Igen.
Diák: Nem, uram. Nem létezik. - Az események ezen fordulatára az előadóterem elcsendesedik.
Diák: Uram, lehet sok hőnk, még több hőnk, túlhevíthetünk valamit, vagy még annál is jobban felhevíthetjük, lehet kevés hőnk, vagy semennyi hőnk. De nem lesz semmink, amit hidegnek hívnak.
-273 fokkal tudunk nulla alá menni, ami a hő nélküli állapotot jelenti, de annál lejjebb nem mehetünk. A hideg nem létezik. A hideg szót a hő nélküli állapot jellemzésére használjuk. A hideget nem tudjuk lemérni. A hő: energia. A hideg nem az ELLENTÉTE a hőnek uram, hanem a HIÁNYA.
Az előadóteremben ekkor már egy gombostű leejtését is meg lehetne hallani.
És mi van a sötétséggel, Professzor? Létezik-e a sötétség?
Prof: Igen. Hogyan beszélhetnénk az éjszakáról, ha nem lenne sötétség?
Diák: Ismét téved, uram. A sötétség valaminek a hiányát jelzi. Lehet kis fényünk, normális fényünk, nagy erejű fényünk, villanó fényünk, de ha sokáig nincs fény, akkor nincs semmi, S azt hívjuk sötétségnek, így van? De a valóságban a sötétség nem létezik. Ha létezne, még sötétebbé tudnánk tenni a sötétséget, nemde?
Prof: Tehát, mire akarsz utalni mindezzel, fiatalember?
Diák: Uram, azt akarom ezzel mondani, hogy a filozófiai eszmefuttatása hibás.
Prof: Hibás? Meg tudod magyarázni, miért?
Diák: Uram, ön a kettősségek talaján mozog. Azzal érvel, hogy van az élet, utána pedig a halál, van egy jó Isten és egy rossz Isten. Az Istenről alkotott felfogást végesnek tekinti, mérhető dolognak. Uram, a tudomány még egy gondolatot sem tud megmagyarázni. Elektromosságot és mágnesességet használ, de sohasem látta egyiket sem, arról nem is szólva, hogy bármelyiket is megértette volna. Ha a HALÁLT az ÉLET ellentéteként vizsgáljuk, akkor tudatlanok vagyunk arról a tényről, hogy a halál nem létezhet különálló dologként. A halál nem az élet ellentéte: hanem annak hiánya! Most mondja meg nekem, professzor: azt tanítja a diákjainak, hogy a majmoktól származnak?
Prof: Ha a természetes evolúciós folyamatra célzol, akkor természetesen igen.
Diák: Látta-e már valaha az evolúciót a saját szemével, uram?
A professzor megrázza a fejét.
Diák: Mivel eddig még senki sem látta az evolúciós-folyamatot végbemenni, sőt azt sem tudja bizonyítani, hogy ez egy folyamatos történés, azt jelentené mindez, hogy Ön a saját véleményét tanítja, professzor? Akkor ön nem is tudós, hanem prédikátor?
Nagy zajongás támad az osztályban.
Van-e valaki az osztályban, aki látta már valaha a professzor agyát?
Az osztály nevetésben tör ki.
Van-e itt valaki, aki hallotta már a Professzor agyát, érezte, megérintette azt, vagy érezte az illatát?.... Úgy tűnik, senki sem tette.
Tehát, a tapasztalati, állandó, kimutatható bizonyítékok megalapozott szabályai szerint a tudomány kimondja, hogy önnek nincs agya, uram. Ne vegye tiszteletlenségnek, uram, de hogyan adhatnunk így bármilyen hitelt az előadásainak?
A teremben síri csend. A  professzor a diákot nézi, arca kifürkészhetetlen.
Prof: Azt hiszem, a hit alapján kell elfogadnod, fiam.
Diák: Erről van szó, uram! Ember és Isten között a HIT a kapcsolat. És ez mindennek a mozgatója és éltetője…
(A diák, egyébként..... Albert Einstein volt.)
http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=5ngkHzxXm8E




 http://alternativgyogyaszat.network.hu/video/asztrozofia/asztrozofia

http://alternativgyogyaszat.network.hu/video/szepes_maria/szepes_maria_1 

 http://alternativgyogyaszat.network.hu/video/klubvideok/belso_utazas__valodi_valtozas

 http://alternativgyogyaszat.network.hu/video/tai_chi_kung_fu/tai_chi_bemutato_mp4

 http://alternativgyogyaszat.network.hu/video/geczy_gabor_a_jovo/geczy_gabor__a_jovo__1resz

 

 http://www.youtube.com/watch?v=AL8kFU_QktU&feature=player_embedded#at=43
 





Az emberek többsége a "reménykedő" kategóriába tartozik. érzékeli a változást, és reménykedik, hogy megússza. Mint a repülőgép robotpilótája, automata üzemmódban reagál, és a nap 24 órájában tűzoltó. Olyan, mint az állatvilágban a strucc. Fejét a homokba dugja, és reméli, hogyha ő nem látja az oroszlánt, az oroszlán sem látja őt. Az eredmény közismert...
A kisebbség, néha ki tud szakadni ebből, és a jelenben tud lenni, igaz, csak percekre. Kikapcsoljuk a robotpilótát, és nagyon rövid ideig a figyelem állapotában vagyunk. Ekkor a rég elfeledett gyermeki kíváncsiság miatt észrevesszük a lényeget, azután automatikusan visszakapcsolunk robotpilótába, mert hosszan figyelni roppant fárasztó. Beleőrülnénk, és totálisan kimerülnénk, ha nem így lenne.

 
Mi a Network Marketing, és mi nem az?  Kérlek, nézz rá igazi Network Marketinges vezetőkre! Úgy néznek ki, mint akik vadul házalnak a termékekkel, és kezeiket dörzsölik örömükben, amikor végre valaki beengedte őket, és sikerült rásózniuk az illetőre egy drága terméket, amin halálra keresték magukat? Így lettek dollármilliomosok? Itt valami nem stimmel, igaz?  A Network Marketing nem direkt marketing, mégis mindig összekeverik vele! Nemcsak a kívülállók, hanem elsősorban azok, akik csinálni akarják, úgy, hogy nem értik. Persze, hogy nem működik nekik, mert nem az, aminek gondolják! 
De nem akarok úgy járni, mint az úrinő.(Tudod, ha bizonygatni kell, hogy az, akkor nem az.)

Sokan mondják nekem, hogy de jó nekem, ők is szeretnének nyugdíjba menni. Ezt én úgy értettem, hogy jó lenne jogdíjba menni. Értesz a zenéhez, írtál már könyvet, vagy van hasonló lehetőséged? Ha nincs, akkor egy igazi lehetőség van: a Network Marketing. Sok MLM vezető olyan nagy vezető a világban, aki megragadta ezt a lehetőséget, azért vált nagy vezetővé, mert a lehetőség és az ő felkészültsége találkoztak. Ne szépítsünk: utánzással tanulunk, mint a majmok. A BIZALOM, és a MÁSOLÓDÁS: e két alapelv működteti a rendszert. Ez a másolódás jórészt tudatalatti szinten zajlik, ezért a vezető sikerét mindig azok a munkatársak határozzák meg, akikkel körülveszi magát. Aki ezekben kiemelkedően jó, és ez még kellő nyitottsággal, gyermeki kíváncsisággal is párosul, az nagyon gazdag lesz a Network Marketingből. Ezt én már sokszor megtapasztaltam közvetlen közelről, csak nekem eddig nem jött össze.

Most itt az új telekommunikációs hullám, a legújabb trend. Teljesen átrendeződnek az erőviszonyok a következő két évben, Ebből tényleg nem szeretnék kimaradni...Minden új trendnek, a változásnak vannak vesztesei és nyertesei. Ma Magyarországon, és szerte a világban emberek az előző változásnak a vesztesei. Ebből tanulva, most fel tudunk ülni a következő trend hullámára, amelynek a haszonélvezői lehetünk. Természetesen ennek az új trendnek is lesznek vesztesei, azok, akiknek nincs elegendő információjuk. Ők mind vesztesek lesznek.


Kíváncsi vagy arra, mi folyik itt ebben a világban? Tényleg kíváncsi vagy? Csak aztán meg ne bánd, hogy elolvastad! Amit itt írok, részben hindu eposzokból (Védák) merítettem, másrészt 3 éves koromtól ezen a témán agyalok! KÉSZEN VAGY RÁ? BIZTOSAN KÉSZEN VAGY RÁ?

Ezúton szeretnék Neked gratulálni, ahhoz, hogy életben vagy. Amikor körülnézel, látszólag élő emberek vesznek körül. Jézus mondta: ”legyetek olyanok, mint a kis gyermekek…” Milyen a kis gyermek? Elsősorban kíváncsi és nyitott mindenre. Na, ez a világ nem ilyen! A világ Madách Imre: Az ember tragédiája c. művéből ahhoz a színhez hasonlítható, amely: álom az álomban! Mindenki aluszik, és ezért gondolkodás nélkül –automatikusan – reagál a másikra. Mindenki aluszik, és ha megzavarod ezt az álmot, a tovább aludni akarók feldühödött rongálásának teszed ki magad.

Amikor még országunk a „szocializmust építette”, az egyetemi tantervben létezett egy „Dialektikus materializmus” tantárgy, annak egyik alaptétele volt a következő:
„A világegyetemben minden anyagból áll. A félelem, és a tudatlanság szüli az isteneket.” No, ez egy olyan két mondatból álló állítás, amiből semmi nem igaz, még az „és” sem.

A valóság az, hogy minden energia, olyan, mint anyag – az összes vallások és most már a kvantumfizika szerint is - nem létezik. Egy olyan duális világban élünk, amely polaritás párokból áll, pl.: pozitív – negatív, tudatosság –tudatlanság, szeretet – félelem. A kíváncsiság az, amely a tudatlanság pólusáról elmozdít és elindulsz a tudatosság felé. Honnan a félelem? Az ismeretlentől, a sötétségtől félünk, a kisgyermek példázza ezt legjobban. Ő még őszinte, elmondja a szülőnek, hogy fél a sötétben. Később ösztönösen rájön, hogy mindenki fél, ezért egyrészt elkezd biztonságosdit játszani, és tárgyakkal körülvenni magát, hogy legyen mibe kapaszkodnia, másrészt álarcokat vesz fel, amelyeket sűrűn váltogat, félelmében elbújik az ismeretlen, ezért félelmetes világ elől. Ez valójában azt a kollektív tébolyt mutatja, hogy senki nem vállalja fel önmagát, és mindenki saját maga elől próbál elbújni.

Ahogy haladsz, a megismeréssel együtt, egyúttal elindulsz a tudatlanságból a tudatosság felé, másrészt a félelem felől a szeretet felé. Akinél megszűnik a kíváncsiság, az, az ember mentális halottá válik, és nem is tud róla. Mindenki, aki „tudásparadicsomban” képzeli magát, mentálisan halott. A megszerzett tudás egyetlen dologra jó: rájövünk, hogy mennyi mindent nem tudunk, és egyre mohóbban próbálunk – ismeretek helyett – valódi tudásra szert tenni. Az iskolákban nem valódi tudást, hanem ismereteket oktatnak. Önmagunk megismerése a valódi tudás, és az élet nagy emberi kalandja. „Ember, ismerd meg önmagad…” (Delphoi jósda falán…)

Félelmetes felfedezést tettem, és szeretném, ha tudnád, hogy mi folyik itt ellened, ellenem, mindenki ellen! (Diagnózis nélkül nincs gyógyulás!)

Vágjunk a közepébe:

Nevetsz, vagy szenvedsz, Istennek mindegy.
 Ez a játék része, hiszen önmagával műveli mindezt.
 
Szenvedéseink fő okozóját németül így hívják: Das Fernsehprogramm.= a TV-program. Nem véletlenül, hanem a névelő miatt írtam le németül.(das=semleges nemű hat. névelő.) A televízió-program nem hímnemű, és nem nőnemű, mindenkinek szól. A bolygó álmát közvetíti Neked és nem tudod kikapcsolni! 200 TV csatorna zúdítja Ránk a negatív híreket, és közülük az van éppen felerősítve, amit éppen a feleséged (férjed, gyermeked, közvetlen szomszédod, stb.) néz (ekkor ez válik a domináns jellé). Hiába mondod, hogy "én nem nézek TV-t"! Olyan vagy, mint a passzív dohányosok és nem is tudsz róla! Tudod és gondolsz rá, hogy a rádió és TV hullámok negatív (alacsony) frekvenciája előtt NEM AKADÁLY a házak fala, minden sejted fogja ezt a 200 csatornát metakommunikáció szinten. Ez a felelős elsősorban a tested rezgésszintjének csökkenéséért! HA ÉSZREVENNÉD, HA RÁJÖNNÉL, HOGYAN SZÍVJÁK EL AZ ENERGIÁDAT, akkor sem tudnál semmit sem tenni ez ellen! Neked erről fogalmad sincs, és arról sem, hogyan fokozod, saját "öngyilkos"tevékenységgel ezt: Amikor leülsz, és bekapcsolod az ELEKTROMOS JÖVEDELEMCSÖKKENTŐD,(TV) felerősíted ezt a csatornát, amely a bekapcsolási időben domináns jellé válva, erőteljesen lenyomja a rezgési frekvenciádat. Az újság már elavult, azzal csak akkor lehet Téged programozni, ha megveszed, de a TV és rádió hullámai kikerülhetetlenek,és nem is tudsz róluk. Fizetsz az elektromos jövedelemcsökkentő használatáért,(ingyen neked sem kéne, gyanús lenne) mely felgyorsítja nyomorba taszításod, kifosztásod, rabláncra fűzésed folyamatát. A temető tele van 40 évesen meghalt férfiakkal, pedig Isten genetikailag 130 évre tervezett Téged (eredetileg 1000 évre tervezett, de már akkor is kényelmes voltál, ezért inkább belátta,hogy tévedett,és módosította az Ideát).( Idea alatt az ember szellemi testét értem. Ez nem látható. Születéskor az idea testet ölt a térben. Az Ideán kívül még van egy nem látható részed: a Tudat, mely a Te felhalmozódott történeted.)

TEREMTÉSTÖRTÉNET     (ahogy én látom, vagyis beavatási kísérlet az én világomba)
(BEAVATÁS)



 BEAVATÁS EZOTERIKUSOKNAK:  KEZDETBEN volt a tiszta TUDAT. Nagyon egyedül volt, ezért unatkozott. (Te is unatkoztál volna a helyében). KITEKINTETT önmagán kívülre, és nem látott semmit. Ezután beletekintett önmagába és valahogy nem volt teljesen elégedett azzal, amit látott. Elkiáltotta magát, legyen világosság, és lőn … az ősrobbanás. VAGYOK, AKI VAGYOK, mondta magáról (de az embereknek ez valamiért nem tetszett, és elnevezték Istennek, Jehovának, Krisnának, stb. Ebből lettek később a vallásháborúk, mert azt mondták: a Te Istened nem az én Istenem). Aztán megteremtette Ádámot, majd egy sikertelennek ítélt kísérlet (Lilith) után Évát. Az egyszerű Ádám után a bonyolult Éva... nem tudom, de sejtem,hogy mit érezhetett. (A férfiak egyszerűek:97% szex, 1% munka, 1% sör, és 1% meccs, azt hiszem nem hagytam ki semmi lényegeset, és vagy az agyuk, vagy a fark...vezérli őket. Egyszerre csak az egyik helyre jut vér... Látta ezt Isten, gondolta, ez a fickó még jó lesz valamire, talán azt az 5 percet rá fogom tudni bízni, bár egy kicsit itt bizonytalan lehetett.

Ezért, igaz, hogy második nekifutásra, de megalkotta Évát, aki olyan bonyolultra sikeredett, hogy Isten elégedetten hátradőlt és rövid szünetet tartott. (Isten nem csinál selejtet! Egyszer kipróbálta (Lilith) nem jött be, azóta nem csinál selejtet!)
Ezután már nem unatkozott, mert elindult az emberiség ISTEN keresése. (A szponzor egy KIGYÓ nevű úriember volt, aki megvezette ÉVÁT a TUDÁS (siker) felé, Éva pedig szponzorálta Ádámot.   Ez volt a legelső MLM hálózat, a termék az EMBER nevű lény, és minden Network Marketing (MLM) hálózatban MA is ez a termék! EMBEREK MINDENFÉLÉT ZAGYVÁLNAK (mert nagy szarkeverők) mindenféle vitaminokról, mosóporról, és egyebekről. El ne hidd, amit mondanak! Nem tudják, miről beszélnek! Az ember IDEÁJA (tervrajza) készen van, de TE, az EMBER, még nem vagy kész, csak alakulsz. Súlyemelő is, és súly is vagy!  De Te kifogásokat gyártasz, ez köti le a figyelmedet. Alig várod, hogy mondjak valamit, és azonnal rám veted az első kifogást, ami egyáltalán az eszedbe jut. Eldobod a súlyt, mert nem akarsz fejlődni!  Te ott akarsz maradni, ahol most vagy!   Gyanítom, ez nem fog menni... Itt valaki más osztja a lapokat, nem Te! Észrevetted? Szerencsére! Ha rajtad múlna, még mindig a fán ülnél és banánhéjjal dobálóznál. Jó szórakozás....

Aztán jött a világ legnagyobb MLM üzlethálózat építője, volt 12 frontvonala, közülük a leggyengébb, aki a legkevésbé értette a szponzorát, Péter volt. Fogalma sem volt a termékről, és zagyvált valami olyasmit, hogy az evangélium (jó hír) nevű terméket kell értékesíteni. Bár halványlila fingja sem volt, miről beszél, dumáját több, mint 1 milliárd ember bevette, így neki lett a legnagyobb üzlete. Már akkor is látszott, hogy nem az után mennek az emberek, akinek igaza van, hanem az után, akinek jobbak a vezetői képességei, és ez kétségkívül Péternél volt a legnagyobb.(Az emberek SOHA nem az után mennek, akinek igaza van, hanem, akinek jobbak a vezetői képességei!  A VEZETŐI KÉPESSÉG TANITHATÓ, és a FOLYAMATOK is!) Bár ez már nagyon régen volt, és Péter már régen halott, az üzlet nélküle is virágzik.(Figyelsz rám, hogy mit ajánlok én NEKED? Építsd fel jól, utána nyugodtan feldobhatod a talpad, az üzletnek nem lesz szüksége rád többé. Mikor akarod felépíteni? Most, és irány a tengerpart, vagy inkább szenvedsz Te is benne 18 évet, vagy többet, mint én tettem? Az üzenetem a következő: Ha Te okosabb vagy, mint én, akkor hosszabb ideig fogsz szenvedni, mint én, ebben az üzletben, hacsak korábban fel nem adod!)
 Egy bölcs taoista MESTER egyszer azt mondta: "Amikor eszem, akkor eszem. Amikor alszom, akkor alszom. Ez megvilágosodásom lényege! "MIT MOND? ÉSZREVETTED, hogy egyfolytában a FIGYELEMRŐL beszél?  Odafigyel arra, amit éppen akkor csinál! Sőt: odafigyel mindenre! Ki sem lehetne robbantani a figyelem állapotából! Vajon miért? És volna egy kérdésem: Mikor nevettél utoljára saját magadon? Soha, igaz, mert Te egy komoly ember vagy! Te a vicceken nevetsz, pedig azok komoly dolgok, és önmagadon nem nevetsz, pedig olyan, de olyan vicces vagy!
A vallások Istent vagy önmagukon kívül (zsidók, keresztények, mohamedánok), vagy önmagukon belül (hinduk, stb. többi keleti vallások) keresik. A legnagyobb MESTER, Jézus tudta: kívül is van, belül is van. MINDEN ISTEN, nincs rajta kívül semmi! (Isten mindenható, és Isten a SZERETET. A Bibliának összesen csak ez a két üzenete van, minden más csak magyarázat!) Istent én úgy képzelem el, hogy bennem ül és szelíden mosolyog. Benned is ott ül, és nem akarok nagyon tiszteletlen lenni, de szerintem teli szájjal rö... Rajtad. Ő lehetőségekkel dobál állandóan, Te pedig azt érzed, hogy a problémák... csak jönnek... (A probléma a lehetőség másik arca; probléma+megoldás= siker)

B. BEAVATÁS TUDÓSOKNAK: Ez egyszerű és rövid lesz, némi matematikai és kvantumfizikai alapokat azért igényel;   Fred Hoyle (1983) szerint:" annak a valószínűsége, hogy élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a valószínűsége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és összeállít egy működőképes repülőgépet." 

 Einstein szerint a tér illúzió, tehát a téridő is, és ez az illúzió nem más, mint egy gondolati építmény! Minden térben lévő anyag is gondolat által teremtett valóság.
Az Univerzumban a fotonokhoz-tehát a fényhez- viszonyítva minden egyhelyben áll!
Élményünk, hogy minden mozog, nem fizikai, hanem mentális természetű. A fény sebessége nem a legnagyobb sebesség az univerzumban! Nimtz professzornak sikerült Mozart 40.szimfóniáját modulált mikrohullámok segítségével anyagon 4,7x-es fénysebességgel átjuttatni. Ez közvetett bizonyíték arra, hogy az Univerzum egy gondolati építmény.(Egy gondolati építmény Univerzumban úgy illene, hogy a gondolat sebessége legyen a legnagyobb. Ez nem is sebesség, hiszen a tér, amin áthalad, szintén csak gondolatban létezik!) Így teljesen érthetővé válik az időtől független azonnali telepatikus kommunikáció, valamint az a tény, hogy az Univerzumban minden információ azonnal rendelkezésünkre áll.

Schrödinger és Pauli (kizárási elv) bebizonyították, hogy az anyag miért viselkedik "anyagként", holott valójában állóhullámok halmaza.
Az elemi részecskéket egy sötétkamrában vizsgálva, megállapították, hogy a kísérletben az elemi részecske csak valószínűségi változóként  van jelen. Vizsgálták az elemi részecskéket, megfigyeléssel, és a videóval és azt vették észre, hogy a sötétkamrában a felvillanások csak akkor jöttek létre, amikor valaki figyelt, amikor csak videó vett fel, nem voltak felvillanások!
   EZ a TEREMTÉS ELVE!  Te MIT GONDOLSZ, MIÉRT HANGSÚLYOZOM ÉN ITT, és MOST a feszült FIGYELEM fontosságát?

ALAPFOGALMAK I.

I. Értsd meg, ki vagy, és miért vagy itt, és megnyugszol.
1.,Te Isten (részhalmaza, szellemszikrája, fia) vagy!
Mert Isten mindenható, ezért rajta kívül nincs semmi, minden és mindenki "belül" van! Egy HOLISZTIKUS és DUÁLIS világban élsz." Ha tudod a holográf működési elvét, akkor tudod, hogy a holisztikus mit jelent: A rész és az egész egyforma, ha megváltozik a rész, akkor az egész is megváltozik: vagyis, ha TE megváltozol, akkor az egész világegyetem (Isten) megváltozik. Azért vannak a világegyetemnek törvényei, amelyek szankcionálják minden tettünket, mert Isten a szeretet, és ha ettől Te eltérsz, akkor a sors végrehajtja a szükséges korrekciót! Olyan, mint anyag, nem létezik, minden energia! Az anyag Isten által lelassított energia, és bár Isten mindent tud, így tapasztalja meg önmagát. A világdráma, amiben élsz, tulajdonképpen Isten álma (a hindu VÉDÁK szerint). A világegyetem 7 törvénye az a szabályzó kör, amelyet Sorsnak hívnak.
2.,Duális világban élsz, van a SORS és van a SZABAD AKARAT. Ha a szabad akaratodat a szeretet irányítja, akkor a teremtő erőd megnő és bármit elérhetsz, mint Jézus. Például jóllakathatsz 2 kenyérrel és 5 hallal egy sokaságot. Ha lépteidet a szeretet irányítja, akkor szereted felebarátodat, mint magadat.(Ez azt jelenti, hogy te szereted magadat, és felebarátodat.(aki nem te vagy) Ha Te vagy a szeretet, akkor legszívesebben átölelnéd az egész világot. Te nem vagy tökéletes, mások sem azok, mindenkinek joga van ehhez! Csetlünk, botlunk és próbálkozunk. Nem vagy tökéletes, de teljes vagy, mint Isten, mert Ő a saját képére és hasonlatosságára teremtett téged. Nem az a bűnöd, hogy próbálkozol és elvéted a célt, hanem az, hogy mindig ugyanazokat a hibákat követed el és semmit sem tanulsz sem a más hibájából, sem a magadéból! TELJES VAGY vagyis: jó vagy és rossz vagy, ezek összetartoznak, mint a ki- és a belégzés. Te a jófiúk csapatában akarsz játszani, ezzel megtagadod lényed felét és száműzöd a tudatalattidba. Ez olyan, mintha azt mondanád: én csak belélegezni akarok, nem vagyok hajlandó kilélegezni, mert az rossz! Minden ember tükör, amelyben önmagadat látod! A kitagadott részed lép eléd e tükörként a tudatalattidból, hogy felismerd, ő is te! Te vagy a jó és te vagy a rossz, te vagy az okos és te vagy a buta is, mert fejlődésben vagy, és minden Te vagy! A te világodban minden Te vagy, minden! A te világodban rajtad kívül senki nincs, én sem, mert a te világodban csak Te vagy, nincs senki rajtad kívül! Ebben a világban mindenki önmagával küzd, mindenki! Ezért látunk annyi vesztest, és sehol egy győztest, mert önmagadat soha nem tudod legyőzni!
 Egyetlen módon lehetsz győztes, amikor végre megtanulod önmagad szeretni, és utána átöleled az egész világot, mert az is te vagy! Nem kritizálod az ellenségedet, mert az is te vagy! Jézus: "szeressétek ellenségeiteket..." MIÉRT MONDTA? Ez egy tükörvilág, mindig, mindenben önmagadat látod! Hogyan változtathatod meg az életed gyökeresen? ZÁRD EL a TV-t! Ha bántanak, mosolyogj! Ha szemét megy be, szemét jön ki! Ne engedj be több szemetet, és kezd el a pszichológiai szemétteleped felszámolását! Vállald a teljes felelősségét a jelenlegi életednek, mondd ki:
ÉN VAGYOK a FELELŐS 100%-ban, mert én vagyok az ok és a körülményeim az okozatok! Fizesd meg a fejlődésed árát! Jelenleg fizeted a nem fejlődésed árát, és ez sokszorosa a fejlődés árának! Minden, (főleg a TV!) és mindenki programoz! 3 éves gyermek vagy, mert a hatalom birtokosainak  az, az érdeke, hogy soha ne nőj fel, és a médiával programoznak téged a te költségeiden. Te fizeted, hogy dezinformáljanak, és nem is tudsz róla. Ez azért lehetséges, mert te nem akarsz felnőni, mert akkor neked kellene döntened, és vállalni a döntéseidért a felelősséget. Hát azt már nem! Tegyenek felelőssé valaki mást! De az a más is TE VAGY!
Nem tudom, nagyon kínaiul beszéltem? Ha én valamit nem értek meg elsőre, ami fontos nekem, akkor elolvasom még egyszer...majd még egyszer. Ha kell,1000x elolvasom... Addig olvasom, amíg....Amíg nem kezdek el leírt célokat kitűzni...Amíg nem zárom el a TV-t!Amíg szokásommá nem vált,hogy mosolyogjak,ha bántanak. Amíg szokásommá nem vált, hogy este lefekvés előtt olvasok 15 percet pozitív könyvet...Amíg azt nem érzem,hogy annyira szeretem magam, hogy átölellek itt és most...Mert én Te vagyok,és Te én vagyok! Minden hiány csak látszólagos, mert bőség van mindenből. Ha elvetsz egy almamagot, 5 év múlva 500 almát terem és minden almában 10 mag van. Miért vetsz Te parlagfüvet és miért gondozod olyan odaadóan? És miért a szomszédot okolod a termésért? Almát kell vetni, ha több almát akarsz! Szeretetet akarsz? Szeress mindent és mindenkit, azt kapod, amit vetettél! Megvan az erőd, hiszen olyan kicsit kell változnod! Csak néhány apró szokás, és a jutalom hatalmas! Igazad van, a jutalom nem holnap lesz! De az elültetett almamag sem holnap terem! Vesd el a magot, a szeretet magját minden nap! Csináld most!
TE DÖNTESSZ és a SORS KORRIGÁL!






Lélekre hangolva Network közösségből átvéve:
A Tükör törvényei: 1. Minden, amit én kritizálok a másikban, ami ellen harcolok, bennem van. 2. Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál-, és engem SÉRT, az NINCS FELDOLGOZVA BENNEM. 3. Minden amit a többiek kritizálnak bennem, harcolnak ellene, meg akarják változtatni, de ha ez engem NEM SÉRT, akkor az az Ő PROBLÉMÁJUK, FELDOLGOZ...ATLANSÁGUK, tökéletlenségük, melyet kivetítenek Rám, mert önmaguk nem tudnak szembenézni vele. 4. Minden amit ÉN a MÁSIKBAN SZERETEK, magamban meg van, magamban szeretem, mert felismerem magam a másik személyében, mivel az EGYLÉNYEGŰSÉGÜNK mutatkozik meg.


ALAPFOGALMAK Il.

II. Mindenki azért jött a Földre, hogy fejlődjön. Kétféle fejlődés létezik, te választod:
dönthetsz úgy, hogy önként és dalolva, és dönthetsz úgy, hogy szenvedve.
Sajnos a többség az utóbbit választja. A másik ember tükör, melyben önmagadat látod. Az ellenséged valójában a barátod, és a jóakaród valójában az ellenséged. Csak egy bűn létezik, és ez a tudatlanság, tehát ne légy tudatlan! Ha rosszul reagálsz az aktuális tükörre, jönnek a nagyobb szankciók, gazdasági zavar és betegség formájában, ha továbbra is rosszul reagálsz, akkor meghalsz, ezáltal kapsz egy újabb esélyt. Én 200-nál több tréningen vettem részt az elmúlt 18 évben, 400-nál több témába vágó saját könyvem van kiolvasva, 58 évesen 179 magas vagyok, 75 kg, a bőröm és az izmaim fiatalos, mert én szeretem magam, és tisztelem azt a testet, melyet a szellemem és a lakhelyem ideiglenes lakóhelyül Istentől kapott. A bibliának 2 üzenete van, minden más csak magyarázat:
1. Isten a Szeretet! Mivel minden rezgés ebben az univerzumban, a szeretet rezgése a legnagyobb frekvenciájú, maga a fizikai univerzum tulajdonképpen egy lassított felvétel. Isten ezzel a lassított felvétellel tanulmányozza önmagát. 2. Miért is? MERT MINDEN 1.
A második üzenet, hogy Isten mindenható! Minden létező az 1-ből származik. Minden Isten részhalmaza, tehát Te, aki ezt most olvasod, Te is. Jól látod, Te Isten (részhalmaza) vagy. Mivel Te is Isten (fia) vagy, Te vagy az OK, és a körülményeid az Okozatok. Jézus nem Isten Egyetlen fia, mert mindenki az. Az egyetlen különbség Jézus, Buddha és közötted, hogy ők a figyelmüket nem TV nézésre, és a Sportújságra fordították. Azért jöttél erre a Földre, hogy Buddhává válj, nem azért, hogy a TV-t nézd! Jóakaratú szüleid 6 éves korodig agyonprogramozták a tudatalattidat, és te egy gépként viselkedsz, mert a hatalom a tudatalattidban van, és nem is tudsz róla. Csupa jó szándékból, (velem együtt) el lettél baszva (bocsi!) kicsi korodban, és ha belelátnál a tudatalattidba, egy budapesti szeméttelepnyi pszichológiai szemetet látnál, abból a korból, amikor még nem létezett Budapesten szemétégető. Ha elmész egy személyiségfejlesztő tréningre, egy kukásautó szemetet a tréner el fog aznap onnan fuvarozni, és kezded felvenni ezt az előrevivő szokást. A tudatalattid programozása alakította ki a szokásaidat, és a szokásaid juttattak el oda, ahol most vagy. Vagy folytatod megszokott életedet, hordod befelé a szemetet, közben panaszkodsz, és arra vársz, hogy valaki megértsen, sajnáljon. (Ez az energiavámpír stratégiája). TE döntesz és TE viseled a következményeket, mert Isten igazságos, akkor is, ha TE ezt nem érted. Vannak az Univerzumnak törvényei, melyek nem kivételeznek senkivel, mindig működnek, akkor is, ha nem tudsz róla. Minden tiszteletem a személyiségfejlesztő trénereké, akik fényt akarnak gyújtani abban a nagy sötét teremben, amit emberi elmének hívnak.
A TE ÉLETEDÉRT TE VAGY a FELELŐS!


ALAPFOGALMAK III.

III. Mindenkinek, aki úgy gondolja, hogy az EZOTÉRIA az ASZTROLÓGIA és a SZÁMMISZTIKA egy baromság, és minden a pénzről szól, vagy érdekes, de nincs rá pénzed. Egyetértek, ha a Te világodban ez így van! A gondolataid határozzák meg, hogy milyen világban élsz! Ezek a Te gondolataid, ez a Te világod! Jó ez neked? Szereted ezt a világot, jó ebben élni?
A Föld nem volt gömbölyű Keplerig, aki ezt állította, megégették. Az elektromosság sem"létezett" a 19. századig. A rádióhullámokról sem volt értelme beszélni a 20. század elejéig. Ezeket nem "feltalálták", hanem"felfedezték", mindig is léteztek. Ha valaki azt mondja, hogy az elektromosság nem létezik, tehet egy "RÁZÓS" próbát a konnektorral, bár nem tanácsolnám.

Mindig voltak emberek, akik makacsul kitartottak régi álláspontjuk mellett. A világon kb.3000 vallás létezik. Jézust nem értették a tanítványai, aki legkevésbé értette, az Péter apostol volt. Ha a tanítványok értették volna, amit Jézus tanított, nem lenne ma kereszténység. Ha Buddhát értették volna a tanítványok, nem lenne ma buddhizmus. Az a látszat, hogy magyarul beszélünk, tehát értjük egymást. Ez nem így van. Jó eséllyel 50%! a gondolatátvitel hatásfoka, ha nagyon figyelünk! Ha a személyiségfejlesztő trénert mindenki értené, akkor biztosan nem kérhetne pénzt a tudásáért (ez egyszerű energiacsere, a pénz is energia, és a tudás is.). A tanárok is fizetésért dolgoznak, nem tűnt fel? Sokszor hülyeséget tanítanak, és fizetünk érte.1975-ben diplomáztam műszaki egyetemen, és 10 éve tudom,
hogy DR Sz. J. tanszékvezető egyetemi tanár, a Fizika Tudományok (nagy) DOKTORA, vagy nem értett a kvantumfizikához, vagy minket egyetemi hallgatókat nem tartott érdemesnek arra, hogy a lényeget megtanítsa nekünk. (Képletek bemagolása, és fizikai számítások, az igen, de az, hogy anyag igazából nem létezik, az nem szerepelt a tananyagban. Képzeld el, 20 évvel a végzés után „véletlenül” bukkantam rá erre, mert rengeteget,- szinte mindent - olvastam, válogatás nélkül! )Ez elég égő, nem? Gondold csak meg, mindenki rá van utalva a másik emberre, munkamegosztás van. Mindenki járt iskolába, a kérdésem az, HÁNY ÓRÁT (percet) tanított Neked bárki az iskolában, hogy hogyan legyél sikeres. Senki? Soha? Akkor minden tiszteletem a személyiségfejlesztő trénereké!
Ezt nem tudod eléggé megfizetni! A hülye önsajnálatodból akarnak kirobbantani. De mindenki akkor fog megvilágosodni, amikor annak eljön az ideje, senki sem előbb! Én nem tudom megérteni, hogy egyesek miért válasszák a szenvedést. Ez biztosan az én hibám! A szeretet nem fizeti ki a villanyszámlát, de teremt annyi melegséget, hogy kisebb lesz a villanyszámla!
A PUDING PRÓBÁJA AZ EVÉS!


ALAPFOGALMAK IV.

IV. Az
 ÉLET NEM KÜZDELEM! Az élet boldogság, vagy szenvedés. Te választasz! Válaszd MOST a boldogságot! Az élet nem az, aminek látszik. A LÁTSZAT az, hogy a siker egy állomás. Akkor vagyok sikeres, amikor eljutok valahová, ha elérem a célomat! Ez nem így van! A SIKER NEM EGY ÁLLOMÁS, hanem MAGA AZ UTAZÁS! Semmit nem ér a cél elérése, ha közben nem élvezed az utazást!
Ismétlem: SEMMIT NEM ÉR! Te most, azonnal sikeres tudsz lenni! Vedd észre, hogy nem ok nélkül létezel, van egy terve Istennek veled! Egyedi, megismételhetetlen, pótolhatatlan vagy, a világ sokkal szegényebb lenne nélküled! Akarod tudni, mi a terve veled Istennek? Rossz hírem van: kíváncsi kell, hogy legyél erre, különben nem fogod megtudni! Arra lettél tervezve, hogy gazdag, sikeres, boldog életet élj! A szíved egy szeretetközpont, az agyad pedig egy célkövető mechanizmus. Ezt legbelül te ugyanolyan jól tudod, mint én! Azért érzed rosszul magad, mert azt látod, hogy a poharad FÉLIG ÜRES! Mi lenne AKKOR, HA: elkezdenéd azt látni, hogy a poharad félig tele van? Vannak erősségeid, és vannak gyengeségeid is? Hát
persze, mindenkinek vannak! Mi lenne, ha fognál egy papírt és egy tollat, és elkezdenéd összeírni az erősségeidet? Pl.: fiatal vagy, csinos, egészséged van, tudsz mosolyogni, keresel valamennyi pénzt, van benned együttérzés, tudsz írni, olvasni, talán énekhangod is van, bírsz éjszaka dolgozni, stb. Én a helyedben meg sem állnék, míg legalább 50 erősségemet fel nem írtam. Ha készen a listád, először is megdöbbensz, milyen gazdag vagy! Persze, van néhány dolog, amiben nem vagy jó, ezen nem érdemes keseregni, mert az nem visz előre. (Különben is valószínűleg ezek a megtanulandó sorsfeladataid!) Most végy egy másik papírt és írd fel a szomszédról, akit irigyelsz, mert új háza, menő vállalkozása, új Mercedes-e van: Mik a gyengeségei? Van-e lelki nyugalma? Hány ránc van a homlokán, mennyire gondterhelt, mikor láttad mosolyogni utoljára? Esetleg csador - ban tartja a feleségét? Milyen a viszonya a gyerekeivel? És a jelzálog a házán? Itt se állj meg, amíg legalább 30 tételt nem tartalmaz a lista. KÉSZEN VAGY MINDKETTŐVEL? Az lenne a kérdésem: cserélnél vele, VAGY INKÁBB SZERETNÉL MÉGIS INKÁBB TE MARADNI? Akkor látsz tisztán, ha magadnál az erősségeidet látod, a nálad "jobbaknál" pedig meglátod az árnyoldalukat is! Ezt hívják egészséges optimizmusnak. Most fordítsuk meg a dolgot: Üsd be a YOU TUBE-ba: Britain's Got Talent 2010 Janey Cutler. Nézd meg a 80 éves rozoga, rezgő kezű, félig süket öregasszonyt! Cserélnél vele? Nézd végig, ami történik. HÁT persze, neki könnyű! Tényleg könnyű: Neki jó az ÉNKÉPE! Azért jó, mert fejleszti! Azért fejleszti, mert tudja a TITKOT! Ha későn is, de felfedezte, hogy mire született! Arra biztatlak, ne várj 80 éves korodig, indulj el most!

ALAPFOGALMAK HALADÓKNAK I.
1.,A POZICIONÁLÁSRÓL
Minden fejben dől el! Te 15 cm-re vagy a sikeredtől (A két fül közötti átlagos távolság).
Nem akarlak nagyon inzultálni, de All Ries-Jack Trout: Pozicionálás c. könyvében ezt írja:
" A marketing háború, és a csatatér egy csúnya sötét hely: a vevőjelölt koponyája."
Ők a marketing első számú gurui és számtalan világsikerű besteller marketingtankönyv SZERZŐI: ŐK MÁR CSAK TUDJÁK...

Szeretnék egy kis esélylatolgatást előzetesen. Az embereket (önkényesen) én 5 csoportba sorolnám, aszerint, hogy mennyi esélyük van arra, hogy egy MLM üzlethálózatot el fognak indítani:

I.             Vallási vezetők, fundamentalista vallásosok,  ezoterikusok, tartósan munkanélküli hajléktalanok:  Szerintem, nem lesztek képesek ezt most elolvasni, mert a FIGYELMETEK 95%-ban máshol van. Esélyetek, hogy MOST elinduljatok, kb.5 %!
II.            Átlagnál sikeresebb emberek (Egyetemi tanár, gyárigazgató, nagyon sikeres vállalkozók, stb.): Nektek a korábbi sikeretek az akadály! Nagy általánosságban figyeltek arra, amit csináltok! (esély 5%!)(Kivéve, ha nyugdíjazás, válság, stb., miatt lankad ez a figyelem, ekkor az esélyetek elérheti akár az 50%-ot is.)
III.         Magukat átlagosnak tartó férfiak: Az esélyetek nagy, több, mint 60%! A ti szokásotok,  hogy bonyolult nőket figyeltek meg. (Szexuális természetű érdeklődés)! (A NŐK BONYOLULTAK!) AZ MLM EGY EGYSZERŰ ÜZLET!

IV.          Nők, akik nem érzik magukat eléggé sikeresnek: Esélyetek nagyon nagy, kb. 80%. A ti szokásotok, hogy egyszerű férfiakat figyeltek meg, megszoktátok az egyszerű dolgokat. (Szexuális természetű érdeklődés! A FÉRFIAK EGYSZERŰEK!)

V.           Az örök kritikusok, akik magukban a gerendát sem, de másban a szálkát is meglátják: Esélyetek fantasztikus, 90%! Ti állandóan figyeltek, hogy kritizálható dolgokat találjatok: Csak egy szokást kell megváltoztatni:
Két fületek van és csak egy szátok. Kritizálás helyett indulás! Esetetekben ez a kulcs!

Az esélye mindenkinek (viszont arra, hogy ha elindultatok,ki is tartotok,pont fordítottja annak,amit itt fent írtam (akinél 60 % - ot írtam az indulásra,ott 40% az esélye a célba érésnek.) Itt megint csak a figyelemkoncentrációs képesség fejlettségéről van szó!

2.,A FIGYELEM -- AMI SOHA NINCS (NEM VAGY JELEN,ITT és MOST) 
Az emberek többsége-megfigyelted?: automata üzemmódban éli az életét. Robotpilótaként reagál és nem is tud róla...
(Amit itt most írok,azt már több cikkben is leírtam, és ez egyáltalán nem véletlen, mert ha többször elolvasod,akkor talán...:)
 
Csak kommunikációs problémánk van, ezen még nagyon sokat kell javítanom, ez az emberek tompítós közelítésével javítható. Túlkommunikált világunkban mindenkinek az elméje védekezik, és szűrőként funkcionál. Ez általában jó, mert sok csapdától megvéd, de valójában ez a "védelem" a létező legnagyobb csapda!  És ez valójában nem is egy csapda, hanem legalább négy, (de az emberek 80%-ánál ez inkább öt) amely egymásra épül:
1.Mindenkinek az első csapdája, ami az útjába áll, az egy zárt elme, a sajátja.(Csak pillanatokig, átlagosan 25 másodpercig vagyunk a figyelem állapotában, mindenki, én is!)
2.Ha az első csapdát elkerülted,(Amikor valaki kíváncsi,kinyílik átlagosan 30! másodpercre az elme.) jön a második csapda: ez két szűrő az elmében(az előítéletek, ez is mindenkinek van, nekem is!) 1. én ezt már tudom, 2. nem értek egyet szűrők az elmében! Ha ki tudod kapcsolni a két szűrőt a fejedben: (1. én ezt már tudom, 2. nem értek egyet!), akkor, és csakis akkor van esélyed, hogy engem megérts! Ez az üzenet majd akkor jut be az elmédbe, ha sikeresen kikapcsoltad a fenti két szűrődet, előbb nem!  E két szűrő blokkolja a kíváncsiságot, és elzárja az információáramlás útját! Mindenki ugyanígy működik! Amíg nem tudod, hogy Te hogyan működsz, nincs esélyed, maradsz a mókuskerékben!
3.Ha ezen a második csapdán is átverekedted magad, akkor jön a 3. csapda: Ha röviden írok, az nem érthető, ha hosszan, azt általában nem, vagy figyelmetlenül olvassa mindenki!( Én sem vagyok kivétel!) Azért nem, mert nincs ideje. És valószínűleg pénzre is gyorsan van szüksége, mert nyomják vállalkozásának adóterhei, vagy banki kölcsönei, esetleg mindkettő. És állandó stresszben él ezek miatt. 
4.Ezután jön a negyedik csapda: homeosztázis és komfortzóna.: Minden, amit elértél, az komfortzónán belül van, és minden, amire vágysz, de még nem érted el, az pedig komfortzónán kívül. Azzal, amit most csinálsz, oda tudtál eljutni, ahol most vagy, ha más eredményt akarsz, mást kell csinálni.
5.Az ötödik csapda nem érinti a belső kontrollost. De az emberek 80%-a külső kontrollos. A külső kontrollos egész élete arról szól: „Mit fognak szólni az emberek?”
Én megmondom: kritizálni fognak. Ha kis lakásban laksz, ócska autóval jársz és kevés a jövedelmed, akkor „lusta vagy”, ha gazdag vagy, akkor pedig „kizsákmányoló!” A másik ember EGO-ja nem tudja elfogadni, hogy valaki okosabb nála. „Neked szerencséd volt”, mondják, és az emberek többsége a többieknek való beteges megfelelési kényszer miatt inkább a saját lelkét tapossa meg, és olyan célokat hajszol, amely nemcsak értelmetlen, de lehetetlen is: megfelelni másoknak. Az eredmény: elfelejt megfelelni saját magának. (Nézz meg egy kétéves gyermeket: a bölcsődében a legjobb játékot veszi el magának, és megharcol érte! Ő még tudja, hogy az neki jár! Te mit gondolsz, neked mi jár?) Ettől olyan beteg ez a társadalom, mert neurotikus egyének alkotják. Ha segíteni akarsz az embereknek, segíts előbb saját magadon, ne terheld a világot még egy neurotikussal! Csak abból tudsz adni, amid van, amid nincs, abból nem tudsz! Hagyd a világ gondjait a világra, magadon javíts, ezáltal automatikusan jobb lesz a világ, mert ez egy holisztikus világ!
 Csak akinek elég nagyok az álmai, nagyobbak, mint az akadályai, az halad tovább!
Én emberekbe fektetek be, de kizárólag nyitott, intelligens emberekbe. Mondhatnám, hogy ez elég kényelmes, mert mindenki önmagát szelektálja. Kizárólag azok látják meg ezt az óriási lehetőséget, akik annyira szellemi TOP-on vannak, hogy a fenti összes csapdát el tudják kerülni.

Az embereket azért üti a SORS, hogy kinyissák az elméjüket! (Ez olyan, mint a diótörés!) A zárt elméjű ember még nem szenvedett eleget! Arra vár, hogy a problémái majd megoldódnak. (Nem fognak, amíg ezen a világon létezel! Ha csak… )

  És mi a helyzet VELED?  Szoktál figyelni magad körül? Úgy éled az életedet, hogy éber vagy, vagy úgy, mint aki alszik? MINDENKI KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLYISÉG, MÉGIS a TÖKÉLETES IDOMITÁS MIATT MINDENKI EGYFORMÁN REAGÁL! ( MINDEN EMBER úgy viselkedik, mint a számítógépes programmal vezérelt számítógép!  Ne szépítsük, Te is, és én is olyan GÉPEK vagyunk, akiket programozással megvezet a világ! Amikor döntesz valamiről, azt hiszed, hogy Te döntöttél. Csak azt hiszed, mert az is a programod része, hogy azt hidd! TE!
Döntöttél? (Akkor döntöttél utoljára Te, amikor kisgyermekként először bekapcsoltad a TV-t, mondanám, de ez sem igaz, mert a szüleid programoztak azzal, hogy nézték a TV "PROGRAMOT"=  figyeled szakrális gyönyörű magyar nyelvünket: TV programmal és sok más egyébbel programozott GÉPEK vagyunk mind, akik utánzással tanulunk. Ez nem Sci-fi, ez az, amit a nagy többség életnek gondol!  Neked ezek a programok ellopták az életed, és nem is tudsz erről! Nem igaz,a mit mondok? Bizonyítsd be,hogy nem igaz....Holnaptól ne dohányozz!......)
Boldog akarsz lenni?
 Miért nem vagy az?

Egy visszavonult vasutas, aki már nyolcvan is elmúlt, vasút melletti szolgálati lakásában lakott. Minden áthaladó vonat vagonjait megszámolta. Semmi szükség nem volt rá, de még hajtotta a régi szokás. Egyik vasárnap, mikor a család együtt piknikezett a kertben, a fia észrevette, hogy apja rá sem nézett egy arra menő vonatra.
 - Miért?...miért nem számolod meg a vagonokat, papa?
-      A vasárnap az nem munkanap!- felelte az öregember.

FIGYELD MEG AZ ÉLETEDET!  TEDD IGAZABBÁ, VALÓDIBBÁ, ÉLŐBBÉ!

3.,A BOLYGÓ ÁLMA, avagy a lélek idomítása;
A világ és a bolygó álma határozza meg érzéseidet, gondolataidat, viselkedésedet, értékrendedet, hiedelmeidet. Minden az életben, beleértve a személyes igazság keresését és a változást is, a bolygó álmának különböző szintjein történik. Minden szinthez különböző hiedelmek kapcsolódnak, amelyek megannyi szabályként testesülnek meg. Mindnyájan tudjuk, mi történik, amikor megszegjük a szabályokat. KÜLÖNFÉLE HIEDELEMRENDSZEREK KONCENTRIKUS KÖREINEK tekinthetjük a bolygó álmát.(KIVÜLRŐL BEFELÉ: a kormány, a vallás,az iskola, majd legbelül a családod hiedelemrendszere.

A bolygó álmának hiedelemrendszere megtanít arra, hogy bizonyos dolgok azt jelentik, hogy: "jó életed" van. A világ háziasított
Téged, vagyis megtanították Neked, miképp éld az életed, hogyan tartsd be a társadalom és a kormány törvényeit. A szüleid úgy gondolták, hogy ami jó volt nekik, az a Te számodra is jó lesz! Ezt betárolták az elmédbe, és ez a program mozgat. NEM TUDSZ MILLIÁRDOS LENNI, HA SZEGÉNYSÉGTUDATOSSÁGOT PROGRAMOZTAK BELÉD! ÉLETED VÉGÉIG MÉG ARRA SINCS ESÉLYED, HOGY EGYÁLTALÁN AZT FELISMERD, HOGY TE EGY A SZÁMITÓGÉPNÉL BILLIÓSZOR BONYOLULTABB SZÁMITÓGÉP VAGY, HACSAK.....ITT, ÉS MOST NEM.... Én a helyedben addig olvasnám ezt a levelet, amíg... És Bagdi Bella meditációit CD-re másolnám, és álmomban ezt hallgatnám.. De én nem vagyok a Te helyedben!
 

A világ programozza az EGO - dat, és azt a látszatot kelti,hogy az EGO - d körül forog az egész Világ...   A világ tényleg az EGO - d körül forog,de nem azért, hogy TÉGED SZOLGÁLJON,HANEM,HOGY AZ EGO-DAT programozza. AZ EGO-d ugyanis nem   Te vagy. Az  EGO-D CSAK EGY FUNKCIÓ,AZ a DOLGA, hogy TÉGED SEMMI és SENKI NE VESZÉLYEZTESSEN. A funkció neve túlélés. Az embereket az EGO irányítja, ezért az életük a túlélésről szól. Egész nap egy kis hang szól a fejedben: A saját EGO rádiódat hallgatod!
TE mit gondolsz, kinek van a legnagyobb EGO - ja: az egyetemi tanárnak, a gyárigazgatónak, a magát profinak gondoló  10.000 MLM hullát "termelő"
üzlethálózat - építőnek,  a gyári munkásnak, a képzett ezoterikusnak, vagy a hajléktalan munkanélkülinek? Én úgy gondolom: a hajléktalan munkanélkülinek! Hogy miért? Mert neki akkora az EGO - ja, hogy a túlélésénél is még van egy sokkal, de sokkal fontosabb: HOGY NEKI IGAZA LEGYEN! TE vagy az úr és az EGO - d a szolga. Időnként elfeledkezik a feladatáról (TÚLÉLÉS)!  FONTOSABB neki, hogy:
1.IGAZAD LEGYEN,
2.DOMINÁLJ MÁSOKAT és TÉGED SENKI,
3.JÓL NÉZZÉL KI,
4. KÉNYELMES LEGYÉL! 
Az EGO - nak ez a hatásköri túllépése is, a világ programozó hatásának eredménye, és lehetetlenné teszi, hogy Te - nem az EGO – d - szabad és boldog légy.
HA KÉRSZ EGY INTERJÚT EGY TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI HAJLÉKTALANTÓL, vagy egy BÖRTÖNLAKÓTÓL, VALAKI MÁST FOG HIBÁZTATNI! Te tudtad, hogy a börtönökben kizárólag " ártatlan"emberek ülnek? (ŐKET IGY PROGRAMOZTÁK, ŐK pedig VEVŐK VOLTAK "szeretteik ökörszarára".) VALÓBAN ÁRTATLANOK? (A válasz erre a kérdésre: EZ a TUDATLANSÁG BŰNE!) 

LEHET, hogy azt gondolod magadról, nem tudsz eladni, vagy az eladás megalázó!  Kövérre hizlalt EGO - ju embereket megakadályoz ez a program abban, hogy:
GAZDAG, BOLDOG, SZABAD életet éljenek.

 Az eladás az OK, a termelés az OKOZAT.
A fény is egy OK, az árnyék meg egy OKOZAT.
Van annak valami értelme, hogy magukat értelmesnek gondoló emberek azt gondolják: rangon aluli az "OK"-BAN TEVÉKENYKEDNI?

TÖMEGPSZICHÓZIS: megvizsgálták az egyén viselkedését tömegben. Vizsgálták, amikor egyetemi dolgozók tüntettek, amikor rendőrök, amikor prostik, és amikor hajléktalanok tüntettek. Mit gondolsz erről, mit állapítottak meg? Mind a négy homogén tömeg intelligenciaszintje nagyjából egyforma volt! Kizárólag a hangadóktól függtek a fejlemények, egyik tömeg sem volt kontrollálható mással, csak vízágyúval és könnygázzal.
Teljesen mindegy volt, kik tüntettek! Mit mond ez Neked a saját programozottságodról?

ÁLLITÁS: a Te jelenlegi és jövőbeni sikereidet kizárólag múltbeli és jelenlegi programozásod okozza! Ha Teneked van egy olyan programod, hogy ITT és MOST ezt a levelet olvasva, ez tégedet irritál, és idegesít, akkor Te nem fogod ezt a programot továbbolvasni! Nem Te döntesz arról, hogy továbbolvasod, vagy nem, hanem HELYETTED DÖNT a BENNED ÉPPEN MOST FUTÓ RPOGRAM! MINDENKI ÁLLANDÓAN PROGRAMOZ TÉGED, és TE is ÁLLANDÓAN PROGRAMOZOL MINDENKIT, AKIVEL KAPCSOLATBA KERÜLSZ! SŐT! NEM TUDSZ BÁRKIVEL KAPCSOLATBA KERÜLNI, CSAKIS KIZÁRÓLAG AZZAL, AKIVEL VALÓ TALÁLKOZÁSODAT - A VONZÁS TÖRVÉNYE, a REZONANCIA ÁLTAL - a PROGRAMOD ENGEDÉLYEZI, BEVONZZA a MEGFELELŐ SZEMÉLYT, VAGY KÖRÜLMÉNYT.

ÁLLITÁS: Soha, senki nem figyel rád, és Te sem figyelsz soha, senkire!
Persze, úgy csinálsz, mintha figyelnél... Jó érzésű ember vagy, nem akarod a másikat megsérteni. De ha a személyiségedet akarnánk modellezni, akkor egy ellipszist ábrázolnánk, egyik gyújtópontjában az EGO - dal. Az EGO - d körül forog a Világ. Te egy olyan naprendszer vagy, melynek a NAP - ja az EGO - d. A másik gyújtópontodba keresel valakit, akivel a téged mardosó hiányt be szeretnéd tölteni. Az üres gyújtópont valójában nem üres, csak annak látszik, ez a lelkedben található legnagyobb árnyék rész (amit száműztél, mert nem akarsz róla tudomást venni, a pszichológusok ezt a gyújtópontot hívják sötét NAP - nak, és ezt a valakit a vonzás törvénye rezonanciával bevonzza az életedbe, hogy tükröt tartson eléd, hogy akit (amit) száműztél, ő is a te (mostoha) gyermeked)!
Ezért nem figyelsz a másikra, mert minden, az egész világ kizárólag a Te EGO - d körül forog. Minden ezoterikus ember kizárólag azért jár ezoterikus tanfolyamra, mert a saját EGO - ja azt a játékot játssza, hogy a tanfolyamra járó parapszszichológus - jelölt már túljutott az EGO - n! Ez is egy vicc! Tudod Te, hogy mikor fogsz tudni túljárni az EGO - d eszén? MAJD HA LERAKNAK A DOBOZBAN A FÖLD ALÁ FEKVŐ
ÁLLAPOTBAN, CSAKIS KIZÁRÓLAG AKKOR!
Előtte tetszelegj magadnak nyugodtan, hogy TE milyen EZOTERIKUS VAGY! HAHAHAHA!

4.,A PARAZITÁD: a BIRÓ és az ÁLDOZAT;
 A PARAZITA a beléd nevelt értékrendből fakadó gondolatok, érzések, reakciók összessége. Nagyon könnyen tetten érhető, mert valójában nem más, mint az a szüntelen párbeszéd, amit egy "kis hang"folytat megállás nélkül a fejedben. (Az a kis hang, amelyik most azt kérdezi, hogy miféle kis hang?)
A parazitád elősegíti és elmélyíti az érzelmi sérüléseidet, és boldogtalansághoz, valamint bérrabszolgasághoz vezet. A parazita a benned lakozó mesterek mestere. Te alkottad őt, és ahogy megnőttél ő is megnőtt. Túlélését a háziasításod közben tanult érzelmek garantálják, mint amilyen a szomorúság, a féltékenység, és az ítélkezés. A parazita megtanulja, hogyan játssza ki a gyengéidet, hogyan irányítson, milyen gombokat nyomjon meg rajtad, hogyan, mivel késztessen cselekvésre.
 A parazita felfalja az energiádat, ettől egyre erősebb, és erősebb lesz, te pedig zsigeri szinten reagálsz, és egyre gyengülsz, a stresszbe belerokkansz, majd meghalsz. Két lénye van: a belső bíró és az áldozat. Ezek két szerep, melyek kis hangon szünet nélkül párbeszédet folytatnak a fejedben.

A parazita egyik alkotóeleme a BELSŐ BÍRÓ, aki folyton megmondja neked, szerinte mit is kellene tenned. Képzeld el, amint egy valóságos bíró előtt állsz, aki ítélkezik minden cselekedeted felett. A belső bíró folytonosan összehasonlítgatja hiedelemrendszeredet, elképzeléseidet és elvárásaidat tényleges szerepléseiddel és megnyilatkozásaiddal. Te ítéled meg magadat a legszigorúbban az egész világon.

Az ÁLDOZAT a parazitád másik arca, személyiségednek az a része, amelyik folyton sajnálja magát. Ez abból fakad, hogy azt szeretnéd, ha a figyelem középpontjában állnál, és rettentően szomorúnak tartod az életed, ha nem kapod meg a kívánt figyelmet.
Állandóan ingadozol a BELSŐ BÍRÓ és az ÁLDOZAT között.

A FIGYELMET minden áron akarod, de azt, hogy Te figyelj, nagyon akadályozza a fejedben lévő két szűrő:
Ahhoz, hogy megértsd, mit akar a másik kommunikálni, ki kell kapcsolni az agyadban lévő két szűrőt:
a.     Én ezt már tudom szűrő,
b.     Nem értek egyet szűrő.
 A fejedben „kis hangon” szóló, - a tudatalattidból jövő - szünet nélküli rádióadást hallgatod, mely hol az EGO – d hullámhosszán zengi a „Te” különlegességedet, (és összehasonlít, ítélkezik az EGO – d javára,) a majd átkapcsolva száműzött, sérült „Belső gyermekedre”, („Belső Bíróként”, és „Áldozatként”) lefolytatod a bírósági tárgyalást saját magad ellen. (A továbbiakban ezt a kis hangot, amely mindenki fejében zajlik, „vagina monológ” rádióadásnak fogom hívni.)
Azért tanítják az üzletkötőknek, hogy: „Soha nincs második lehetőséged, hogy első benyomást kelts!”, mert minden találkozás átlagosan 25 másodpercre megszakítja ezt a „vagina monológot” a fejedben. Az EGO rádió, vagy a Belső Gyermek rádió adását néhány másodpercre szakítja csak meg egy találkozás, és néhány másodpercre mindkét fél a figyelem állapotába kerül. Ez az időtartam mindig kevesebb 1 percnél, mert a tudatalatti rendkívül elfoglalt az életfunkcióid fenntartásával.  Csak 25 másodperced van arra, hogy olyan benyomást kelts, hogy az illető, akivel éppen ismerkedsz, ott, és akkor akarjon tőled valamit! A pancser üzletkötő megtartja másfél órás prezentációját a borsó nagyságú tudatos elmének, miközben az ügyfél tudatalattija „kis hangon” a fejében tovább sugározza a „vagina monológot”. A profi üzletkötők tudják, hogy a marketing háború, és a csatatér egy csúnya, sötét hely: a vevőjelölt koponyája. Profin megfogalmazott, 15 – 45 másodperces találkozáskori üzenetekkel átlagosan 7 alkalom kell a sikerhez.
Nógrádi Bence írja „Rinocérosz üzletkötés” c. könyvében: Az emberek azzal kötnek üzletet, akit: 1. Ismernek, 2. Szeretnek, 3. És akiben megbíznak.
 Ehhez én még hozzátenném, hogy bármit mondasz, metakommunikációs szinten egy szemvillanás alatt lekontrollálják, hogy megvan – e a kapcsolatod önmagaddal. Metakommunikációs hitelesítés zajlik a fejükben, miközben Te beszélsz. Ha az önmagaddal való kapcsolatod hiányos, nem leszel hiteles. Ezért nagyon nehéz hidegmeghívási technikával még időpontot is megbeszélni!
A profi üzletkötő esélyét növeli, hogy rengeteg beszélgetéssel a háta mögött képes 1 -2 másodperc alatt a mondandóját az ügyfél elvárásait felmérve, rögtönözve módosítani. Képes a betanult szöveg egyszeri, rögtönzött, ügyfélre szabott azonnali verziójának mosolygós, hadarástól mentes előadására. És nem a kérészéletű zárásra összpontosít, hanem a kapcsolatra, és a következő találkozásra. (Az egyetlen kivétel, ha kolerikussal van dolga, mert a kolerikus készen áll az azonnali döntésre, és nem szereti pocsékolni az idejét egy második találkozóra.)

5.,HORGOK és ÁLARCOK

 HORGOK: A bolygó álmának néhány eleme segít a parazitádnak, hogy szabotálja a fejlődésedet. Ezeket az elemeket horgoknak nevezzük, mert megfogják a figyelmedet, hogy ne kelljen önmagadra összpontosítanod. És amikor a horgokra figyelsz, elveszted a boldogság reményét. Képzeld el, amikor horgászol, kis csalétket teszel a horogra, amellyel odavonzod a halat. A bolygó álmának hasonló horgai vannak: csalétek fityeg rajtuk, a hal pedig te magad vagy. Ezek a horgok mindenütt ott vannak körülötted, elterelik a figyelmedet, és elég sokáig elszórakoztatnak, hogy ne legyen alkalmad magaddal foglalkozni.  Pl.: sokféle étel, étterem, koncert, zene, ruha, neonfények. És hogy soha ne unatkozz, és ne veszítsd el a figyelmedet, a különböző iparágak, amelyek ezeket a horgokat előállítják, nagyon gyorsan változtatják termékeiket. A bolygó álmának hiedelemrendszere azt sugallja, hogy a legutolsó trend szerinti, vagyis a legnagyszerűbb dolgokat kell birtokolnod ahhoz, hogy elfogadjanak.
  ÁLARCOK: Parazitádat a bolygó álmának más elemei is segítik, hogy meggátolja a fejlődésedet: ezek az álarcok. Az álarcok olyan szerepek, amelyek mögé elrejtőzöl, hogy az emberek ne tudják megmondani, ki vagy, segítségükkel másmilyennek tűnsz, mint amilyen valójában vagy. A parazita sugallja, hogy fel kell venned a maszkokat, hogy az emberek kedveljenek, vagy elfogadjanak téged, és megkapd, amit akarsz.


6., EGYEZSÉGEK, TÜKRÖK és ENERGIACSERE;
AZ EGYEZSÉGEK olyan képzetek, amelyek meghatározzák, hogy mit gondolsz, és hogyan vélekedsz magadról. Rendszerint még kisgyermekkorodban, a háziasításod alatt ismertetnek meg velük. Nevelés közben a szüleid, a családod, a tanáraid, az egyházad és más, hivatalos személyek ugyanazokat az egyezségeket adják át neked, mint amiket saját életükben velük ismertettek meg hozzájuk hasonló emberek.
Az egyezségek szavak és cselekedetek formájában jutnak el hozzád. Ezek a szavak és cselekedetek megtanítják neked, hogyan élj és szeress. Megtudhatod belőlük, hogy mi a jó, és mi a rossz, annak megfelelően, hogy az adott értékrend mit tart igazságosnak.  Az egyezség alapján különböző viselkedésminták születnek, melyek tudatalatti szintről automata üzemmódban téged megvezetnek, és nem is tudsz róla! 
Miben különbözik "idomításod" egy kiskutya idomításától?

TÜKRÖK
Minden találkozás = tükrözés. A másik ember mindig tükör, amelyben önmagadat látod.
Szerinted mennyire intelligens dolog állni a tükör előtt és vicsorogni? Mosolyogj!  Ha mosolyogsz, senki nem fog rád vicsorogni! Ha valaki vicsorog rád, mosolyogj! Nem azért, mert hülye vagy, hanem, mert így sokkal szebb az élet! Nem fog tudni tartósan vicsorogni, ha Te mosolyogsz! Tudd, hogy nem veled van baja, hanem saját magával!
Íme, egy ZEN Koan:
Hogyan szól egy tenyér, ha csattan?

ENERGIACSERE: Minden találkozás energiacsere! Sőt, nemcsak a találkozás, hanem a
"KÖZELSÉG" is. Az energiáknak csak bizonyos frekvencián akadály a falak!
Szerinted miért vannak lerobbant kerületek? Hát azért, mert mindenki érzékeli mások mentális közelségét, a szomszéd akkor is lehúz, vagy felemel, ha soha nem látod, vagy hallod! Szerinted miért vannak minden településen „lerobbant” kerületek?

Érted már, hogy miért mondom, hogy az egyetlen bűn a tudatlanság?



ALAPFOGALMAK HALADÓKNAK II.

II. A VEZETÉS ABC - je

-A VEZETŐK ATTRAKTIVAK (elve: Vezetőként olyan embereket vonzunk, amilyenek magunk is vagyunk, nem akit akarunk!)

-VEZETÉS = HATÁSSAL LENNI; (A vezetők vonzzák az embereket!)

-AZOK a VEZETŐK, AKIK VONZANAK MÁSOKAT, ÖNBIZALOMMAL RENDELKEZNEK!
(Az emberek alapvetően bizonytalanok!)

-A VEZETŐ LELKESIT! (SZÓRAKOZTATNI AKAR!)

-A VEZETŐK AZÉRT VONZÓAK, MERT MEGVAN AZ a KÉPESSÉGÜK, HOGY MÁSOKAT BÁTORITSANAK, ÉLETBEN TARTJÁK A REMÉNYT.

-A VEZETŐK KÉPESEK JÖVŐKÉPET MUTATNI!

-A VEZETŐK KÖZÖSSÉGET ÉPITENEK!

-A VEZETŐK KEZDEMÉNYEZNEK! A vezetők csatlakoznak az emberekhez. Olyanok, mint a mozdony, visszatolatnak a vagonokhoz, (emberekhez) és magukhoz kapcsolják őket. Ez mindig a vezető felelőssége, sohasem a követőé! Vannak mozdonyszerű vezetők, akik visszatolatnak, és összeütköznek az emberekkel. (Hát ez elég gázos, nemde?)

-A VEZETŐK KAPCSOLATOKAT ÉPITENEK! KAPCSOLATTARTÓ KÉPESSÉGÜK AZOKNAK VAN, AKIK MELEGSÉGET SUGÁROZNAK.  Addig meg sem próbálják vezetni az embereket, amíg nem építettek ki 3 irányú kapcsolatot. (1. Önmagukkal, 2. A feladattal, 3. És legutoljára másokkal, ha az első kettő kapcsolatot ezt megelőzően már kiépítették!

 -A VEZETŐK KARIZMATIKUS SZEMÉLYISÉGEK!

-A VEZETÉS SZINTJEI: 1. A kinevezett vezető, 2. Akinek vannak követői.  3. Akiket olyan vezetők követnek, kiknek vannak követői. 4. Akiket olyan vezetők követnek, akik vezetőket képeznek 5. Olyan VEZETŐ, akit olyan vezetők követnek, akiket a VEZETŐ abban a reményben képez, hogy egyszer majd őt is meghaladják.

-A VEZETŐK ÉRTÉKELIK AZ EMBEREKET

-VÁLTOZTASSUK MEG GONDOLKODÓK
.
-KERESIK, MI A KÖZÖS BENNÜNK.

-MEGÉRTIK, és FELFEDEZIK AZ EMBEREK KÖZÖS VÉRMÉRSÉKLETÉT(szangvinikus,kolerikus, melankolikus, flegmatikus, valamint extrovertált, és introvertált)

-MAGUNKKAL SZEMBEN HASZNÁLJUK A FEJÜNKET - MÁSOKKAL SZEMBEN HASZNÁLJUK A SZÍVÜNKET.

FEDEZZÜK FEL az EMBEREK ADOTTSÁGAIT és KÉPESSÉGEIT.

ÁLLJUNK AZ EMBEREK MELLETT a NEHÉZ IDŐKBEN.
NEM LEHET MEGVÁSÁROLNI AZ EMBEREK SZIVÉT és LOJALITÁSÁT!  KI KELL ÉRDEMELNÜNK ŐKET!

TALÁLJUK MEG a KULCSOT AZ EMBEREK ÉLETÉHEZ!

HASZNÁLJUK az Ő ÉRDEKÜKBEN AZT az ERŐT, AMELY VEZETŐKÉNT a RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLL!

(ERRŐL a TÉMÁRÓL 20 ÓRÁT is LEHETNE BESZÉLNI........)




MAGYARÁZATOK I.
(OKOSKA kérdésekre)


I .A.:Nincs pénzem,nincs időm! Hallottad ezt már valahol? Hát... ez a LÉTEZŐ LEGNAGYOBB HAZUGSÁG, AMIT VALAHA HALLOTTAM. Jó szándékú, tudatlan engem szerető és féltő szüleim hintették el ezt az ÖKÖRSZART az elmémben és én sokáig feltétel nélkül vevő voltam erre. (Egészen addig, míg a feleségemmel nem  találkoztam, ő aztán alaposan átrendezte a terepet és a játékszabályokat. Véletlen volt? Nem! Én vonzottam be, mert úgy gondoltam, hogyLEHETETLEN, hogy az én mindenható MENNYEI ATYÁM ilyen szar életet rendezett be számomra. TE erről hogyan gondolkozol?)  Nemcsak a víz folyik lefelé, hanem Te is! Melyiket könnyebb? Mert azt választod! Te vagy Isten (részhalmaza), korlátlan időt és pénzt kaptál, hogy használd! Korlátlan időd van? A milliomosnak és a koldusnak a nap egyformán 24 órából áll! Mi a különbség?  Minden idő, amit nem fektetsz be, az elpocsékolt idő! A milliomos befekteti az idejét, hova is? Először abba, aki neki keresi az időt és a pénzt, vagyis saját magába. Ahogy változik, egyre több pénzt keres, előbb megvásárolja mások idejét, akik ezen túl nemcsak az idejét hatás többszörözik meg, hanem a pénzét is, erről szól a vezetés! Ezután még több pénzt keres, mert a hatástöbbszörözést egyre fokozza! (Arra biztatlak, ne higgy nekem, olvasd el egy milliárdos: ROBERT KIYOSAKI: A cashflow négyszög c. könyvét, mely a hatástöbbszörözésről szól)

Isten (részhalmaza) = TE vagy az OK, az IDŐ az okozat, a pénz pedig az okozat okozata. Fordítva nem működik, bármennyi pénzed van, nem tudsz újra 15 éves lenni. A magból lesz a fa, és a fa terem magokat, nem a fa lesz egyre kisebb-kisebb és zsugorodik maggá! Te meg akarod spórolni a saját fejlődésed, pedig kizárólag ezért jöttél erre a Földre!

Ezért futószalagon gyártod a kifogásokat!

 A Tudatod nagy részének (A könyvtáros túlélési tapasztalatai, az EGO és a Gyermek=TÚLÉLÉS funkció.) az a dolga, hogy téged semmi ne veszélyeztessen! Van 4 elkötelezettséged:

1. Jól nézzél ki!
 2.Dominálj másokat és téged senki ne!
 3.Hogy igazad legyen!
4.Hogy kényelmes legyél!

 Ez a négy elkötelezettséged a túlélésedről szól, ez az álarcod, ami mögé bújva viszonylagos biztonságban érzed magad. Ez az álarcod akadályozza meg, hogy minőségi életet élj, ezért az életed jelenleg kizárólag a TÚLÉLÉSRŐL szól! Hogy honnan tudom? Onnan, hogy az én életem is 33 éves koromig erről szólt, ekkor Isten kegyelméből halálos beteg lettem, ez térített észre (mint mikor a rossz gyerek pofont kap az őt nagyon szerető szülőtől)

 Ad.B: Tudás - Hit: ülsz a székeden, és ezt olvasod. Ezt tudod, vagy hiszed? Tudod, úgy-e? Kell hinned benne? Nem, mert TUDOD! Miben kell hinned? Kizárólag abban, amit nem tudsz! Én ezt inkább vakhitnek mondanám! Kételkedni EGÉSZSÉGES! A vakhit ópium, elveszi a fájdalom élét! Ezzel nem azt akartam mondani, hogy amit nem látsz, az nincs, hanem azt, hogy kiszakadtál az EGYSÉG - ből, itt vagy a poláris világban, legyen benned egy csipetnyi KÉT-SÉG!

 Ad.C: Remény - Agónia: egymás polaritás párjai (100% Remény = 0% Agónia, és fordítva.)
Képzelj el egy vízszintes skálát: és ezen jelöld be magadat. EZ ÉRZÉS! Ahogy érzed magad ezen a skálán, olyan (kellemes, vagy kellemetlen) élményeket, embereket ,körülményeket vonzol rezonanciával az életedbe, mert minden rezgés!

Ad.D: Szeretet - Félelem ezek is egymás polaritás párai, megint képzelj el egy lineáris skálát és jelöld be magad rajta(0% fél-elem=100% szeretet.(A szeretetnek nem a gyűlölet a polaritás párja, hanem a félelem!) Doubravszki György a Bagolyvár könyvkiadó igazgatója, maga is sikerszerző, 2004-ben kiadta Sikerspirál.c magnókazettáját a vízszintes és függőleges világképről (az
ÉSZ és a SZÍV útja.) Röviden: ha mindkét agyféltekédet használod, az CÉLKERESZTKÉNT funkcionál, és egy sikerspirált indít be nálad, de ha csak az egyiket, akkor nincs a célodra irányítva a célkereszt, nem is éred el! Siker= szabadság és boldogság. (Ezek is polaritás párok.)

Ad.E.: Énkép - Viszony a világhoz: ÖNMAGAD ismerete és szeretete a KULCS! KULCS! KULCS! A tükrökből, amelyek eléd lépnek a világból,

1.MENNYIT ÉRTESZ MEG,
 2. Milyen ÉRZÉSEKET kelt benned,+Mit TESZEL? Az énképről külön fejezetet kell írni, mert ez a MEGOLDÁS mindenki életéhez!

AD.F. Parréto elv (80/20-as szabály) és Harmónia: A számokból majdnem minden kiolvasható!- elsősorban, ami ahhoz szükséges, hogy egyáltalán megtaláld a saját utadat, és elindulj (Még el sem indultál, és nem is tudsz róla.) AZ ELSŐ LÉPÉS, keresd meg a pénzt rá! ISMERSZ OLYAN SZÁNTÓVETŐT, AKI EZT MONDJA: NINCS PÉNZEM VETŐMAGRA? Mi a véleményed az ilyenről? Megosztanád ezt a véleményedet velem?


MAGYARÁZATOK II

II. Csak 3+1 kérdés:
1.Mi az ÉLET: LEHETŐSÉG (1), vagy PROBLÉMA (0)? Miért?
2.Mi a SORS: ESÉLY (1), vagy CSAPÁS (0)? Miért?
3.Ha az előbbiekre (1) a válaszod, MIKOR kell elkezdened e szerint élni? (Elkezdened a saját képzésedet): MOST (1), vagy "HOLNAP"(0)?
+1.Ezért ki a FELELŐS 100%-ban: Te (1), vagy pl.- ul az Isten (0), mert a mag, amit nem vetettél, nem kelt ki?
Kizárólag azokat a kedves olvasókat, akik elolvasták a hülye kérdéseimet, szeretném 3+1 idézettel kárpótolni:

1."Az igazán jelentős csatákat mindig önmagunkkal vívjuk!"

2."Ha nem bizonygatnád, hogy mennyire jó vagy, akkor elfogadnád, hogy mennyire nem vagy jó.
Ha elfogadnád, hogy mennyire nem vagy jó, akkor megélnéd, hogy akkor is jó vagy, amikor nem vagy az. Ha megélnéd, hogy akkor is jó vagy, amikor nem vagy az, akkor megélnéd a saját alapvető jóságodat. Jó vagy! Éld meg!"

3."Vagy, része vagy a megoldásnak, vagy része vagy, a problémának. (Akár úgy gondolod, hogy képes vagy valamire, akár úgy gondolod, hogy nem, mindenképpen igazad lesz.)"

+1."Amikor már megosztottad a másikkal a reá vonatkozó összes jó és rossz véleményedet, akkor majd észreveszed, hogy amit visszafogtál, az, az, hogy "szeretlek".
.
MAGYARÁZATOK III.

III. A kvantumfizika bebizonyította, hogy nincs abszolút igazság: vagyis: bebizonyítok valamit, majd bebizonyítom az ellenkezőjét, és az is igaz. Miért kezdtem el gondolatébresztőket gyártani? Van egy mondás: "Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja."
Mi történik, amikor "tanítok"? Kizárólag nekem van esélyem arra, hogy önmagamat 100%-ban megértsem, mert:
1.Tapasztalataim önmagam tapasztalataival csak nekem egyeznek meg,
2.Az EGO - m önmagammal szemben nem kapcsol be: vagyis, sem a "nem értek egyet", sem az "én ezt már tudom szűrő" ellenem nem hat. Vagyis egyedül önmagamat tudom 100% hatékonysággal tanítani. Ez mindenkire igaz, aki trénerként segít másokat.  Ezért a trénerek mindig gyorsabban fejlődnek, mint a tanítványok. A tréner és a tanítványai között a tudáskülönbség egyre nő.
A trénernek úgy-e vannak segítői? Itt most egyedi tréningekről beszélek, nem Network marketingről (volt szerencsém ebben is kipróbálni magam). A legtöbb tréner fizet a segítőinek a segítségért. De az asszisztáló trénersegítők lehetőséget kaptak a trénertől, hogy tanítsanak, ezáltal ők gyorsabban fejlődnek, mint a tanítványok. Tehát jobb helyeken az a logikus, hogy az asszisztálók ingyen asszisztálnak, cserébe a trénertől tanultakért. Még jobb helyeken az asszisztálók a tanulók díjának többszörösét fizetik a trénernek az asszisztálási, vagyis a gyorsabb fejlődési lehetőségért. Ez a fejlődés azonnali és élményszintű. Semmilyen beszélgetésen, vagy előadáson alapuló vezetőképző meg sem közelíti, egy asszisztáló trénersegéd fejlődésének hatékonyságát. 14 évvel ezelőtt én komoly pénzeket fizettem ezért a lehetőségért, hogy 2 tréningen asszisztálhattam. TE FIZETTÉL VOLNA EZÉRT? ÉN FIZETTEM, és NEM BÁNTAM MEG! Ez eddig logikus és IGAZSÁGOS volt? Mindenki egyetért ezzel? MINDENKI? Ez az IGAZSÁG? Nyugodj meg: ez egy nyerő-nyerő játszma!
Most nézzük az igazság ellenkezőjét! Ki fejlődik gyorsabban?: a MESTER?,vagy a tanítványok? Hát a Mester. Ki profitál a legtöbbet? Hát a Mester! Kinek kéne ezért a lehetőségért a legtöbbet fizetnie? Hát a Mesternek! Megfordítottuk a fizetési rangsort?  Igen! A Mester fizessen a tanítványnak? Nem! Hogyan és kinek fizet a Mester? A legnagyobb Mester, Jézus, hogyan és kinek fizetett? Amikor fényt vitt a sötétségbe, rongálásnak tette ki magát. Akik nem értették, keresztre feszítették. A tréner ugyanígy jár, akik nem értik, "keresztre feszítik". Megvádolják, hogy vizet prédikál és bort iszik. Engem is megvádolt ezzel egy ismerősöm, akivel csak interneten beszélgettem eddig. A feleségemmel kéne többet törődnöm, nem itt írogatni! És jobban kéne őt szeretnem! (Az sem zavarta, hogy a feleségem talán az egyik legboldogabb asszony ezen a Földön!  Teneked mikor mondta azt a feleséged, hogy” Te vagy az egyetlen biztos pont az életemben”? Mondta Neked? Mert nekem mondta! Vedd észre, hogy ez is programozás! Nagyon okos asszony, nagyon, nagyon okos? Nem okos, hanem intelligens!).  A kritikusom szerint: a francba a számmisztikával, az asztrológiával, a kineziológiával, mert ő ezt jobban tudja! A hivatásos személyiségfejlesztő trénereket is megvádolják újra és újra, hogy pénzt kérnek a tanításért!
 Talán ha ingyen lenne, elmennének. Mikor örültél utoljára a napfénynek? És a levegőnek? Ingyen van! Hálás vagy érte? Magától értetődik, igaz? Az Úristen kötelessége, hogy neked ezeket biztosítsa!
Korábban írtam, hogy van valami, amit az Isten sem tud megtenni: hegyet völgy nélkül még Ő sem teremthet! A fizikai világegyetem 7 törvénye szerint, ha teremtesz magadban pozitívot, teremtesz ezzel egyidejűleg magadban ugyanakkora negatívot is! Amikor trénerkedsz, nagyon gyorsan fejlődsz, sok pozitívot teremtesz magadban, és ugyanannyi negatívot. A más emberek rongálnak téged, ha fényt viszel az ő sötétségükbe. Mondtuk, hogy a Te világodban csak te vagy: Az őáltaluk történő rongálásod a te világodban úgy jelenik meg, mint az általad teremtett sötétség visszhangja! 
 Mondtam korábban, hogy egyike vagy annak a kb. 7 milliárd embernek, aki saját Buddha szobrát faragja, te vagy a szobrász és a szobor is. A vésőt és a kalapácsot hívják Sorsnak.
Elárulok egy nagy TITKOT: csak egy véső és egy kalapács van, amit a Sors a kezedbe akar adni és Te nem akarod megfogni, ezért van a Sors kezében, mert te ott hagyod. Tréner az, aki saját magán használja a vésőt és a kalapácsot, és  utánzással tanulsz leghatékonyabban. Ha Te markolod a vésőt és a kalapácsot, akkor a kalapácsütések simogatássá szelídülnek, és a benned lévő Isten szelíd szeretettel mosolyog rád.
Szabad akaratot kaptál, Te választasz! Vagy dolgozol önként és dalolva magadon, úgy, hogy egy vezetőnek belelépsz a lába nyomába. Ha nem utánzol, akkor sodródsz.


Egy változó világban nincs hamis biztonság, amire mindenki vágyik. A tréner a rend és a káosz határán egyensúlyoz. Az élet ritmus, akkor élsz, ha a kilégzést a belégzés követi, és nem, amikor benntartod a levegőt. Ha nem hiszel nekem, próbáld ki! Először kilélegzel, azután tudsz majd belélegezni. Figyeld meg a súlylökőt! Először a súly röppályájával ellentétes értelemben kell mozdulnia, ha nagyot akar dobni!

MAGYARÁZATOK IV.

IV. Hogy mennyire nem értik az emberek egymást, íme, egy példa az életből. Olvasgattam a Számmisztikai blog - bejegyzéseket, és egy hölgy írt köszönőlevelet a trénernek, mely valahogy így hangzott: Kedves P...! Nagyon hálás vagyok Neked, mert szemüveget és mankót adtál Nekem. Nem bírtam megállni szó nélkül, és én válaszoltam a hölgynek a tréner helyett.

A válaszomat szó szerint itt idézem:

Nézz rá egy kisgyermekre, kérlek, nézz rá! Szárnyakkal születünk és púppal a hátunkon halunk meg! MIÉRT, mondja meg Valaki, hogy miért?
A kedvenc mesém gyermekként egy törpéről, egy púposról és egy sántáról szólt. A púpost kérdezgette a törpe, aki boldogan válaszolt. Nem baj, ha elveszem a púpodat?- kérdezett újra a törpe. Majd kérdezgette a sántát is, aki panaszkodott. Ne bánkódj, itt egy púp, mondta a törpe a sántának, és máris ott volt a hátán. Ki vagy TE? EBBEN a világegyetemben MINDEN TE VAGY! Még egyszer elmondom! Senki nem ad szemüveget és mankót neked, SENKI! Még P.... sem! Neked ALANYI JOGON jár minden jó dolog az életben! P.... a szárnyaidat szeretné újra kibontani, annak örülne, ha eldobnád a szemüveget és a mankót.  Minden azzal az egy döntéssel kezdődik, hogy elhatározod, bármilyenek is a körülményeid, TE MOSTANTÓL BOLDOG VAGY!

Segít, ha megnézed a YOU TUBE-on az "Ötperces Vonzás Videók sorozat 7,8,4 epizódját, és Bagdi Bella "Elengedés", és "Csodadalok" videóját.

 Nincs olyasmi, hogy tanítás, csak tanulás van!

Mindenki tanuló, én is. Leghatékonyabban utánzással tanulunk. Aki azt állítja, hogy tanít, az valójában tanul. A mester és a tanítvány között annyi a különbség, hogy a közös szituációból a mester tanul hatékonyabban, és többet.

A magyar tudtommal az egyetlen európai szakrális nyelv, vagyis megőrizte kapcsolatát Istennel. A magyarnak világa van, a világnak világossága, stb.

Röviden leírom, hogy én mit csinálok: Einstein mondta: "Szeretném megismerni Isten gondolatait. Minden más csak részletkérdés."
Erre az alázatra van szükségem. És nyitottságra. Én mindenkinek elmondom, nyitott vagyok, mint Ciccolina.

1.: 14 évvel ezelőtt kitakarítottam a szeméttelepemet, erre való volt a Darnel
(életmód) alaptréning. Egy hétvégén (2 teljes nap) a szeméttelepemről kb. a szemét fele elszállításra került, azóta kapok levegőt.

2.,Elzártam a TV-ben a híreket, csak választások előtt nézem, kb. 2 hétig, hogy lássam a pártok ígéret licitjét, utána csak Megasztárt, és természetfilmeket nézek. Nem engedek be szemetet.
Minden és mindenki programoz, mert a tudatalatti nem szelektál. Más programoz, és én vagyok a felelős! Az erő a tudatalattiban van!

3.,Néhány nap alatt semmi látszólagos fejlődés, de ha valaki minden este olvas csak 15 percet lefekvés előtt, az havi 1 könyv, az 10 év alatt 120 könyv. Hát én nem 15 percet olvastam-olvasok, naponta.

4.,Van élményszint és fogalomszint, a rossz élményeket nem lehet fogalomszinttel felülírni, csak élményszinttel. A Darnel tréning 90 % - ban élményszinttel dolgozik, ezért hatékony.

5., A világ holisztikus felépítésű, mindenki a saját világában él. Bármit tesz, gondol, érez, közvetlen hatással van az egészre, Istenre. Senkiből nincs kettő, mindenki hozzájárul Isten fejlődéséhez. Isten teljes, de nem tökéletes. Ha tökéletes lenne, akkor nem lenne szüksége erre a világra. Azt hiszem, a legjobb hír az, hogy Istennek szüksége van rád, rám és mindenkire.
Isten szeret téged!  Isten a SZERETET! Tulajdonképpen Önmagát szereti. SZERESD TE is ÖNMAGAD! És hasonlatos leszel Istenhez! CSAK önmagadért, a Te világodért vagy felelős! Ne akard a világot jobbá tenni, csak magadat! Ha TE jobb leszel, az egész világ jobb lesz.

Ajánlott szerzők: Thorvald Defthersen, Balogh Béla összes művei, Rhonda Byrne: A titok c. könyve és DVD-je. (Egyenlőre!) Én a helyedben, először megismernék egy csomó új dolgot, utána szelektálnék, nem fordítva.



VÉGKÖVETKEZTETÉS
(Két kérdés és egy óhaj):

 Kedves Barátom! Figyeltél magadra, és észrevetted, hogy bármilyen nagy szar volt az életedben eddig, egyvalaki mindig ott volt az adott szituációban? (TE!) Ez azt (is) jelenti, hogy költözhetsz pl.- ul Angliába, az nem fogja önmagában megoldani a problémádat, mert:

 
TE VAGY a PROBLÉMA, és TE VAGY a MEGOLDÁS is!

 

Önindítás, ahogyan nálam (Szabadi Tibor Gyulánál) működött és a mai napig működik:

1. Az adás és a szolgálat elvének szokásszintű alkalmazása: különösen odafigyelek a Világegyetemmel való aktív energiamérlegemre:
Kinek, mikor, és hol tudok adni?
Mindig van mit adni, és figyelek arra, hogy minden kapcsolatban mindig adjak valamit! Mondhatod azt, hogy te mit adjál, hiszen semmid sincs! Mosolyogj, ingyen van, meg tudsz vele ajándékozni bárkit! Legalább ennyit adj mindenkinek, ha megérdemli, ha nem! A nap szokott azon gondolkozni, hogy Te megérdemled – e, hogy süssön rád? Szerinted, ha csak azokra sütne, akik szerinted megérdemlik, mekkora sötétség lenne ezen a Földön?
2.Az energiacsere szokásszintű viszonzásának elve:
Visszatérő kérdés spirituális segítő trénerekkel kapcsolatban: miért kérnek néha pénzt a tanításaikért? Energetikailag ők egy igényt elégít ki, amellyel sok embernek segítenek - Te pedig kapsz valamilyen segítséget. Valakinek fizetned kell az energiacseréért, akkor is, ha nem is tudsz róla, a világegyetem megcsinálja az egyenleget, és behajtja rajtad. Inkább fizetnél valaki másnak, kamatos kamattal, mint hogy annak a trénernek fizess, aki segít megoldani a problémádat? A világegyetem hitelezői minőségben kamatos kamatszámlát nyújt be mindig! Nem jobb hitel nélkül egyszerre letudni? Az életben semmi nincs ingyen, legfeljebb valaki másnak fizetsz a szolgáltatásért (még a levegőért is fizetsz, a kilégzéseddel, és a széndioxidra, amit kilélegzel, a fák a vevők.)

3. Az elengedés és a ragaszkodásmentesség szokásszintű következetes gyakorlása minden körülmények között:
Az visz negatív rezgési síkra, ahogyan érzel! Ragaszkodsz dolgokhoz, emberekhez, körülményekhez! Foggal és körömmel. Kitörnek a fogaid, és a körmöd is, akkor meg panaszkodsz. Szarul érzed magad, és azt vonzod magadhoz, egyre nagyobb mértékben, amit nem akarsz. Minden, amid van, csak kölcsön kaptad! Nem tulajdonos vagy, hanem bérlő! A tested a ruhád, a házad, az autód, a szerelmed, minden. Színész vagy, álarcot viselsz, és szerepet játszol. Ha ez igaz, akkor mi a baj? Élvezd az első lélegzetvételtől az utolsóig! Legyél jó színész. De te rendező akarsz lenni! A rendező a színházban az Isten! A javaslatom: légy önmagad. Légy jó színész most! Mosolyogj, és helyezd magad a hála állapotába! Mindig van miért hálásnak lenni! Van kezed, és lábad?  Vannak, akiknek nincs? Látod, mennyire egyszerű hálásnak lenni. És már meg is fordult veled a Te világod! Ha így kezded a napot, és figyelsz egy icipicit arra, hogy naponta többször a hála állapotába hozd magad, nemsokára lehetetlen lesz, hogy rossz dolgok történjenek veled. A hála állapota és az elengedés a kulcsok az életünkhöz, hogy szokássá tegyük! És a TV nézés, hogy szokásszinten hanyagoljuk! Nem azt mondom, hogy könnyű, hanem azt, hogy megéri kipróbálni most! Hozz egy döntést, és tégy egy jelet, hogy napközben emlékezz rá! Így lesz a legelőrevivőbb szokás az életedben! Itt és most tudsz változtatni a programozásodon.

4. Gyermekként - a figyelem, és a kreativitás állapotában - kíváncsian újra, és újra rácsodálkozni a világra, - évente legalább 2x olvasd el a Kis herceg - et -, ugyanakkor felnőttként tudni dönteni és ezért felvállalni, hogy az én életemben mindenért én vagyok a felelős



  Ha még mindig úgy gondolod, hogy a hülye halandzsámat olvastad, nem kéne ezen elgondolkoznod a saját érdekedben? Ha megteszed, már megérte elolvasni. (Vannak, akik ma is így gondolkoznak:" Nem írok, nem olvasok, én magyar nemes vagyok!" És panaszkodnak: Minden rossz, és viszket mindenhol!)
Csak 3 olyan embert keresek, akibe szorult annyi alázat az önmagában lévő Isten iránt, hogy hajlandó legyen változni, tanulni, fejlődni. Jelenleg már vezető, vagy vezetővé akar válni egy olyan rendszer segítségével (Network Marketing), amely a legprofibb vezetőképző a világon. (A legprofibb azért, mert sok millió ember jobb élet utáni vágya működteti, öröme, bánata gazdagítja nap, mint nap.) Aki önként hajlandó egy másik tanuló (én) gyakorlati tanácsait megfogadni, alárendelni az EGO - ját a saját céljának, (ha van saját célja), megragadni ezt az eszközt itt, és MOST, és belelépni a lábam nyomába. (Tudom, hogy nem egyszerű játék a fejedben, hogy eldöntsd, hogy egy ilyen hülyét, mint én, fogsz ezen túl követni!) Ezért, ha belevágsz ITT és MOST, (Csak a Most létezik!), akkor minden tiszteletem a TIÉD!
Ez volt –tényleg csak dióhéjban – annak a leírása, hogy hol tartasz most. (A Csernus horoszkóppal kiegészítve teljesebb képet kapsz.) Kérdésem a következő: Jó ez Neked? Szereted az életedet annyira, hogy képes legyél a seggedet felemelni a földről, és elindulni velem? Kinyújtom feléd a kezem, elfogadhatod, vagy elutasíthatod. Ez nem egy edzőmeccs a futballpályán, ez itt a NAGYBETŰS ÉLET! Az Élet nem küzdelem, és nem nehéz! Te teszed nehézzé saját magadnak!  Ha nyomod a falat, akkor a fal visszanyom! Mindenkinek megvan a saját fala, amelyhez ragaszkodik és görcsösen nyomja, mert azt hiszi, hogyha elengedné, akkor a fal rádőlne. Engedd el a rohadt faladat, engedd el végre! Az Élet Isten szándéka szerint SZABADSÁG, BOLDOGSÁG és SZERETET! Van választási lehetőséged! (Később azt is elmondom, hogy hogyan!) Hozz végre egy döntést, hogy Emberhez méltó életet akarsz élni, és megfizeted az árát, bármi legyen is az!(Ezt hívja a szakirodalom vonalon túli döntésnek.) És soha, soha, soha ne add fel!
 Később rá fogsz jönni, hogy MOST volt életed (egyik) legszebb napja (és nem is tudtál róla)! 


Utóirat (Egy üzleti ajánlat tőlem, Neked.)
A FANTOM szponzorról


  A VILÁG MIÉRTJÉT megmutatják a trendek. A legdinamikusabb jelenleg a telekommunikációs trend!
Hogy miért érdemes pont erre kiemelkedő figyelmet fordítani? 1. Mert mindenki ezt használja! 2. Mert ITT és MOST ebbe be lehet kapcsolódni! Egy 1 trillió dolláros üzletágba most az ACN révén bele lehet kapcsolódni, gyakorlatilag milliós nagyságrendű tőke nélkül! Ha van egy okod, akkor lesz 81250 Ft-od a regisztrációra és 47500 Ft-od egy képtelefonra, és 2.550 Ft havidíjért majdnem korlátlan lehetőséged üzletépítésre, utazási és telefonköltségek nélkül. Te felfogtad, hogy miről szól ez az ajánlat? Te tényleg felfogtad? Nem hiszem! Ha felfogtad volna, akkor kezedet - lábadat törve rohannál hozzám a lehetőségért, mint a mérgezett egér! Inkább dolgozol 50 évet? A Te sorsod, és a Te életed!

A cég, melynél független képviselő vagyok, jelenleg 23 országban van jelen. Fokozatosan nyitja meg a lehetőséget a világ országaiban. Ha a te országodban már megnyitotta ezt a lehetőséget, akkor mire vársz még? Regisztrálj be egy szponzorhoz, és indulj el. Megfigyelted, hogy mindig MOST van? Most van a legmegfelelőbb alkalom, hogy elkezd! Várod Isten mannáját az égből? Ez a létező legnagyobb lehetőség mindenkinek, aki hajlandó változni a jobb élet reményében. Tudom, hogy Te utálsz változni. De nem utálsz szegénynek maradni? Én sem szeretek változni. De a változás az egyetlen ok, amiért ezen a sárgolyón vagyunk. Isten ezzel bízott meg bennünket. A holisztikus világot olyanná teremtette, hogy a részhalmazai fejlődése révén fejleszti magát. Te lehetsz büszke Istennek erre e legnagyobb bizalmára, amit beléd vetett, vagy elutasíthatod. Ez a Te döntésed, és vannak következmények.


Miért van olyan elképesztően rossz híre az MLM üzleteknek? Miért van az, hogy amikor elhangzik az, hogy MLM akkor egyesek felállnak, és elmennek a marketingtervről?
Miért van az, hogy amikor elhangzik az, hogy „legyünk pozitívak” akkor mindenki, aki ezt hangoztatja, ezt saját magán kívül érti? Mert úgy - e, ő pozitív, a többiek, azok negatívak, azoknak kell változni! És ha ők megváltoznának, - amire természetesen nem hajlandók – akkor kolbászból lenne a kerítés, addig pedig jogunk van baseballütővel addig csépelni az illető negatív rohadék fejét, amíg átvált pozitívra.

Ez a direktmarketing stílusa, a kereskedő stílusa, és beidegződése. Most van itt a lehetőség, hogy bedaráljuk, most van itt a lehetőség, hogy kinyissuk a pénztárcáját, van a rohadéknak pénze, csak ül rajta, pedig, ha eladom neki ezt az edénykészletet potom félmillióért, 30 % üti a markomat azonnal, mennyi is ez? Hiány van mindenből, és ha nem tudok eladni, akkor felkopik az állam! Ez félelem!

Azt bizonygatjuk, hogy az MLM nem direktmarketing, és mi nem vagyunk ügynökök! Közben a testbeszédünk olyan hangosan kommunikálja, hogy mi magunk vizet prédikálunk, és közben bort iszunk, hogy a jelölt, ha észnél van, hanyatt – homlok menekül. Persze, próbáljuk megtéveszteni bizonyos gyorsasági és egyéb bónuszok, a pénz sűrű emlegetésével. Ha kifogásai vannak, akkor persze, ő egy hülye köcsög, nekiesünk, hogy ha az üzletről nem is, - mert arra nem hülye köcsögöket keresünk, - de arról mindenképpen meg kell győznünk, hogy kinek van igaza, és egy ilyen hülye köcsögnek, mint ő, hol a helye, mert ezt kívánja érzékeny lelkünk.  Nekem rémlik valami: egy Ady Endre nevű költő: A magyar ugaron c. verse. Vajon kiről beszélt? Biztosan nem rólunk, hiszen még meg sem születtünk akkor…

„Az MLM-ben is csak az a dolgotok rohadékok, hogy megírjátok a névlistátokat és ömlesszétek az embereket, én meg majd mondom a marketingtervet. Hű, mennyit dolgozok, ezek meg csak kifogást keresnek, és nem hoznak embert, pedig, ha mindenki csak egy embert hozna! Most már ideje, hogy a többiek is kiálljanak… De tanuld ám meg a marketingtervet, mert ha nem úgy mondod szóról – szóra, ahogyan én, azzal kárt okozol a cégnek és nekem. Ez egy profi cég, nem engedheti meg magának, hogy színvonal alatti előadásokat tartson valaki… Meg ezt a N 21 – es dumát az álmokról jobb lesz, ha sürgősen elfelejted, mert bemószerollak a központban, és ki leszel zárva, mint a nép ellensége… Fel is út, meg le is út… Azt, hogy vezetőire elviszlek még egyszer, azt meg aztán végképp felejtsd el.”

Tudat alatt kommunikálunk 97 %-ban. (400 milliárd bit/ sec. információ éri az agyat, ebből 2000 bit/sec. a tudatos.) Mit gondol tudat alatt a szponzorált? Vigyázat, ügynök a láthatáron! Fel az energiapajzzsal! Ez energiavámpír, aki abból él, hogy leveszi rólam az energiát! Mivel nem tudok ellene védekezni, szégyen a futás, de hasznos. (Nagy gyakorlatom van ebben, sokszor csináltam ilyet korábban, mert nem értettem, hogy mi folyik itt!)

Képzeljünk el egy szeretet lineáris skálát. Az origóban a 0 szeretet, (félelem) és tőle távolodva tart a szeretet a végtelenhez. Így közeledünk Istenhez. A szeretet polaritása nem a gyűlölet, hanem a szeretet hiánya, a félelem.

A fény polaritása a sötétség, nem más, mint a fény hiánya.

A Network Marketing a világtörténelem legnagyobb lehetősége. Aki erre egy igazi, hiteles példa, az a Názáreti Jézus. A termék neve: Evangélium= Jó hír. Bár a termék közben elferdült és megzápult, a rendszer erejét mutatja, hogy közel 2000 év elteltével, ez e létező legnagyobb üzlet a világon. Az üzlet alapítójának, Pál apostolnak még életben sem kell lennie, vígan működik nélküle! 

Jézus önmagán dolgozott. Felhasználta az embereket, mint tükröket önmaga tökéletesítésére. Mindenki mindig önmagán dolgozik a világba is és a Network Marketingben is.

Az üzenet számomra a következő: Ha valaki ezt megfelelő szintre gyorsan felépíti, azt nem fogja tudni kontrollálni sem a saját országának kormánya, sem a nemzetközi gazdasági helyzet. Ha közben az illető még képzi is magát, 5 évi jövedelem elegendő, hogy befektetései révén teljes anyagi függetlenségre tegyen szert, utána a cég jövője sem lesz számára korlát. Ezért elfogadhatatlan az, amikor valaki nem táplálja minden nap az agyát CD –kel, könyvekkel és találkozókkal. Az ilyen ember kiírja a falra: „Majd holnap eszünk”. Kérdés: Az agy nem éhes? Az nagyon nagy baj!

Én, mint szponzor, kötök egy szerződést azzal, akit behozok a hálózatomba. Azt ígérem neki, hogy biztatni, és támogatni fogom. Kéz a kézben segítek neki előbányászni az ő álmait, (amelyeket többnyire jó szándékú szülei, vagy más álom tolvajok elraboltak, olyan régen, hogy már nem is emlékszik.) és együtt megvalósítjuk. Azért segítek neki az ő álmait megvalósítani, mert megértettem, hogy a Network Marketing arról szól, hogy az én álmaim akkor fognak megvalósulni, ha elegendő embernek segítettem, hogy az álmai megvalósuljanak.
Ha én elkövetem azt a hibát, hogy csak egyetlen egyszer bírálok valakit, mert engedek azon ösztönömnek, hogy bebizonyítsam, hogy milyen egy hülye a másik, mindenki, aki ezt hallja, tudat alatt tudni fogja, hogy megszegtem a szponzori megállapodást és egy hitvány alak vagyok. A tekintélyemet, amelyet mások bizalma révén ajándékba kaptam, arra használtam, hogy elvegyem a másik ember mentális energiáját. Hogy ezt tudatlanságból, építő jellegű bírálatnak álcázva teszem, vagy féltékenységből, a hiánytól való tudattalan félelmem által motiválva, az teljesen mindegy a bizalom és a másolódás szempontjából.

A javító szándék megnyilvánulásának egyetlen lehetséges útja a kérdezés, mert az nem személyeskedő, és nem bántó. A Network Marketingben a szponzor szerepe a hivatásos biztató és bátorító személyes edző szerepe.


Az egyetlen dolog, amiért az emberek embereket követnek, az a szeretet utáni vágyuk. Szeretni, és szeretve lenni, ezáltal visszatérni még itt a Földön Istenhez. Minden más csak magyarázat.

Az emberek, emberek miatt jönnek el a marketingtervre, nem telekommunikációs trend, vagy antioxidánsok miatt. Keressük az elveszett paradicsomot, amelyből kiűzettünk. Várunk valakire, aki visszavezet oda bennünket, és szeretetével betölti a tátongó űrt a lelkünkben. És reménykedünk, hogy még itt az életben megtaláljuk ezt az embert.

Azért nem találjuk, mert rossz helyen keressük! Csak bele kell néznünk a tükörbe, és meglátjuk. Meglátjuk azt az embert, aki kivezet bennünket a káoszból! Aki maga a szeretet! Aki gazdaggá tehet bennünket. Aki bölcsebbé tehet bennünket. Ne a külvilágban keressük, mert bennünk van! Egészen közel. A bennünk lévő Isten az, akit keresünk. Csak ott találhatjuk meg, sehol máshol!

Építő jellegű bírálat nem létezik! Mindig, minden bírálat destruktív! Aki bírál, az ezt kommunikálja: „Én nem hiszek benned. Én önmagamban sem hiszek. Egy ilyen idiótára pocsékolom az időmet, mint amilyen te vagy. Nem is tudom, hogy miért teszem. Valószínűleg a nemes lelkem az oka. Az áldozat, amit érted teszek, feljogosít arra, hogy parancsolgassak neked. Jó lesz, ha csipkeded magad, és igyekszel nekem megfelelni. Ne felejtsd el, hogy nem te szartad a spanyolviaszt! Vagy azt csinálod, amit én mondok, vagy azt csinálod, amit én mondok!”

Te ismersz valakit, aki ezt akarja másolni? Én nem! Ha nem hiszel nekem, akkor nézd meg a TITOK („The Secret”) c. filmet még egyszer. Ha még mindig nem érted, akkor még egyszer, és még egyszer, és még egyszer… Addig nézd, amíg… amíg el nem jutsz a mélyebb megértéséig. Én kb. 50x láttam. Nem állítom, hogy teljes mélységig értem. Egy dologban biztos vagyok: minden, ami ösztönös, az a félelem és a hiány szülötte. Az a dolgunk, hogy szeretetté változtassuk. A szeretet kohói vagyunk ezen a földön. De csak abból tudunk adni, ami bennünk van. A szeretet a legmagasabb rezgés, a legnagyobb energia.

Kétféle úton juthatunk hozzá: 

1.Vagy elvetjük, - mint a magot - odaadjuk valaki másnak, és a vetésből többet aratunk.  Belső erőnkre támaszkodunk, hiszünk önmagunkban és másokban. Ez a szeretet útja.  
2. Vagy magunkat építő jellegű bírálónak álcázva elraboljuk mások mentális energiáját ellenszolgáltatás nélkül. Ez vezet a háborúkhoz, a kirekesztéshez, és a gyűlöletkeltéshez.  Ez a külső erő, a körülmények, az áldozatszerep útja. Ez a félelem útja.

És most jön a számomra nagyon nehéz rész: vajon miért kapok én 18 éve mindig ilyen szponzorokat? Hát azért, mert 2011. januárig én is egy ilyen szponzor voltam! A hasonló a hasonlót vonzza elv alapján (A vonzás törvénye) a szponzoraim segítettek nekem, engem tükrözve, hogy meglássam és megismerjem önmagam.

Mindenki tanítómester, és az egész világegyetem segít nekem önmagam megismerésében.

Nincs hát jogom senki másnak a szemére vetni semmit és okom sincs haragudni senkire. Inkább hálásnak kell lennem az önismeretemben nyújtott felbecsülhetetlen segítségért mindennek és mindenkinek.

A számítógépesek mondják, hogy ha szemét megy be, akkor szemét jön ki! Itt a megoldás! Amiért mindenki felelős, az a hozzáállása. Meg kell állítanunk a szemétáradat korlátlan befelé áramlását. El kell zárnunk a televíziót!

És táplálnunk kell a lelkünket pozitív gondolatokkal! Nem megoldás az, hogy nincs időm erre, majd holnap eszünk!

Van elég szeretet. Van elég öröm. Van elég mindenből!

Te választhatsz. Szerencsére, ez egy bölcs világegyetem.

Semmi nincs következmények nélkül! Válaszd a szeretetet!


Rengeteg rendszer van, amely névlistáról dolgozik, hideg és meleg meghívási technikákkal telefonos meghívást alkalmaz, prezentációt tart, és ennek végén zárással realizálja a befektetett munkát. Mindezekre oktatják is az üzletkötőiket, nem kis pénzért. Ez, a pénzügyi tanácsadók, az edény- és porszívó ügynökök, vagy összefoglaló néven a direkt marketing – üzletkötők sikerköre.

A Network Marketingben nem egy ilyen sikerkör van, hanem három. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egymásra épül, mint a hagyma héjai. Ne kövesd el azt a hibát, amit én számtalanszor elkövettem, hogy amit én 15 év alatt megtanultam, azt 1 óra alatt akartam – szó szerint beleverni – az új üzlettársaim fejébe. Elmenekültek! Mindenki pánikszerűen menekült, mintha melléjük állt volna egy 10 tonnás billenős teherautó, és rájuk billentett volna 10 tonna kavicsot. Mit csináltam erre én? Hoztam egy 40 tonnás teherautót, tele kaviccsal, és melléjük álltam, hogy rájuk billentem….Ez, több mint vicces, igaz?

Először a külső sikerkört kell oktatni: 1. Álmok, ebből tervezéssel lesznek hosszú távú,(3 – 5 éves), középtávú, (éves és havi), és rövidtávú, (heti és napi, órákra lebontott) célok. A célokat az álmoktól nemcsak a határidők, hanem a felbontás is megkülönbözteti. Ahogy egy elefántot nem lehet egészben megenni, hanem fel kell darabolni, úgy egy nagy álmot is részcélokra kell bontani, hogy megvalósuljon. 2. Névlista, melyre szelektálás nélkül mindenkit felírok. Minden profi írott névlistáról dolgozik mindig. A legtöbb sikertelen ember ezt megspórolja, nem írja le, ezzel aláírja saját halálos ítéletét. Nem érti, hogy miért kell, ezért úgy gondolja, nem fontos. 3.Meghívás, amely soha nem több egy időpont egyeztetésnél. 4. Marketingterv, ami, ha jó, egy személynek soha nem több, mint  15 perc, és sok embernek tartva soha nem több, mint fél óra. Itt a kevesebb, mindig több! 5.Hogyan tovább találkozó, és az új induló indítása. Itt kérdezéssel a jelöltre bízzuk, hogy döntsön, leíratjuk az álmait és a névlistáját, elpróbáljuk vele a meghívást. Helyszínt és időpontot egyeztetünk a következő találkozóra.

Néhány napon belül az új induló meg kell, hogy ismerkedjen a középső sikerkörrel: Ez a tanítható hozzáállás és az alázat témaköre. Könyvekből, CD – kből, számítógépes blogokból és találkozókból tanulunk, nem egymást okítjuk, mert azzal lekorlátozzuk, hogy soha nem lehet jobb, mint mi. Kell 3 diploma ahhoz az intelligens mozdulathoz, hogy nyújtom felé a CD –t vagy ezt bárki, esetleg egy analfabéta is meg tudja csinálni? Mekkora üzletünk lesz, ha ezt a módszert alkalmazva bárki tud másolni bennünket,(És önmagunkat megtöbbszörözve több ezer CD tanítja a hálózatunkat, amit már nem mi mozgatunk a saját költségünkön, hanem valaki más?), és mekkora, ha mi magunk tanítjuk? Milyen messzire ér a kezünk az egyik, illetve a másik esetben?

Egy két héten belül az új induló meg kell, hogy ismerkedjen a harmadik, a legbelső sikerkörrel, ez a szeretet, a tisztelet, a buzdítás, és az elismerés témaköre. Az emberek dolgoznak pénzért, és dolgoznak elismerésért. A legbelső sikerkör a felépítés, a konzultáció és a nem keresztvonalazás témaköre.(Gondolatébresztő 21 –es.) A legbelső sikerkör nélkül is lehet hálózatot építeni, de ez olyan lesz, mint a homokra épített kártyavár. Ha stabil, generációkon át magadnak passzív jövedelmet termelő hálózatot akarsz felépíteni, akkor ezt a legbelső sikerkört kell neked nagyon, de nagyon megérteni és alkalmazni.


A felépítés ereje a hülyeség elleni harcban

Állandóan döntéseket kell hoznunk az üzletépítés során és döntéseink hibalehetőségeket rejtenek. Értelmünk azt súgja nekünk, hogy nekünk van igazunk, és a mi döntésünk helyes. Nem csak nekünk, de másoknak is ezt súgja. Sokszor nem egyezik a véleményünk a szponzorunkkal, hogy mi a helyes cselekedet, és sokszor nem egyezik a véleményünk erre vonatkozóan az alsó vonalainkkal sem. Mit tegyünk, ha nem egyezik a véleményünk?

Ha Network Marketing hálózatot építesz, előbb, vagy utóbb hülyeségekkel fogsz találkozni. Alattad és feletted szponzorok tevékenykednek, akik emberek. Te sem vagy tévedhetetlen, és ők sem azok. Hogyan tudod elkerülni az olyan súlyos horderejű döntéseket, amelyek a szakadékba vezetnek, és hogyan tudsz meddő viták, harag, kicsinyesség és egyéb problémák ellen védekezni? Alapvetően úgy, ha Te mindig pozitív gondolati energiát sugárzol ki, és minden konfliktushoz pozitív módon viszonyulsz. Nem engeded a benned lévő ösztönös negativitásnak, hogy agresszív módon megnyilvánuljon, de nem is fojtod el. (Ha elfojtod, az a legrosszabb, mert kontrollálhatatlanná válik, és a létező legváratlanabb módon fog belőled úgy kitörni, hogy Te magad is meg fogsz lepődni rajta.)

Pozitív energiát akkor sugárzol, ha mindig mindent és mindenkit felépítesz. (Ha nem érted, hogy én mit értek FELÉPÍTÉS alatt, akkor kérlek, olvasd el a Gondolatébresztő 21. második részét.) Minden, amit felépítesz, és mindenki, akit felépítesz, az energiát kap tőled arra, hogy építse az üzleted: A felső szponzor, az alattad levő szponzorok, a találkozók, a könyvek, a pozitív CD –k, stb. A felépítéssel emberek figyelem – folyamát irányítod az illető tárgyra, személyre, vagy folyamatra, vagyis a figyelem terelőlapátjának a szerepét játszod. Minden, amit, vagy akit elmulasztasz felépíteni az üzletedben, azt leépíted: azt sugallod a felépítés elmulasztásával, hogy nem fontos, nem érdemel figyelmet. (Mivel minden tudatalatti szinten automatikusan másolódik, amit csinálsz, és tudatosan pedig jóval gyengébben, amit mondasz, a felépítés a legerőteljesebb, leglényegibb része az üzletednek.)

Ha szokásszinten gyakorlod a felépítést, akkor mi fog történni?

1. Általában majdnem mindig a szponzorodnak lesz igaza, és Te is, és az általad szponzorált emberek szokásszinten elkezdik másolni a szponzort. A szponzornak általában nagyobb üzlete van, mint neked, ezért a Te sikered a legjobb úton halad.

2. Amikor kiderül, hogy a szponzorodnak mégsem volt igaza, és Te fegyelmezetten megcsináltad, amit a szponzorod tanácsolt, még abból is pozitívan fogsz tudni kijönni, mert az emberek látni fogják, hogy Te milyen klassz ember vagy, hogy még akkor is hallgattál a szponzorodra, és megcsináltad, amit mondott, amikor hülyeségnek látszott. Ezzel eléred azt, hogy emberek megcsináljanak valamit az üzletedben, amit nem értenek, pusztán azért, mert téged másolnak. És valószínűleg később rájönnek, hogy neked, a tapasztalt szponzornak volt igazad, és ők, a kezdők tévedtek.

Mikor ne hallgass a szponzorodra, és jelezd a feletted lévő felső szponzornak, hogy probléma van? 

Egyetlen ilyen eset van: ha rájössz, hogy ő nem ugyanabban az üzletágban tevékenykedik, ami a cégetek üzletága. Három variáció lehetséges:

1.Valaki a bolti kiskereskedelmet belekeveri az értékesítési folyamatba.

2.Valaki direkt marketing tevékenységet folytat úgy, hogy az alatta levőket is erre akarja erőszakosan kényszeríteni.(Ez a leggyakoribb, és a legnehezebben felismerhető, mert az, aki ezt játssza, meg van győződve arról, hogy ő Network Marketing tevékenységet folytat, közben pedig 20 – 30 éve direkt marketingből él és szokásszinten ez olyan természetes neki, mint a lélegzetvétel.  A direkt marketinges az energiavámpír stratégiája. A direkt marketinges energiamérlege mindig negatív, mert azonnali teljesítménykényszere megbontja az egyensúlyi állapotot. Valahonnan energiát kell szereznie, és ezt mindig a körülötte lévő emberekből nyeri „építő jellegű” bírálatnak álcázott energia lehúzással.)

3.Valaki a piramisjáték szabályai szerint játssza a játékot: indokolatlan készletfelhalmozásra buzdítja az alatta lévőket az azonnali haszon érdekében, nem törődve a hálózati tagok pillanatnyi gazdasági teherbíró képességével.

A fenti három eset közül bármelyik ellentétes a Network Marketing iparág alapelveivel, zavart okoz a rendszerben is, és a fejekben is, és mint ellentétes elem, lejáratja nemcsak a céget, hanem az egész iparágat. 

Bármi ilyet észlelsz, haladéktalanul jelezd a felső szponzorodnak!

Ha a felső szponzorodat korábban felépítetted, ez remek, a puszta jelenléte, anélkül, hogy a döntőbíró szerepét játszaná, elegendő a konfliktus hatékony kezeléséhez. Van elegendő tekintélye és a konfliktus kialszik, még mielőtt kiterjedhetne. Ha a felső szponzorodat időben (jóval korábban) nem építetted fel, akkor sajnos nincs segítséged a konfliktuskezelésre, Te nagy valószínűséggel szintén nem vagy felépítve, neked sincs meg az erőd a rendcsináláshoz, és a csoportod: BANG –felrobban és elszáll!
Készülj fel rá, hogy az alattad és feletted lévő emberek előbb, vagy utóbb hülyeséget fognak csinálni, és a dolgok előbb vagy utóbb rosszul fognak menni!

Hogyan készülj fel erre?

Szokásszinten gyakorold a felépítést, mindenre, és mindenkire kiterjesztve az üzleti életben!

És mindenek előtt:

Építsd fel a felső szponzorodat, még azelőtt, hogy életbevágóan szükséged lenne rá!

A felépítés négy lényegi része bemutatáskor:

1. X éve ismerem,
2.Szeretem, mert szeretet van benne... ,
3. Nagyszerű üzletember,(üzletasszony),
4. Aki itt és most valami fontosat fog mondani.

Amikor propagálod, hogy ki tartja a marketingtervet, soha ne az üzletet, hanem mindig a marketingterv tartóját propagáld!

Az emberek nem jönnek el antioxidánsok, vagy telekommunikációs trendek miatt a marketingtervre. Ha nem az előadót propagálod, hanem az üzletet, akkor nem jönnek el!

Ez az EMBEREK üzlet!





Almási János:  Tréming E Könyv.pdf
Letöltés · 

Én mérnökként rendszerszervezésből ezt tanultam:
Ha a rendszer egy eleme megváltozik, akkor a teljes rendszer megváltozik...

Ha a rendszer egy eleme megváltozik, akkor a teljes rendszer megváltozik...

Hát ezért nem érti senki az ACN-ben, hogy miről beszélek. 4 alapvető dolog hiányzik, és senki nem érti, hogy ez hiányzik. 

Vannak akik a N21-ből jöttek, és ezt tanulták ugyan, de mivel nem hallgattak elég CD-t, és elégszer, nem értették meg...

Vagyis ha 1 dolog hiányzik a rendszerből, akkor az működési zavart okoz, és nem hozza a teljesítményt…
Ha 3-4-5 dolog is hiányzik, akkor teljesen más a két rendszer…
Mindenesetre érdemes elgondolkodni azon, hogy Jim Dornan hogyan csinálta meg Japánba amerikai létére azt a 200 mély lábát, amelyben 1 millió ember, és 50 nél több magas szintű vezető van!
Tanítható, alázatos embereket talált, akik nyitottak voltak a lehetőségre… A lehetőség mindig kopogtat, de akinél kopogtat, az nem nyitott…

És lehet beszélni csalásról, mindig, amikor valaki valamit nem ért...


Ha messze laksz tőlem, netán még különböző nyelvet is beszélünk, lehetek én a Te FANTOM szponzorod. Te biztosan azt gondolod, hogyha nincs kéznél a szponzorod, akkor ez hátrány. Hadd biztosítsalak arról, hogy ez a létező legnagyobb előny az MLM üzletépítésben. Az embereid a Te szponzorodat mindig olyannak látják először, amilyennek te propagálod: Ha nagyszerűnek, akkor egy ideig van egy nagyszerű szponzorod, majd rájönnek, hogy ő is „emberből” van, tele hibákkal. És Te is rájössz erre, kivéve, ha nincs állandóan a szemetek előtt. Ha nincs állandóan a szemetek előtt, akkor nagyon könnyen fel tudod építeni, mint a legnagyszerűbb embert ezen a Földön. És az is marad, mert ha nagyon ritkán találkoztok, az megszépít és ünnepélyessé tehet mindent.

(Gondolkozz el azon, hogy kinek az érdeke, hogy a szponzorod úgy legyen felépítve, hogy ő a legnagyszerűbb ember ezen a világon: A szponzorod érdeke, vagy a tiéd? Szerintem a tiéd! Miért?)

Ha a szponzoroddal egy városban laksz, (Vagyis nem FANTOM szponzorod van,) és mondja neked, hogy hozz jelöltet a marketingtervre, de ő nem hoz jelöltet a marketingtervre, hanem arra vár, hogy majd te hozol, akkor te sem fogsz hozni, mert látod, hogy ő nem hoz. Minden mindig másolódik, az egész egy tudattalan folyamat. Soha nem azt másolod, amit a szponzorod mond, hanem mindig azt, amit csinál. A te csapatod is azt másolja, ösztönösen, amit te. Minden jót elmondhatsz a szponzorodról, és ha nem látják, akkor az, az igaz, azt másolják, amit mondasz.  Ha látják a szponzorod, akkor azt másolják, amit látnak. Ha azt mondja a szponzorod, hogy te menj a találkozókra, de ő nem megy, akkor…. Kérlek, fejezd be te ezt a mondatot. Ha be tudod fejezni, akkor érted a két alapelvet, (bizalom, és másolódás), amelyek működtetik a Network Marketinget. Ha érted az alapelveket, akkor azt is érted, mekkora akadály egy rossz szponzor.

A rossz szponzorodnál is van azonban egy sokkal nagyobb akadály, és ez te vagy, aki nem tiszteled a szponzorod, és aki azt gondolod, hogy jobb vagy, mint a szponzorod. Ha ezt gondolod, akkor ez fog másolódni, és mindenki a te hálózatodban nem fog tisztelni téged, és azt fogja gondolni, hogy jobb nálad. Akkor ez nem egy csapat lesz, hanem egy kaszás – kapás csürhe, amivel nem fogsz tudni még csatát sem nyerni, nemhogy háborút. Erre az a megoldás, hogy mivel alulról építkezünk, mindig adj akkora tiszteletet az alsó vonalaidnak, amekkorát te szeretnél kapni saját magadnak. „Miként akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akként cselekedjetek azokkal.” Lukács evangéliuma,6.31.

Ha van egy FANTOM szponzorod, ő olyan lesz, amilyennek megálmodod, és amilyennek propagálod. Csak a FANTOM szponzor tud emberi hibáktól mentes lenni. Az ő emberi hibái soha nem rombolják le azt, amit Te felépítettél.(Mint ez már nálam korábban néhányszor előfordult.) Gondold csak meg barátom: Neked bőven elég a saját EGO-dal megküzdeni, vagy szeretnél még a szponzorod EGO-jával is harcolni? Mert van neki, abban biztos lehetsz! Melyiket akarod? Ha fel akarsz építeni egy gigantikus ACN üzletet, arra a létező legnagyobb segítség ez a blog, és egy fantom szponzor, akiről saját önző érdeked által vezérelve csak jót mondasz,(Minden másolódik, ez is.) határ a csillagos ég, és egyetlen korlátja a saját fantáziád. Ő biztosan nem veszi le rólad az energiát „építő -” és „jó szándékú” bírálatával, hanem hálás az ajándékként, hogy vagy neki, forgalmat hozol neki, buzdítani fog, és mentális támogatása miatt megnő az önbecsülésed, hálás vagy az akadály nélküli támogatásért és interneten tanítható vagy.

Én születésem óta öntörvényű vagyok, és állandóan bírálatok kereszttűzében vagyok. Néha úgy lehúzzák rólam az energiát csupa „építő szándékból”, hogy egy hétig csak nézek ki a fejemből. Az emberben az, a 4 fő ösztön van, hogy 1. jól nézzen ki, 2. dominálni akar, 3. igaza legyen, 4. kényelmes legyen.  Ezeket építő szándéknak álcázza.   Ha fantom szponzorod van, ezzel a 4 fő akadállyal nem kell számolnod. Néha úgy éreztem a szponzorom „támogatását”, mintha szemben állnék egy 300 kg-os hólabdával, amit egy hegyi gorilla görget nagy sebességgel a hegyoldalon lefelé egyenesen felém. A legtöbb szponzor nem tudja, hogy az emberek annak ellenére lépnek be a hálózatban és maradnak bent, hogy ő úgy bánik velük, mint ahogy az elefánt forgolódik a porcelánboltban.


És az igaz barátaidat keresd meg, és szponzoráld, akikkel jó együtt lenni. (Tudom, hogy ilyen nagyon kevés van!) Akkor lesz több igaz barátod, ha az egyik legfőbb célod, hogy Te egy igaz barát legyél! Tudod, minden másolódik tudatalatti szinten. Szükséged van egy barátra? Gratulálok, éppen most találtál egyet.



http://www.youtube.com/watch?v=--3XGFLyxKs&feature=related


Ha meg akarod tudni, hogy milyen ISTENI parancs a magyarság alapja, hallgasd végig sorban Villás Béla videóit:
http://www.youtube.com/watch?v=ApFaTkhAebQ&feature=player_detailpage

Arvisura:

http://www.youtube.com/watch?v=oed8xNPx_Qg&feature=related






Elérhetőségeim: Lakás: Győrben. Tel.:+3630/4847121 Skype:szabaditibor7 ,









http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=4Z9WVZddH9w#t=43s




















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése